Hány nap szabadság illeti meg a munkavállalót egy évben?

Öltönyös férfi, zakóval a kezében, zokni nélkül, húz egy kerekes bőröndöt a tengerparton a homokban.

Rohanó világunkban állandóan dolgozunk, de természetesen testi-lelki regenerálódásunk érdekében mindannyiunknak szüksége van néha egy kis szabadságra annak érdekében, hogy egy kicsit kiszakadjunk a hétköznapi mókuskerékből. Jelen cikkünk célja az, hogy áttekintsük pontosan hány nap szabadság illeti meg a munkavállalókat. 

A 2012. évi I. Munka Törvénykönyve alapján a  munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. Emellett azonban a munkavállaló korához igazodóan, évei számának emelkedésével további pótszabadság jár, az alábbiakban megjelöltek szerint:

– huszonötödik életévétől egy,

– huszonnyolcadik életévétől kettő,

harmincegyedik életévétől három,

harmincharmadik életévétől négy,

harmincötödik életévétől öt,

– harminchetedik életévétől hat,

– harminckilencedik életévétől hét,

– negyvenegyedik életévétől nyolc,

negyvenharmadik életévétől kilenc,

– negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a fentiekben meghatározott életkort betölti.

 

Nagyon fontos, hogy a törvény a munkában töltött idő után biztosítja a szabadnapok számát és azt is meghatározza, hogy mi számít munkában töltött időnek. Ennek alapján a szabadságra jogosító idő szempontjából munkában töltött  időnek minősül:

a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,

a szabadság,

– a szülési szabadság,

a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának,

a keresőképtelenség,

a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,

– a munkavégzés alóli mentesülés egyéb esetei.

Az életkorhoz kötődő pótszabadságon túl további pótszabadság is járhat a munkavállaló részére. Ennek egyik tipikus esete az, ha a munkavállalónak gyermekei vannak. Itt azonban tesz egy feltételt a törvény, mert csak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek után jár a pótszabadság, melynek mértéke, egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

További pótszabadságként biztosítja törvény azt, hogy az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

A fiatal, azaz a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár.

Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.