Sajnos munkáltató és munkavállaló viszonya nem mindig felhőtlen. Ismerje meg alkalmazotti jogait és merjen élni velük, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe!
A sztrájkjogot, azaz a munkavállalók munkabeszüntetéséhez való jogát az Alaptörvényünk biztosítja. Ez különösen azért fontos, mert annak ellenére, hogy a Munka Törvénykönyve egyenrangú félként tekint a munkavállalóra és a munkáltatóra, a gyakorlatban tudjuk, hogy a munkavállaló mindig kiszolgáltatott és alárendelt helyzetben van a munkáltatóhoz képest.
A munkaszerződés létrejötte mindig közös megegyezésen alapul. Ahogyan annak megváltoztatása is. Ám a Munka Törvénykönyve kivételesen lehetőséget nyújt a munkáltató számára, hogy szükség esetén, de csakis ideiglenesen, más feladatok ellátásával is megbízhassa beosztottjait. Lássuk, hogyan!
A versenyszférában dolgozó munkavállalók tapasztalhatják leginkább, hogy a munkáltatók egyik motivációs eszköze a munkavállaló képzésének ösztönzése. Ennek munkajogi megoldása a tanulmányi szerződés megkötése, mely mindkét fél számára megoldás lehet.
Munkaviszony alapján a főnököt többek között foglalkoztatási és bérfizetési-, míg a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség terheli. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a munkáltató egyszerűen nem tud munkát adni, holott a felek változatlanul munkaviszonyban állnak. Hogyan alakul ekkor a bérezés?
A munkajog világában az egyik legfontosabb kérdéskör annak tisztázása, mely tevékenység elvégzése minősül munkaidőnek és mely nem. Hogy miért is olyan fontos ez? Azért, hiszen a munkáltató úgy köteles megszervezni a munkavégzést, hogy az adott munkanapra eső feladatok a rendes munkaidőben, vagyis túlóra nélkül elvégezhetők legyenek. Ellenkező esetben ugyanis, a plusz munkáért külön díj jár.
Hatályos jogunk több formában támogatja a gyermekvállalást és gyermekgondozást. A legismertebb ellátások a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) és a gyermeknevelési támogatás (GYET). De vajon végezhetünk-e munkát ilyen ellátások mellett?
A közelmúltban hatályba lépett európai uniós adatvédelmi rendelet az ún. GDPR számtalan változást hozott a vállalkozások életébe az adatkezeléssel, adatfeldolgozással összefüggésben. Az adatkezelésnek egy kiemelt területe a munkahelyen történő kamerás megfigyelés is, hiszen személyes adatnak minősül az érintettre vonatkozó hang vagy képfelvétel is. Jelen cikkünk célja azon előírások összefoglalása, melyek ezt a tevékenységet szabályozzák. Fontos, hogy erről a témáról önálló jogszabály nem rendelkezik. Elszórtan több jogszabályban jelennek meg részletek, melyek összefoglalásával a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: NAIH) is készített irányadó ajánlásokat
A munkaerőpiac az utóbbi két évtizedben gyors és jelentős változásokon ment keresztül, melynek eredményeként bizonyos szektorokban a hagyományos munkaszervezési eszközök már-már elavultak lehetnek. Míg hosszú ideig a munkaidő mértéke állt az érdeklődés középpontjában, a fókusz egyre inkább annak beosztására tevődik át.
Munkavállalóként érdemes tisztában lennünk a munkaszerződés módosításának szabályaival. Számtalanszor előfordul ugyanis, hogy a módosítás-tervezetet a munkáltató akként állítja be, mintha az kötelezően aláírandó volna. Lássuk a legfontosabb tudnivalókat.
Bár sajnos a címben szereplő állítás ellenkezőjével gyakrabban találkozunk, bizony az is előfordulhat, hogy a munkáltató tévesen nagyobb összegű munkabért fizet ki, mint amekkorára a munkaszerződés alapján jogosultak volnánk. De hisz ki ne örülne egy kis plusznak? Még mielőtt elköltenénk a többletet, érdemes végigolvasni cikkünket, nehogy utólag bánjuk meg tettünket.
Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.