Az alapszabadságon felül számos tényező úgynevezett pótszabadságra jogosítja a dolgozót. A munkáltatónak nem szükséges egyes változást eredményező körülmény esetén külön tájékoztatnia a munkavállalót, ellenben kötelessége a szabadságot nyilvántartani. A félreértések elkerülése végett jobb, ha a dolgozó tisztában van az őt megillető szabadság pontos mértékével.

Bármikor előfordulhat életünkben, hogy úgy érezzük, akár a munkáltatóként, akár munkavállalóként, hogy célszerű lenne a munkaviszony megszüntetése a másik féllel. Sokszor, felhevült állapotban az ember képes meggondolatlan döntést hozni, ezért gyakran előfordul, hogy például úgy élnek azonnali hatályú felmondással a felek, hogy annak a törvény által meghatározott szigorú feltétele – azaz, hogy munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegje az egyik fél, vagy egyébként olyan magatartást tanúsítson, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi - nem is áll fenn.

Idén karácsony környékére több munkaszüneti napot is meghatározott a vonatkozó rendelet, így többek között otthon lehetünk december 24. és 27. napjain. A szerencsések tehát négy egybefüggő napot szabadság igénybevétele nélkül tölthetnek otthon – de kik dolgozhatnak ezeken a napokon is és milyen feltételekkel?

Év vége felé közeledve gondot okozhat az aktív munkavállalók számára a szabadság kivétele. Téves feltevés, hogy a ki nem vett szabadság az érintett év elteltét követően elveszik. Aktuálisan azokat a szabályokat tekintjük most át, melyek lehetőséget biztosítanak a ki nem vett szabadság következő évre történő átvitelére.

Rendkívül elterjedt, hogy a munkáltatók vagyonvédelmi célból vagy a munkavállalók megfigyelése érdekében kamerákat szerelnek fel a munkahelyen, akár rejtve is. Felmerül a kérdés, hogy szabályos ez?

Védett korú munkavállaló az, aki nyugdíjasnak nem minősül, és a munkáltató adott intézkedésének az időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb öt év van hátra.

A Munka Törvénykönyve egy évre vonatkozóan határozza meg, hogy mennyi szabadság illeti meg a munkavállalókat. Ez egy praktikus meghatározási mód, elvileg ugyanis nem lenne kizárható más módszer sem. Az adott naptári évben azonban csak a munkában töltött idő alapján illeti meg a munkavállalót szabadság. A munkában töltött idő nem kizárólag a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt takarja, hanem a törvény ide sorolja még többek között, de nem kizárólag a keresőképtelenség időtartamát vagy a szülési szabadságot is. Emiatt sokszor a szabadság kiszámolása nem is olyan egyszerű, ehhez bátran vegyünk segítséget igénybe, mert elég gyakori, hogy a munkáltató azt nem megfelelő módon számolja ki.

Orsolya immár 7 éve egy multinacionális cégnél dolgozik. Kapott egy állásajánlatot, s erősen elgondolkodott a munkahelyváltáson. Számos más kérdés mellett felmerült benne, jár-e neki végkielégítés, hisz meglehetősen régóta áll már a cég alkalmazásában. Lássuk, mit mond a jogszabály!

Megválni az aktuális munkahelytől sosem könnyű; ha a döntés már hosszas mérlegelés után megszületett, a figyelmet egy új tárgykör, a felmondás szabályossága felé kell fordítanunk. Az alábbiakban a legtöbbször előforduló botlásokat vesszük sorra.

Az általános felfogás szerint, a munkaviszony a nő várandóssága alatt nem szüntethető meg. Ez részben igaz is. Lássuk azonban a részletszabályokat és a kivételeket!