Valljuk be, hajlamosak vagyunk sajátos értelmezési módszerekkel közelíteni a közúti közlekedés szabályaihoz. Hol kiegészítjük a KRESZ-t, hol elveszünk belőle. „Majd elsőbbséget adok, ha ő betartja a sebességhatárt!” „Nem húzódok le, hiszen csak 130-cal lehet menni, hát most majd megtanulja, hogy tartsa be!”. A járdán kerékpározó és a kocsibeállóból kihajtó autó találkozása is egyéni szabályértelmezéseket szül, ahogyan a buszöbölből kihajtó jármű és a mögötte érkező autó találkozása sem eredményez barátságot azonnal az érintettek között. Mi történik, ha a zebrán gyalogost vagy kerékpárost gázol a gépkocsi? Vizsgáljuk meg, milyen szempontok alapján dől el a felelősség a fentihez hasonló esetekben!

Elfogadta az Országgyűlés a szabálysértési törvény módosítását, így a jövőben bizonyos feltételek mellett már szabálysértésnek fog minősülni az életvitelszerű közterületen tartózkodás. A jogszabály célja és normaszövege megosztja a jogászokat és a szélesebb közvéleményt is. A hajléktalanok pontos számát nem lehet meghatározni, 2013-ban már kb. 11 ezer ember tartozott ebbe a kategóriába. Ők most mindannyian elkövetőkké válhatnak.

Az internetes szerződések esetén fennálló elállási jog széles körben ismert, de bizonytalanságok és tévhitek a mai napig keringenek róla. Sokan még mindig úgy tudják, hogy az elállás határideje 8 nap, holott már évek óta 14 nap áll a rendelkezésünkre, ha utólag gondoltuk meg magunkat.

A kártérítési felelősség egyik különös esete a házi állatok által okozott károkért való felelősség. A mostani cikkben azokból az esetekből adunk ízelítőt, amikor a háziállat, vagy egy kóbor állat okoz kárt, például a gépkocsinkban.