Kevesebb, mint egy hónap van hátra az idei tanévből, a nyári szünet megállíthatatlanul közeledik felénk. Bár sok diák számára ez azt jelenti, hogy két és fél hónapig felhőtlen szabadságot élveznek, sokan azonban ezen időszak alatt, vagy annak egy része alatt munkát vállalnak. A diákok munkavállalására azonban speciális szabályok vonatkoznak, amelyekkel nem árt tisztában lenniük a munkáltatóknak is. A diákok munkavállalásához kapcsolódó legfontosabb szabályok bemutatásával pedig a szorgalmas fiatalok számára is segítséget kívánunk nyújtani.

Az egészségügyi átalakítások a védőnőket is utolérik, mivel 2023. július 1-jén lép életbe az a törvénymódosítás, amelynek értelmében a védőnők feletti munkáltatói jogokat többé nem az önkormányzatok fogják gyakorolni, hanem a védőnők ezentúl a megyei irányító kórház alkalmazottai lesznek. A hatósági felügyeletet a Nemzeti Népegészségügyi Központ,

„A felmondás másnapjától nem kell többé bemennem dolgozni. Felmondtam, mégsem engednek el a jogosan járó felmentési időre.” Számos tévhit kering a köztudatban és az interneten is azzal kapcsolatban, hogy a munkaviszony felmondással való megszüntetését követő felmondási időben milyen keretek között mozoghat jogszerűen a munkáltató és a munkavállaló. Cikkünkben a fentiekhez hasonló kérdéseket járjuk körbe.

Sokszor, sok helyen foglalkoztunk a munkaviszony megszüntetésének módjaival. Kiemelt és nagy érdeklődésre igényt tartó témáról van szó és mindig új és új kérdésekkel találkozunk. Mostani cikkünkben a munkaviszony egyoldalú nyilatkozattal történő megszüntetése a közös megegyezéssel történő megszüntetés során felmerülő problémákat és kérdéseket járjuk körbe, ezzel is segítséget nyújtva olvasóink számára.

Szabolcs három műszakban dolgozik egy autóalkatrészeket gyártó üzemben, havi munkabére a különböző bérpótlékok, illetve túlórák miatt minden hónapban változik. Kata irodai asszisztensként, hétfőtől péntekig, napi nyolc órában dolgozik, munkabére minden hónapban ugyanannyi. Péter szintén általános munkarendben, napi nyolc órában dolgozik, esetében azonban előfordul, hogy havonta körülbelül egyszer szombatra is elrendel a munkáltató munkavégzést. Hármuk esetében azonos, hogy valamilyen hiba csúszott a munkáltató bérszámfejtésében és bizonyos hónapokban magasabb összegű munkabért kaptak kézhez, mint amennyi megillette volna őket. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? És köteles a munkavállaló visszafizetni a tévesen kapott összeget?

Számos olyan esettel találkozunk a munkánk folyamán, amikor ügyfelek azzal keresnek fel minket, hogy a munkáltató a valós vagy vélt követeléseit levonta a munkavállaló munkabéréből és a hó végén kevesebb utalás érkezett a számlájára, mint kellett volna.

A várandósság minden kimama számára egy nehézségekkel teli, ám csodálatos időszak. A legtöbb várandós hölgy azonban a várandósság időszakának nagyobb része alatt tud és akar is dolgozni. Esetükben rendkívül fontos, hogy a munkajogi szabályok olyan környezetet teremtsenek meg számukra, amelyek foglalkoztatásuk mellett saját, illetve magzatuk testi épségét, egészségét is biztosítják. Jelen cikkünkben 5 olyan fontos, munkajogi szabályra kívánjuk felhívni figyelmüket, amelyek a várandós munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódnak.

Az utóbbi egy évben sajnos tapasztalhattuk, hogy az árak nagymértékben növekedtek, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan bérből már nem lehetséges ugyanazon az életszínvonalon megélni. Az árak növekedésével összefüggésben sokszor használt szó az infláció, amely röviden annak a mutatószáma, hogy mennyivel ér kevesebbet a pénzünk, mint egy évvel ezelőtt.

Furcsa és egyben ijesztő élethelyzet az, amikor kiderül, hogy a munkáltatónk személyében változás következik be és belátható időn belül nem az fog minket foglalkoztatni, akivel eredetileg erre munkaszerződést kötöttünk. Pedig napjainkban egyre gyakoribb az, hogy egyes cégeket felvásárolnak, vagy éppen két vállalkozás dönt az egyesülés mellett. Milyen kötelezettségei vannak egy ilyen helyzetben a munkáltatóknak és mit tehetnek a munkavállalók?

Szinte mindenkinek az életében volt már része az állásinterjúk kicsit sem stresszmentes miliőjét élvezni. Ezekben a szituációkban a leendő munkavállalók nyilván igyekeznek a legjobb arcukat mutatni a jövendőbeli főnökségnek, miközben mint egy első randin, általában érezhető a feszengés, legalábbis a interjúalany részéről. Bármihez is hasonlítjuk az interjút, első randihoz vagy vizsgához, még a mai napig is jellemző, hogy az állásra jelentkező az, aki inkább megfelelni kíván a másik félnek és csak rendkívül kevés interjú alkalmával lehet azt érezni, hogy a felek egyenlő pozícióból indulnak.