Hogyan kell a munkáltatónak kiadnia a szabadságot?

Fiatal pár kikötőben ülve, hátratámaszkodva élvezik a pihenést.

Előző cikkünkben, melyet itt olvashatnak, a munkavállalót megillető szabadnapok számáról írtunk. Jelen cikkünkben annak részletezésével foglalkozunk, hogy a törvény alapján biztosított szabadnapokat a munkáltató és a munkavállaló hogyan oszthatja be.

A Munka Törvénykönyve alapján a szabadságot a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató adja ki. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot, a munkaviszony első három hónapját kivéve, amely általában próbaidőként van kikötve, legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak a szabadság kiadására irányuló igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ezzel kapcsolatban a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

A törvény szerint a szabadságot főszabály szerint nem lehet pénzben megváltani. Ez alól egyetlen kivételt tesz a jogalkotó, méghozzá azt az esetet, amikor a megszűnik a munkaviszony. Ekkor ugyanis ha a munkáltató nem tudja, vagy nem adja ki a szabadságot, köteles megváltani annak értékét.

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, vagyis a munkaviszony folyó évében. A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Ez azt jelenti, hogy egy adott évből megmaradt szabadnapokat a következő év március 31. napjáig kell kiadni a munkavállaló részére. A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az előzőekben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

A jogszabály különböző esetekben, melyet az alábbiakban részletezünk lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra, hogy a szabadnappal kapcsolatos rendelkezéseit megváltoztassa. Például, a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A szabadságot munkanapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.