Azt gondolhatnánk, hogy az idő múlásával a fekete foglalkoztatás már egyre kevésbé jellemzi a munkaviszonyokat és a munkaügyi ellenőrzések egyre szigorúbb rendje gátat szab annak, hogy valaki esetlegesen bejelentés nélkül dolgozzon. Sajnos azonban mind a mai napig gyakoriak az olyan megkereséseink, amikor a munkavállaló első mondata az, hogy : soha nem írtunk alá semmilyen papírt. Általában, akik soha nem írnak alá semmilyen papírt, azok nem is nagyon szoktak bejelentve lenni.

Munkajogi jogszabályaink nem tartalmazzák egy helyen és összefoglalóan azokat a szabályokat, amiknek célja, valamely sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók védelme. Ettől függetlenül a Munka Törvénykönyvének számtalan olyan rendelkezése van, ami azt szolgálja, hogy védje azokat a munkavállalókat, akik valamilyen szempontból kiemelt figyelemre érdemesek. Ilyen munkavállalónak tekinthetjük a fiatal munkavállalókat, illetve a cselekvőképtelen munkavállalókat. Jelen cikkünk célja, hogy ezen csoportokra vonatkozó legfontosabb munkajogi szabályokat ismertessük.

A Munka Törvénykönyve igen rövid rendelkezést tartalmaz a próbaidő jogintézményére vonatkozóan. Ez azért kár, mert sok jogvita és kérdés merül fel, mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói oldalról az irányunkba. Mostani cikkünkben egy picit bővebben igyekszünk a munkaviszonyban alkalmazandó próbaidő jogintézményével foglalkozni.

A munkajogi esetek megítélését nagy részben az is meghatározza, hogy az igényt érvényesítő fél vajon betartja-e a Munka Törvénykönyvében foglalt határidőket vagy sem? Mivel ezek a határidők lényegesek, ezért azt foglaljuk most össze ebben a cikkben, hogy mégis miért és mely határidőket javasolt mindenképp észben tartani.

A szakszervezetekre sokan úgy tekintenek mint valamilyen régi, múlt századokból ránk maradt szerveződési formára, amely mára már súlytalanná vált és elvesztette igazi jelentőségét. Nos, ez az állítás annyiban igaz is, hogy a szakszervezetek gyökereit a 18. században kell keresnünk, ahol az ipar gyors növekedése megkívánta azt is, hogy a munkavállalók egymással összefogva megvédjék saját érdekeiket. De mi is az a szakszervezet napjainkban? Bárki alapíthat ilyet? És miben tudnak ma segíteni az igazán aktív szakszervezetek?

Egyes esetekben már különösebb jogászi vizsgálódás nélkül is nyilvánvaló, hogy vagy a munkáltató vagy a munkavállaló a közöttük fennállt munkaviszonyt nem a jogszabályoknak megfelelően szüntették meg. Ilyen lehet például ha valamelyik fél csak szóban mond fel, vagy a munkáltató által adott indoklás egyértelműen nem felel meg a valóságnak. Azon kívül, hogy ilyenkor a bíróságtól kérhetjük, hogy mondja ki, valóban jogellenes volt a munkaviszony megszüntetése, mit kérhetünk? Mivel kell számolnia a munkáltatónak ha felmondása nem felel meg a jogszabályi követelményeknek? És mit kockáztat a munkavállaló ha csak szóban közli a felmondást?

Sajnos egyre többször fordulnak hozzánk ügyfeleink olyan esetekkel, melyek során a munkáltató már a fizetésképtelensége miatt nem fizeti a munkavállaló munkabérét. Sokszor reménytelennek tűnik a fizetésképtelen munkáltatóval szemben fellépni, de azért akar egy lehetőség. Ezt a lehetőséget járjuk körbe a mostani cikkünkben is.

A hagyományos munkavégzési forma mellett napjainkban már több, meglehetősen hibrid megoldással találkozhatunk a munka világában. A koronavírus járvány számtalan olyan egyedi, sokszor még a jogszabályok által sem pontosan meghatározott munkavégzési formát hozott létre, amelyről nem is sejtettük korábban, hogy működőképes lehet. Jelen cikkünkben ugyanakkor két olyan, különleges munkavégzési formát vizsgálunk meg, amik már a járvány előtt is léteztek. Ez a két forma pedig a munkakör megosztása, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszony.

Sajnos a koronavírus miatti járvány közvetlen, vagy közvetett következményeként nagyon sokan vesztették életüket Magyarországon az utóbbi években. Hozzánk is, mint munkajoggal foglalkozó jogászokhoz is, több olyan megkeresésé érkezett, mely a munkavállaló jogaira vonatkozott olyan helyzetben, amikor közeli, vagy távoli hozzátartozója hunyt el. Mostani cikkünkben ezzel a sajnálatos témával foglalkozunk, segítséget nyújtva ekként is az érintettek részére.

Népszerű hírként volt olvasható a hetekben, miszerint Belgiumban bevezették a négynapos munkahetet. Bár a belga munkavállalók számára egészen biztosan örömteli újításról van szó, ahhoz, hogy a megoldás és hatásai ténylegesen vizsgálhatóak legyenek, érdemes azt közelebbről is megvizsgálni.