Olvasási beállítások

Amióta világ a világ, rendszeresen előfordul, hogy valamely cég fizetésképtelenné válik, azaz nem alkalmas arra, hogy a vele szemben fennálló tartozásokat, követeléseket határidőben, vagy azon túl kiegyenlítse. Az ilyen esetekben jellemzően vagy hivatalból, vagy a hitelező kérelmére fizetésképtelenségi eljárás indul. A kérdés az, hogy a hitelező, akinek követelése áll fenn egy ilyen gazdasági társasággal szemben, miként tud fellépni? Most ezekről a szabályokról ejtünk szót.

Biztos mindenkinek van olyan ismerőse, aki naponta oszt meg nyilvánvalóan alaptalan híreket, mindenféle ismeretlen oldalakról. Azt gondolhatjuk, mi sosem futhatunk bele ilyenbe, mert a mi szűrőnk jól működik, de időnként előfordul, hogy a szemfülesebbek radarja alatt is elcsúszik pár valótlan hír.

Ahhoz, hogy ebben a rendkívül érdekes témában elmerüljünk, először azt kell tisztáznunk, hogy mit nevezünk közhiteles nyilvántartásnak. Közhitelesnek, az olyan állami nyilvántartásokat tekintik, amelyek hitelesen tanúsítják az abban bejegyzett jogok és tények fennállását. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ellenkező bizonyításáig az abban bejegyzett jogok és tények fennállását vélelmezni kell.

Mindenkivel előfordult már, hogy elhagyta valamilyen holmiját. Az elvesztett tárgyak vonatkozásában számos kérdés szokott felmerülni, mely kérdések vonatkozásában a köznyelv rengeteg hiedelmet, téves információt ismer.

Szabolcs három műszakban dolgozik egy autóalkatrészeket gyártó üzemben, havi munkabére a különböző bérpótlékok, illetve túlórák miatt minden hónapban változik. Kata irodai asszisztensként, hétfőtől péntekig, napi nyolc órában dolgozik, munkabére minden hónapban ugyanannyi. Péter szintén általános munkarendben, napi nyolc órában dolgozik, esetében azonban előfordul, hogy havonta körülbelül egyszer szombatra is elrendel a munkáltató munkavégzést. Hármuk esetében azonos, hogy valamilyen hiba csúszott a munkáltató bérszámfejtésében és bizonyos hónapokban magasabb összegű munkabért kaptak kézhez, mint amennyi megillette volna őket. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? És köteles a munkavállaló visszafizetni a tévesen kapott összeget?

Ügyfelünk egy internetes webáruházban vásárolt nagy értékű ipari fűnyírót. A fűnyírót személyesen vette át az internetes webáruház telephelyén. Az értékesítő vállalkozás szakmunkatársai végezték az üzembehelyezést. Ügyfelünk az üzembe helyezett fűnyírót átvette, majd hazaszállította. A következő napon kipróbálás céljából beindította a fűnyírót, majd elkezdett füvet nyírni vele. A fűnyírás közepette észlelte Ügyfelünk, hogy a használati utasítás szerinti leállítógomb nem működik az ipari fűnyírón.

„Beírtak engem mindenféle Könyvbe és minden módon számon tartanak.” Nem is lehetnének ennél aktuálisabbak Kosztolányi Dezső szavai. Sajnos rossz világ jön a vendéglátósokra, mivel az eddigi adminisztratív terheik 2023. július 1. napjától jelentősen megemelkednek. A szálláshelyeknek már korábban kötelező volt regisztrálniuk a NTAK rendszerében (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ), a vendéglátósoknak pedig július 1. napjáig kell biztosítaniuk az adatszolgáltatáshoz szükséges rendszer kiépítését.

Jelenleg hatályos büntetőjogunk több olyan okot is tartalmaz, amelyek fennállása az elkövető büntethetőségét kizárja, vagy korlátozza. Ilyen ok például az, ha az elkövető gyermekkorú, kóros elmeállapotú, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt áll. Szintén büntethetőséget kizáró, illetve korlátozó ok az úgynevezett jogos védelem is. De mi is az a jogos védelem?

Amikor munka mellett munkavállalóként el szeretnénk végezni egy új képzést, tanfolyamot, amellyel szakami ismereteinket bővítjük, jó lehetőségnek kínálkozik az, hogy a tanfolyam költségeinek finanszírozása érdekében tanulmányi szerződést kössünk munkáltatónkkal. Persze erre csak akkor van lehetőségünk, hogyha a munkáltatónk is partner abban, hogy az általunk kiválasztott tanfolyammal mélyítsük el szakmai ismereteinket. Kevésbé vagyunk ugyanakkor boldogok akkor, hogyha munkáltatónk maga mondja azt, hogy valamilyen általa választott képzést kell elvégeznünk, amelynek témája adott esetben teljesen kívül eshet érdeklődési körünkön. Kell-e, illetve lehet-e kötni tanulmányi szerződést ez utóbbi esetben?

A kötbér a szerződések egyik fontos eleme, amely előfordulhat a különböző üzleti megállapodásokban. Gyakran azonban a szerződő felek nem tulajdonítanak kellő figyelmet ennek a fogalomnak, és csak a szerződéskötés után derül ki, hogy milyen jogi következményekkel járhat a kötbérfizetés elmulasztása vagy a szerződésszegés. Ezért érdemes alaposan megismerni a kötbér szabályait, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket, és megfelelően fel tudjuk készülni a szerződéskötésre. Ebben a cikkben áttekintjük a kötbér fogalmát, a jogi következményeit, a megelőzési lehetőségeket és azt, hogy mikor és milyen esetekben járhat a kötbér. Emellett tippeket és tanácsokat is adunk a kötbérrel kapcsolatosan, hogy segítsünk hatékonyan kezelni a szerződéses helyzeteket.