A tizennyolc évesnél fiatalabb foglalkoztatottakat a törvény fiatal munkavállalókként nevesíti, s számos speciális szabályt határoz meg rájuk nézve. Tekintettel arra, hogy a nappali rendszerű képzésben résztvevő tanulók legálisan vállalhatnak munkát az iskolai szünet tartama alatt – mely lassan időszerű – és tizenhat éves kortól a munkavégzés nem korlátozott, érdemes a legfontosabb szabályokkal jó előre tisztában lennünk.

Korábban már szót ejtettünk arról, hogy milyen szabályok alapján köteles a munkavállaló helyt állni a munkáltató felé, amennyiben kárt okoz. Most arról esik szó, hogy a károsult miként és kivel szemben érvényesítheti az igényét, amennyiben azt egy cég munkavállalója okozza számára.

A munkavégzés során könnyen elfordulhat, hogy a felek egymásnak kárt okoznak. Most a munkavállalói kártérítési felelősség szabályait tekintjük át.

András egy jólmenő vállalat alkalmazottja. 40. születésnapja alkalmából felesége egy kéthetes kubai utazással ajándékozta meg. András nyomban jelezte is főnökének az örömhírt, a szabadság időpontját pedig lefixálták, dokumentálták. A tervek szerint vette kezdetét az utazás, majd jött a fekete leves. Kubába érve András azzal szembesült, munkáltatójától 7 nemfogadott hívást jelez a mobilja. Egy időközben érkezett üzenetben pedig a következő állt. „Szia András! Óriási a baj. 3 napos határidő mellett kell teljesítenünk a legújabb projektet. Nélküled nem fog menni, és elesünk a hatalmas profittól. Haza kell jönnöd! Ígérem, jóvá teszem. Hívj, ha tudsz!”. Mit tehet András az üzenetet olvasva? Valóban hazarendelheti a főnöke a várva várt útról? Munkajogi tanácsunkból kiderül.

Természetes, hogy a digitalizáció és az okos eszközök elterjedése munkánk során is érezteti hatását, azonban legalább annyi vitát generál, amennyi előnye van. A munka törvénykönyve szerint az elektronikus úton tett nyilatkozatok akkor tekinthetők írásbelinek, ha azokból megállapítható a nyilatkozattevő személye, a nyilatkozattétel időpontja, valamint alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésre. Ezek a kitételek nem teljesen egyértelműek, így nem alakult ki egységes álláspont abban a tekintetben, hogy milyen elektronikus iratokat tekinthetünk írásbelinek.

A gyermekét egyedül nevelő szülőket a Munka Törvénykönyve különleges bánásmódot igénylő csoportként kezeli. Ez azt jelenti, hogy több helyen eltér az általános szabályoktól, ahol a munkajogi előírások nem a munkáltató mérlegelésétől teszik függővé a munkavállalót védő rendelkezések alkalmazását. A törvény alkalmazásában gyermekét egyedül neveli a szülő, ha gyermekét saját háztartásában neveli, és nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él, és nincs élettársa.

Egy külföldi tulajdonban álló autógyártó cég hazai egysége elbocsátotta egy dolgozóját, aki történetesen az éppen alakuló szakszervezetben töltött volna be titkári tisztséget. A vezetőség még a szakszervezet megalakulásának bejelentését megelőzően azonnali hatállyal szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát. Milyen munkajogi kérdéseket feszegethet ez?

Mindenki életében adódhat olyan sajnálatos esemény, melynek során munkaviszonya megszűnik, ugyanakkor nincs lehetősége rövid időn belül elhelyezkedni. Némi kapaszkodót jelenthet az álláskeresési járadék folyósítása. Ennek részleteit ismertetjük.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rokkantsági nyugdíj intézményét váltották fel. A jogszabály legfőbb célkitűzése az lett, hogy az érintett munkavállalókat visszavezesse a munkaerőpiacra, és az ellátások két nagy csoportját határozta meg: a rehabilitációs ellátást és a rokkantsági ellátást.

Egyre több munkavállaló számol be arról, hogy munkáltatója telefonon vagy élőszóban egyszerűen közli vele, hogy munkájára a továbbiakban nem tart igényt. Ezt követően a pórul járt alkalmazottak kézhez veszik a kilépő papírjaikat, s mire felocsúdnak első meglepetésükből, a munkáltató már ki is jelentette őket. Mi ilyenkor a teendő?