Szabadság
Aki egész életpályáját közalkalmazottként tölti, általában tisztában van azzal, hogy milyen szabályok szerint kell az éves szabadságot kiszámítani. Aki azonban újonnan kerül bele a közalkalmazotti létbe, meglepve tapasztalja a különbséget, ami korábbi munkaviszonyához képest mutatkozik.
Egy vagy több gyermek gondozása több éves kiesést jelenthet az édesanya számára a munka világából. A visszatérést követően gyakran merül fel a kérdés, hogy hogyan számolható ki a felhalmozódott szabadság mértéke.
Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy kit és milyen módon illet meg a gyermek után járó pótszabadság. A mostani cikkünkben annak részletszabályait tekintjük át, hogy a születendő gyermek után, milyen pótszabadság illeti meg a szülőket, különös tekintettel az édesapát.
A Munka Törvénykönyvének rendelkezése alapján a szülőket a gyermekeik után, az alapszabadságon felül további pótszabadság illeti meg. Mi a helyzet azonban azokban az esetekben, ha a szülő nem él egy háztartásban a gyermekével? Erre a kérdésre adjuk meg a választ.
Előző cikkünkben, melyet itt olvashatnak, a munkavállalót megillető szabadnapok számáról írtunk. Jelen cikkünkben annak részletezésével foglalkozunk, hogy a törvény alapján biztosított szabadnapokat a munkáltató és a munkavállaló hogyan oszthatja be.
Nyakunkon a Karácsony, itt a céges karácsonyi vacsorák ideje. Kötelezhet-e a munkáltató a munkaidőn túli rendezvényen való részvételre? Munkaidőnek számít-e a részvétel és vonatkoznak-e rá a munkavégzés alatti szabályok? Érdemes ezeket a kérdéseket még időben tisztázni és a céges rendezvényeken való magatartásunkat ennek megfelelően megválasztani.