Az alapszabadságon felül számos tényező úgynevezett pótszabadságra jogosítja a dolgozót. A munkáltatónak nem szükséges egyes változást eredményező körülmény esetén külön tájékoztatnia a munkavállalót, ellenben kötelessége a szabadságot nyilvántartani. A félreértések elkerülése végett jobb, ha a dolgozó tisztában van az őt megillető szabadság pontos mértékével.

Év vége felé közeledve gondot okozhat az aktív munkavállalók számára a szabadság kivétele. Téves feltevés, hogy a ki nem vett szabadság az érintett év elteltét követően elveszik. Aktuálisan azokat a szabályokat tekintjük most át, melyek lehetőséget biztosítanak a ki nem vett szabadság következő évre történő átvitelére.

A Munka Törvénykönyve egy évre vonatkozóan határozza meg, hogy mennyi szabadság illeti meg a munkavállalókat. Ez egy praktikus meghatározási mód, elvileg ugyanis nem lenne kizárható más módszer sem. Az adott naptári évben azonban csak a munkában töltött idő alapján illeti meg a munkavállalót szabadság. A munkában töltött idő nem kizárólag a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt takarja, hanem a törvény ide sorolja még többek között, de nem kizárólag a keresőképtelenség időtartamát vagy a szülési szabadságot is. Emiatt sokszor a szabadság kiszámolása nem is olyan egyszerű, ehhez bátran vegyünk segítséget igénybe, mert elég gyakori, hogy a munkáltató azt nem megfelelő módon számolja ki.

Végre beköszöntött a nyár. A naptár szerint legalábbis. Hiszen az időjárás inkább őszi hangulatot idéz. Akár óvodás, kisiskolás gyermek szülőjeként, akár csak egy hosszabb kiruccanás szervezőjeként, felvetődhet a kérdés, kivehető-e egyszerre az éves – még fennmaradt – szabadság. Következő munkajogi tanácsunkból kiderül.

András egy jólmenő vállalat alkalmazottja. 40. születésnapja alkalmából felesége egy kéthetes kubai utazással ajándékozta meg. András nyomban jelezte is főnökének az örömhírt, a szabadság időpontját pedig lefixálták, dokumentálták. A tervek szerint vette kezdetét az utazás, majd jött a fekete leves. Kubába érve András azzal szembesült, munkáltatójától 7 nemfogadott hívást jelez a mobilja. Egy időközben érkezett üzenetben pedig a következő állt. „Szia András! Óriási a baj. 3 napos határidő mellett kell teljesítenünk a legújabb projektet. Nélküled nem fog menni, és elesünk a hatalmas profittól. Haza kell jönnöd! Ígérem, jóvá teszem. Hívj, ha tudsz!”. Mit tehet András az üzenetet olvasva? Valóban hazarendelheti a főnöke a várva várt útról? Munkajogi tanácsunkból kiderül.

Az élet sajnos, vagy éppen szerencsés esetben hoz olyan helyzeteket, melyek során az érintett munkavállaló nem képes, vagy nem tud a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni. Most ezeket az eseteket és szabályait ismertetjük.

Az év vége jellemzően rohanással telik nemcsak a vásárlás és az ünnepi készülődés miatt, hanem a munkahelyeken is. Jellemző, hogy többeknek csak decemberben realizálódik az, hogy munkavállalóként még nem vette ki időben az éves szabadságát, ugyanakkor annak kivétele már átnyúlna a következő évre. A mostani cikkünkben a szabadság kiadásának szabályait tekintjük át.

A hatályos munka törvénykönyve zárt felsorolásban tartalmazza a munkaszüneti napok megjelölését, melyek hagyományosan a nemzeti múlttal kapcsolatos eseményekhez vagy bizonyos vallási ünnepekhez kötődnek. Erre tekintettel munkaszüneti napnak minősül január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. napja.

Vannak munkajogi szabályok, amelyek már széles körben ismertek, ezek közé tartozik az is, hogy a szabadságot fő szabály szerint megváltatni nem lehet. Ez alól egyetlen kivételt tartalmaz törvényünk, mely szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

Sokan kényszerből, sokan tapasztalatszerzés céljából vállalnak nyári diákmunkát. Egyes szakmákban akkora a munkaerőhiány, hogy diákok számára is kiváló kereseti lehetőséggel nyílik mód a munkavállalásra.