A személyszállítási- és az árufuvarozási ágazat százezreknek ad megélhetési lehetőséget. Több tízezer sofőr rója nemcsak a hazai, hanem az európai utakat. Az értékes áruval megrakott szállítmányok kedvelt célpontjai a szervezett bűnözésnek. Gyakran előfordul, hogy a bűnözők a járművezetővel szemben is erőszakot alkalmaznak, melynek során a sofőrök a vagyoni károk mellett akár súlyos sérülést is szenvedhetnek. Adódik tehát a kérdés, hogy vajon felel-e az ilyen károkért a munkáltató, és ha igen, milyen feltételek mellett?

Ne várjuk meg, amíg bármilyen tartozásunk végrehajtási fázisba kerüljön! Amíg a végrehajtás nem indul meg, nagyobb mozgásterünk van a tartozás rendezésére, egyezségkötésre, halasztás vagy részletfizetés kérésére. Rossz taktika tehát a fejünket a homokba dugni, mert várhatóan előbb vagy utóbb a végrehajtó kopogtat.

A Munka Törvénykönyvének rendelkezése alapján a szülőket a gyermekeik után, az alapszabadságon felül további pótszabadság illeti meg. Mi a helyzet azonban azokban az esetekben, ha a szülő nem él egy háztartásban a gyermekével? Erre a kérdésre adjuk meg a választ.

A hatályos munkajogi szabályozás értelmében a munkavállalónak meg kell térítenie azt a kárt, melyet a munkaviszonyból eredő kötelezettségének megszegésével okozott, amennyiben nem úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható. A feltételek mindegyikének meg kell valósulnia a munkavállalói kárfelelősség megállapításához, így az alábbiakban ezeket vesszük sorra annak előrebocsátásával, hogy valamennyi körülmény fennállásának bizonyítása a munkáltatót terheli.