A fennálló járványügyi helyzet alaposan felforgatta a munkaügyi kapcsolatokat: az intézkedések nem csak a munkavállalókat, de a munkáltatókat is új kihívások elé állítja. Korábbi cikkeinkben már áttekintettük, hogy a munkavállalókkal szemben milyen kötelezettségek terheli a foglalkoztatót – de vajon mi a helyzet azokkal, akiknek munkába állása a járványügyi helyzet miatt marad el?

Károly egy nagy, multinacionális vállalatnál dolgozik egy budapesti irodaházban. Közvetlen és közvetett kollégái között több külföldi állampolgár is van, akik az elmúlt időszakban is jártak hazájukban. Károlynak fontos az egészsége, így a jelenleg Európában is tomboló koronavírus járvány miatt felvetődött benne a kérdés: megtagadhatja-e az irodai munkavégzést a kialakult helyzetre tekintettel?

A mostanra már Európán belül is tomboló koronavírus járvány miatt sok cég inkább tiltja munkavállalóinak a külföldre történő kiutazást. Egyes vállaltok esetében azonban elkerülhetetlen, hogy munkavállalói külföldre is utazzanak a járványveszély idején, elég csak a kamionsofőrökre gondolnunk. Egyre gyakrabban vetődik fel kérdésként, hogy a munkavállalók megtagadhatják-e a külföldre történő kiküldetést, s ha igen, akkor ennek mi a módja.

Sajnos a koronavírus és az annak következtében kialakult helyzet számos gazdasági következményt is von maga után. Az egészség és biztonság megőrzése érdekében tett intézkedések egyik leglátványosabb találkozási pontja sajnos a munkajog világa.

A koronavírus járvány gyakorlatilag hetek alatt juttatott cégeket, vállalkozásokat olyan helyzetbe, hogy a létükért küzdenek. Vannak vállalkozások, amelyek az alapanyag-ellátás akadozása miatt nem tudnak gyártani, más esetben (szolgáltatások, utazások, szálláshelyek) a kereslet drasztikus visszaesése a probléma, de az esetleges teljes bevétel elapadása miatt boltbezárások is bekövetkezhetnek.

A koronavírus terjedése és a vele kapcsolatos hírek eredményeként több munkahelyen vezettek be óvintézkedéseket. A rendkívüli helyzetre tekintettel sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy milyen utasítási joga van a munkáltatónak, milyen jogai vannak a munkavállalóknak. Jelen cikkükben azt a kérdést járjuk körbe, hogy jogosult-e munkabérre a munkavállaló arra az időtartamra, amíg karanténban van.

Az iskolákban 2020. március 16. napjától kezdődően tantermen kívüli, digitális munkarend lett bevezetve. Ez azt jelenti, hogy a tananyag kijelölése, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók online, vagy más személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában történik.

Mi pontosan az elévülés? Komolyabb jogelvi fejtegetések helyett közelítsük meg a fogalmat praktikus oldalról! Ahogy a romlandó árucikkek fogyaszthatósága is korlátozott, úgy annak is megvannak az ésszerű határai, hogy a jogrend mennyi ideig adja „háttértámogatását” egy-egy igény érvényesítéséhez. Ha tehát bizonyos ideig nem szerzünk érvényt követeléseinknek, csak tétlenül hagyjuk elmúlni a hónapokat, éveket, bizony elérkezik az a pont, amikor hiába kapunk észbe – elkéstünk vele.

A kötelező legkisebb munkabért és a garantált bérminimumot rendeletben határozza meg a kormány; a tavalyi számokhoz képest az összegek ismét növekedést mutatnak. Tekintsük át együtt a legfontosabb tudnivalókat!

A munkaviszonyban a munkáltató egyik fő jogosultsága a munkavállaló ellenőrzésének a lehetősége, ez azonban nem jelent abszolút hatalmat a munkavállaló felett. Az ellenőrzés a technikai fejlődés ütemének köszönhetően ráadásul egyre egyszerűbb és olcsóbb, de hatékonyabb. Gondoljunk a kamerarendszerekre, a nyomkövetőkre, számítástechnikai eszközök nem felejtő emlékezetére, ami ráadásul bármikor előhívható.