A szerződés egy legalább két személy között, az akaratuknak megfelelően létrejövő kölcsönös jognyilatkozat. A felek szabadon kiköthetik maguk között, hogy a szerződést ki és mikor, milyen esetekben módosíthatja annak teljesítése előtt. Ezen kívül a Polgári Törvénykönyv is „súg a háttérből”. De vajon létezik-e olyan eset, hogy a felek akaratán kívül beavatkozik egy harmadik külső személy az ő szerződésükbe, és azt módosíthatja?
Ügyfeleink minden nap megkeresik Társaságunkat lakásbérleti szerződéssel kapcsolatos kérdéseikkel és kialakult jogvitáikkal. Ezekben az esetekben szinte kivétel nélkül az albérlet kifejezést használják, mely jogfogalmi szempontból szinte minden esetben helytelenül történik. A következő rövid cikkben körbe fogjuk járni, hogy pontosan miért is van ez. A köznyelvben összemosódott a bérlet és az albérlet kifejezés, ezeket sok esetben szinonimaként használjuk, azonban a két fogalom között lényegi különbség van.
A végrehajtási eljárás a leghatékonyabb (és legtöbbek által utált) eszköze annak, hogy egy jogerős határozatban foglalt döntéseknek érvényt szerezzünk – vagy kellemetlenebb esetben - velünk szemben azoknak érvényt szerezzenek. Mivel ez az eljárás meglehetősen kellemetlen az adósra nézve, nem árt tudni, hogy milyen eszközök állnak az adós rendelkezésére a végrehajtó, vagy a végrehajtást kérő által megvalósított jogsértések esetén.
Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár a köztudatban él, hogy tanúkkal kell ellátni egy okiratot, mégis kevesen tudják a pontos okát.
Sokszor nem is gondolunk bele, pedig nap mint nap több tucat szerződést kötünk meg. A jog ugyanis érvényesnek tartja nemcsak az írásbeli, de a szóban megkötött szerződéseket is. Rossz hírünk van, még ráutaló magatartással is lehet érvényesen szerződést kötni! Cikkünkben erről a két nem szokványos, de annál inkább mindennapi szerződéskötési módról írunk.
A polgári jog szabályai értelmében egy szerződés több okból minősülhet érvénytelennek. Ilyen érvénytelenségi okként nevesíti a jogszabály az uzsorás megállapodást, azonban a jogszabály szűken fogalmaz annak kapcsán, hogy pontosan milyen szerződés sorolható ebbe a körbe. Bejegyzésünkben röviden körbejárjuk az uzsorás szerződéssel kapcsolatos érvénytelenségi szabályokat.
A nyári időszakban rengeteg ifjú pár mondja ki a boldogító igent, mely után következik az összeköltözés, a családalapítás, a közös vagyon gyűjtögetése. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a házasságkötésnek milyen vagyonjogi vonzatai vannak, pontosan mi lesz közös, és mi nem.
Az igazán felkészült fogyasztók már ősszel lefoglalták a népszerű adventi vásárokra történő csoportos utazásokat vagy a januári síprogramokat. Szokás szerint ilyen esetekben a foglalást követően nincs más dolgunk, mint hátradőlni várni a jól megérdemelt kikapcsolódást – vagy mégsem?