Munkajog

Sajnos munkáltató és munkavállaló viszonya nem mindig felhőtlen. Ismerje meg alkalmazotti jogait és merjen élni velük, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe!

Gyakori a munkáltatók körében a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó indokolásként, hogy létszámleépítést eszközölnek a cégnél, átcsoportosítások várhatók. Fontos azonban, hogy a csoportos létszámleépítésnek szigorú szabályai vannak a munka törvénykönyvében, jelen bejegyzésünkben ismertetjük a legfőbb rendelkezéseket.
Tények és tévhitek a munkaköri leírásról
A munkaköri leírás fontos része a munkáltató és a munkavállaló között létrejött jogviszonynak, hiszen az teszi egyértelművé, hogy mik a munkavállaló feladatai, miért felelhet, milyen tárgykörökbe sorolható a kötelezettsége. Méltánytalan helyzetet szülhet azonban, ha a munkaköri leírásban olyan feladatok is fellelhetők, amelyért valójában nem a munkavállaló felelős, nem ő végzi el ezeket. Bejegyzésünkben a legfontosabb tudnivalókat járjuk körbe a munkaköri leírásról.
A munkaviszony sokak életét alapjaiban meghatározó hierarchikus jogviszony, amelynek tartalmát és megszűnését is törvény szabályozza. Az azonnali hatályú felmondás sok esetben elkerülhetetlen és tényleg indokolt, azonban a munka törvénykönyve csak szűk esetkörben teszi lehetővé a felmondási idő nélküli munkaviszony megszüntetést. Amennyiben a munkáltató vagy a munkavállaló sérelmezi, hogy a munkaviszony azonnali hatállyal szűnt meg, bíróság dönthet a jognyilatkozat jogellenességéről. Cikkünkben az azonnali hatályú felmondás gyakorlati kérdéseit tekintjük át.
A tartozás behajtása érdekében végrehajtói megkeresés nem kizárólag az adós részére érkezhet, hanem a tartozásban nem érintett munkáltató is bevonásra kerülhet alkalmazottja tartozásának megfizetésébe. Megilleti a mérlegelés joga a munkáltatót?
Három hiba amit ne kövessen el munkáltatóként
Bár tényként szokás leszögezni, hogy a munkáltató és a munkavállaló viszonylatában a foglalkoztatók vannak erőfölényben, olykor ők is elvesznek a munkajog útvesztőiben. Az alábbiakban három olyan hibát vizsgálunk, amik a gyakorlatban sokszor előfordulnak, kis odafigyeléssel azonban könnyen elkerülhetők.
Karantén és keresőképtelenség
A hatályos jogszabályok alapján keresőképtelennek minősül elsődlegesen az, aki a betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. Keresőképtelenség alapjául szolgálhat azonban az is, ha valaki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tud dolgozni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult; de gyakran a beteg gyermek miatt szükséges a keresőképtelenség igazolása.
Kétségtelen, hogy napjaink orvostudományának egyik csúcsteljesítménye, ha egy elhunyt beteg szerveivel egy másik ember élete megmenthető. Igencsak erős kettősséget mutat a szervdonáció: ami szervbeültetésre váró számára a túlélést, az a donornak az élete végét jelenti. A kettejük között közvetítő egészségügyi csapatnak mindez pedig az éjjel-nappali rendelkezésre állásról, a precizitás próbájáról és az időtényező legyőzéséről szól.
Férfi fog egy órát a kezében
A modernizáció nagymértékben kihatással van egész életünkre, ez alól a munkahelyi viszonyaink sem kivételek. Napjainkban már egyáltalán nem tekinthető furcsának, hogyha egy munkavállaló munkaköréből adódóan nem egy konkrét helyen, például a munkáltató székhelyén, telephelyén kezdi meg munkáját, avagy nem ott fejezi be. Üzletkötők, marketingesek, menedzserek, vagy éppen a személyszállításban dolgozók számára nem ritka, hogy munkanapjukat az ország egyik felén kezdik, majd a másik felén fejezik be. Esetükben jogosan felmerül a kérdés, vajon számíthat-e munkaidőnek az otthonukból a munkavégzés helyére történő utazás időtartama?
Várandós munkavállalók sokszor tartják magukat ahhoz a babonához, miszerint a várandósság 12. hetéig senkinek, így még a munkáltatónak sem tesznek említést arról, hogy várandósak. Munkajogi szempontból vajon van jelentősége annak, hogy a munkavállaló mikor jelenti be várandósságát a munkáltatónak?
főnük üvölt a munkavállalóval aki már csontváz lett
Kár lenne tagadni, hogy a munkajog sokszor szövevényes, első látásra ellentmondónak tűnő rendelkezésein nagyon nehéz kiigazodni. Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy a munkavállaló akkor is érzi a munkáltató erőfölényét, ha a munkaviszonyt alapvetően egyenlő felek közötti megállapodáson alapuló kapcsolatnak képzelte el a jogalkotó. Lássuk, mik a leggyakoribb hibák, amiket elkövethetünk, ha nem vagyunk kellően tudatosak!