Többször, több cikkünkben is foglalkoztuk azzal, hogy az éves rendes szabadságnak egy nagy részét a munkáltató adja ki. Kisebb hányadával rendelkezik szabadon a munkavállaló. A mostani témánk már azzal foglalkozik, hogy vajon jogszerű-e az, ha a már megkezdett szabadságáról berendeli dolgozni a munkáltató a munkavállalót?

Lehet, hogy az év végi szabadságok kapcsán is más lesz a 2020-as év, mint a korábbiak. Sokan ugyanis a járvány miatt már a tavaszi hullámban arra kényszerültek, hogy szabadságukat kivegyék, vagy egyszerűen azt a munkáltatók kiadták. Ugyanakkor olyanok is biztos jócskán vannak, akik pont ellenkezőleg jártak, vagyis nem tudták kivenni éves szabadságuk egy részét. Mi ebben az utóbbi esetben a teendő?

Az év vége felé közeledve számtalan munkavállaló esetében felmerülhet problémaként, hogy az idei évre járó szabadságainak csak töredékét használta fel év közben. Sok munkavállalónál éppen ezért felmerül kérdésként, hogy vajon jelenlegi jogszabályaink lehetőséget biztosítanak-e arra, hogy a fel nem használt szabadságok egy részét a következő évben vegye ki?

A fizetés nélküli szabadságot illetően jelenleg is sok félreértés él a köztudatban. Vajon elrendelheti egyoldalúan a munkáltató? Ha a munkavállaló kérelmezi a fizetés nélküli szabadságot, a munkáltató köteles biztosítani számára ezt a lehetőséget? Mi a helyzet a társadalombiztosítási jogviszonnyal? Ezekre a kérdésekre adunk választ az alábbiakban.

A hatályos magyar jog szerint mindenki szabadon dönthet arról, hogy köt-e egyáltalán szerződést, s amennyiben igen, azt kivel, milyen formában és tartalommal teszi ezt meg. Ez a szerződési szabadság azonban bizonyos esetekben jogszerű korlátozásokat szenved, melyeknek legtipikusabb eseteit vesszük sorra az alábbiakban.

Az alapszabadságon felül számos tényező úgynevezett pótszabadságra jogosítja a dolgozót. A munkáltatónak nem szükséges egyes változást eredményező körülmény esetén külön tájékoztatnia a munkavállalót, ellenben kötelessége a szabadságot nyilvántartani. A félreértések elkerülése végett jobb, ha a dolgozó tisztában van az őt megillető szabadság pontos mértékével.

Év vége felé közeledve gondot okozhat az aktív munkavállalók számára a szabadság kivétele. Téves feltevés, hogy a ki nem vett szabadság az érintett év elteltét követően elveszik. Aktuálisan azokat a szabályokat tekintjük most át, melyek lehetőséget biztosítanak a ki nem vett szabadság következő évre történő átvitelére.

A Munka Törvénykönyve egy évre vonatkozóan határozza meg, hogy mennyi szabadság illeti meg a munkavállalókat. Ez egy praktikus meghatározási mód, elvileg ugyanis nem lenne kizárható más módszer sem. Az adott naptári évben azonban csak a munkában töltött idő alapján illeti meg a munkavállalót szabadság. A munkában töltött idő nem kizárólag a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt takarja, hanem a törvény ide sorolja még többek között, de nem kizárólag a keresőképtelenség időtartamát vagy a szülési szabadságot is. Emiatt sokszor a szabadság kiszámolása nem is olyan egyszerű, ehhez bátran vegyünk segítséget igénybe, mert elég gyakori, hogy a munkáltató azt nem megfelelő módon számolja ki.

Végre beköszöntött a nyár. A naptár szerint legalábbis. Hiszen az időjárás inkább őszi hangulatot idéz. Akár óvodás, kisiskolás gyermek szülőjeként, akár csak egy hosszabb kiruccanás szervezőjeként, felvetődhet a kérdés, kivehető-e egyszerre az éves – még fennmaradt – szabadság. Következő munkajogi tanácsunkból kiderül.

András egy jólmenő vállalat alkalmazottja. 40. születésnapja alkalmából felesége egy kéthetes kubai utazással ajándékozta meg. András nyomban jelezte is főnökének az örömhírt, a szabadság időpontját pedig lefixálták, dokumentálták. A tervek szerint vette kezdetét az utazás, majd jött a fekete leves. Kubába érve András azzal szembesült, munkáltatójától 7 nemfogadott hívást jelez a mobilja. Egy időközben érkezett üzenetben pedig a következő állt. „Szia András! Óriási a baj. 3 napos határidő mellett kell teljesítenünk a legújabb projektet. Nélküled nem fog menni, és elesünk a hatalmas profittól. Haza kell jönnöd! Ígérem, jóvá teszem. Hívj, ha tudsz!”. Mit tehet András az üzenetet olvasva? Valóban hazarendelheti a főnöke a várva várt útról? Munkajogi tanácsunkból kiderül.