Munkajog

Az év utolsó hónapja munkaügyileg jellemzően a zsúfoltabb időszakok közé tartozik, és olykor nem kis erőfeszítést igényel mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részéről. Hogyan rendezi a túlórával kapcsolatos szabályokat a törvény, és mire érdemes figyelnünk?

Az év vége jellemzően rohanással telik nemcsak a vásárlás és az ünnepi készülődés miatt, hanem a munkahelyeken is. Jellemző, hogy többeknek csak decemberben realizálódik az, hogy munkavállalóként még nem vette ki időben az éves szabadságát, ugyanakkor annak kivétele már átnyúlna a következő évre. A mostani cikkünkben a szabadság kiadásának szabályait tekintjük át.

A hatályos munka törvénykönyve zárt felsorolásban tartalmazza a munkaszüneti napok megjelölését, melyek hagyományosan a nemzeti múlttal kapcsolatos eseményekhez vagy bizonyos vallási ünnepekhez kötődnek. Erre tekintettel munkaszüneti napnak minősül január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. napja.

Minthogy korábban a külföldi letelepedés bejelentése határidőhöz volt kötve, jelenleg sok a bizonytalanság és a téves információ az érintettek körében. Nézzük végig, mik a teendők.

A COFACE a világ egyik vezető hitelbiztosító, cégminősítő és követeléskezelő cégének adatai szerint 2018-ban jelentősen megnőtt a közúti árufuvarozással foglalkozó cégek nemfizetésének kockázata.

Rengetegen használnak ilyen-olyan járművet munkavégzésre, sokan gyakorlatilag a járműben élnek, és itt most nem csak a hivatásos gépjárművezetőkre kell gondolni, hanem bármelyik flottát üzemeltető hazai cégre. A járművek egy része jócskán elöregedett, nincs benne vagy nem működik a légkondi, nyáron elevenen megfőnek, télen pedig megfagynak a munkavállalók. Rendben van ez így?

Hazánkban igen nagy népszerűségnek örvendenek a sokszor csak cafeteriaként emlegetett juttatások. E körbe alapvetően azokat a munkáltatótól kapott extra juttatásokat soroljuk, melyeket munkabérünkön felül kapunk, s amelyeket a munkáltatók adómentesen, vagy a jövedelemre vonatkozó adózási szabályoknál kedvezőbb adóterhek mellett tudnak nyújtani.

Jéghegy-hatásnak nevezzük, amikor látszólag felmérhető egy jelenség, valójában azonban annak egy sokkal jelentősebb része láthatatlanul, a mélyben húzódik – akár a jéghegy nagy része. A munkahelyre ez több szempontból is igaz lehet, jelen írásban a munkahely és egészségünk összefüggését vizsgáljuk meg: avagy mi rejtőzik a mélyben?

A közszolgálati jogviszonyok szabályozását általános jelleggel az erőteljesebb jogalkotói beavatkozás és a felek autonómiájának kisebb mozgástere jellemzi a versenyszféra munkajogához képest, mely számos elemen keresztül visszaköszön. A foglalkoztatott szempontjából kiemelt jelentősége lehet annak, ha a foglalkoztató valamilyen tekintetben módosítani kívánja a jogviszonyt. Tekintsük át tehát ennek korlátait a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján.

A hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolható, hogy a kérelmező büntetlen előéletű. Bizonyítja továbbá, hogy nem áll közügyektől, illetve foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, vagy ha mégis, akkor mely foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. Más esetben a kérelem alapján egyes törvényeknek való megfelelést igazolhatunk vele.