Az év vége jellemzően rohanással telik nemcsak a vásárlás és az ünnepi készülődés miatt, hanem a munkahelyeken is. Jellemző, hogy többeknek csak decemberben realizálódik az, hogy munkavállalóként még nem vette ki időben az éves szabadságát, ugyanakkor annak kivétele már átnyúlna a következő évre. A mostani cikkünkben a szabadság kiadásának szabályait tekintjük át.
A hatályos munka törvénykönyve zárt felsorolásban tartalmazza a munkaszüneti napok megjelölését, melyek hagyományosan a nemzeti múlttal kapcsolatos eseményekhez vagy bizonyos vallási ünnepekhez kötődnek. Erre tekintettel munkaszüneti napnak minősül január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. napja.
Vannak munkajogi szabályok, amelyek már széles körben ismertek, ezek közé tartozik az is, hogy a szabadságot fő szabály szerint megváltatni nem lehet. Ez alól egyetlen kivételt tartalmaz törvényünk, mely szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.
Sokan kényszerből, sokan tapasztalatszerzés céljából vállalnak nyári diákmunkát. Egyes szakmákban akkora a munkaerőhiány, hogy diákok számára is kiváló kereseti lehetőséggel nyílik mód a munkavállalásra.
A legtöbben igyekeznek előre lefoglalni a nyaralásukat, majd családjukkal, barátaikkal vakációra indulnak. Az éves szabadnapjaink döntő részét tehát a nyári időszakban igényeljük meg, éppen ezért fontos tudni, hogy hogyan kérhetjük a szabadság kiadását és, hogy milyen szabályok betartására köteles munkáltatónk. Jelen cikkünk célja a szabadság kiadása törvényes rendjének ismertetése.
A téli hideg még javában tart, az ilyen-olyan betegségek pedig sajnos sokunkat nem kímélnek. Munkavállalóként munkaidőben azonban nem maradhatunk otthon „csak úgy”. Szigorú szabályok vonatkoznak a távollétre. A kérdés, hogy betegszabadságra kényszerültünk? Vagy táppénzre? Egyáltalán miben különbözik ez a két fogalom? Nem utolsó sorban pedig mekkora összeg illet meg minket lábadozásunk alatt? Válasz az alábbi cikkünkben.
Aki egész életpályáját közalkalmazottként tölti, általában tisztában van azzal, hogy milyen szabályok szerint kell az éves szabadságot kiszámítani. Aki azonban újonnan kerül bele a közalkalmazotti létbe, meglepve tapasztalja a különbséget, ami korábbi munkaviszonyához képest mutatkozik.
Egy vagy több gyermek gondozása több éves kiesést jelenthet az édesanya számára a munka világából. A visszatérést követően gyakran merül fel a kérdés, hogy hogyan számolható ki a felhalmozódott szabadság mértéke.
Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy kit és milyen módon illet meg a gyermek után járó pótszabadság. A mostani cikkünkben annak részletszabályait tekintjük át, hogy a születendő gyermek után, milyen pótszabadság illeti meg a szülőket, különös tekintettel az édesapát.
A Munka Törvénykönyvének rendelkezése alapján a szülőket a gyermekeik után, az alapszabadságon felül további pótszabadság illeti meg. Mi a helyzet azonban azokban az esetekben, ha a szülő nem él egy háztartásban a gyermekével? Erre a kérdésre adjuk meg a választ.
Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.