A törvény egyértelműen leszögezi, hogy munkaszüneti napra rendes munkaidő kizárólag akkor rendelhető el, ha a munkáltató az alábbiak szerint működik.
- Rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató vagy munkakör
A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.
- Idényjellegű tevékenység
Idényjellegűnek tekintendő az a tevékenység, mely a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik – ilyenek tipikusan a mezőgazdasági teendők, beleértve az azzal kapcsolatos feldolgozási munkákat is.
- Megszakítás nélküli tevékenység
E körbe azon tevékenységeket soroljuk, melyek naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetelnek, és társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányulnak, vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytathatók.
- Társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldi szolgáltatásnyújtásra irányuló munkakör
- Külföldön történő munkavégzés
Lényeges, hogy a törvény értelmében a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét– és a pünkösdvasárnap tekintetében.
Azon munkavállalók számára, akik a fentiek szerint rendes munkaidőben is foglalkoztathatók munkaszüneti napon, ugyanezen napokon rendkívüli munkaidő is elrendelhető, más munkavállalók részére azonban csak akkor, ha annak előírására baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében kerül sor.
A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg, és ugyanezen mértékben jár pótlék a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén főszabály szerint a munkavállalónak ugyancsak száz százalék bérpótlék jár.