Munkajog

Sajnos munkáltató és munkavállaló viszonya nem mindig felhőtlen. Ismerje meg alkalmazotti jogait és merjen élni velük, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe!

Munkaviszony vagy nem?

Egy fiatal férfi ül az irodában a számítógépe előtt és dolgozik.
Számos oka lehet annak, ha a felek munkaszerződés helyett egyéb, munkavégzésre irányuló (például vállalkozási vagy megbízási) szerződést kívánnak kötni. Ilyen például a munkajog védelmi szabályainak kiiktatása vagy a közterhek megfizetésével kapcsolatos szempontok. Mire figyeljünk, ha ilyen megállapodás aláírását tervezzük, és melyek lehetnek az ezzel kapcsolatos kockázatok?
A gyár dolgozói összegyűltek, és sztrájkolnak.
A sztrájkjogot, azaz a munkavállalók munkabeszüntetéséhez való jogát az Alaptörvényünk biztosítja. Ez különösen azért fontos, mert annak ellenére, hogy a Munka Törvénykönyve egyenrangú félként tekint a munkavállalóra és a munkáltatóra, a gyakorlatban tudjuk, hogy a munkavállaló mindig kiszolgáltatott és alárendelt helyzetben van a munkáltatóhoz képest.
Az irodában a beosztott a főnökével beszélget a számítógép előtt.
A munkaszerződés létrejötte mindig közös megegyezésen alapul. Ahogyan annak megváltoztatása is. Ám a Munka Törvénykönyve kivételesen lehetőséget nyújt a munkáltató számára, hogy szükség esetén, de csakis ideiglenesen, más feladatok ellátásával is megbízhassa beosztottjait. Lássuk, hogyan!
Egy nő a könyvtárban a számítógépen használja. Fejhallgatót visel.
A versenyszférában dolgozó munkavállalók tapasztalhatják leginkább, hogy a munkáltatók egyik motivációs eszköze a munkavállaló képzésének ösztönzése. Ennek munkajogi megoldása a tanulmányi szerződés megkötése, mely mindkét fél számára megoldás lehet.
Két munkás férfi szünetet tart, kávéznak.
Munkaviszony alapján a főnököt többek között foglalkoztatási és bérfizetési-, míg a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség terheli. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a munkáltató egyszerűen nem tud munkát adni, holott a felek változatlanul munkaviszonyban állnak. Hogyan alakul ekkor a bérezés?
Fiatal kollégák együtt ebédelnek az irodában.
A munkajog világában az egyik legfontosabb kérdéskör annak tisztázása, mely tevékenység elvégzése minősül munkaidőnek és mely nem. Hogy miért is olyan fontos ez? Azért, hiszen a munkáltató úgy köteles megszervezni a munkavégzést, hogy az adott munkanapra eső feladatok a rendes munkaidőben, vagyis túlóra nélkül elvégezhetők legyenek. Ellenkező esetben ugyanis, a plusz munkáért külön díj jár.
Egy világos hajú nő a gyerekét eteti a konyhában.
Hatályos jogunk több formában támogatja a gyermekvállalást és gyermekgondozást. A legismertebb ellátások a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) és a gyermeknevelési támogatás (GYET). De vajon végezhetünk-e munkát ilyen ellátások mellett?
Egy szakember biztonsági kamerát szerel fel a falra.
A közelmúltban hatályba lépett európai uniós adatvédelmi rendelet az ún. GDPR számtalan változást hozott a vállalkozások életébe az adatkezeléssel, adatfeldolgozással összefüggésben. Az adatkezelésnek egy kiemelt területe a munkahelyen történő kamerás megfigyelés is, hiszen személyes adatnak minősül az érintettre vonatkozó hang vagy képfelvétel is. Jelen cikkünk célja azon előírások összefoglalása, melyek ezt a tevékenységet szabályozzák. Fontos, hogy erről a témáról önálló jogszabály nem rendelkezik. Elszórtan több jogszabályban jelennek meg részletek, melyek összefoglalásával a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: NAIH) is készített irányadó ajánlásokat
Egy szőke, göndör hajú nő a kanapén ül, kezében egy kávéval. A laptopján dolgozik.
A munkaerőpiac az utóbbi két évtizedben gyors és jelentős változásokon ment keresztül, melynek eredményeként bizonyos szektorokban a hagyományos munkaszervezési eszközök már-már elavultak lehetnek. Míg hosszú ideig a munkaidő mértéke állt az érdeklődés középpontjában, a fókusz egyre inkább annak beosztására tevődik át.