A Munka Törvénykönyve igen rövid rendelkezést tartalmaz a próbaidő jogintézményére vonatkozóan. Ez azért kár, mert sok jogvita és kérdés merül fel, mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói oldalról az irányunkba. Mostani cikkünkben egy picit bővebben igyekszünk a munkaviszonyban alkalmazandó próbaidő jogintézményével foglalkozni.
Munkajog
Sajnos munkáltató és munkavállaló viszonya nem mindig felhőtlen. Ismerje meg alkalmazotti jogait és merjen élni velük, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe!
A munkajogi esetek megítélését nagy részben az is meghatározza, hogy az igényt érvényesítő fél vajon betartja-e a Munka Törvénykönyvében foglalt határidőket vagy sem? Mivel ezek a határidők lényegesek, ezért azt foglaljuk most össze ebben a cikkben, hogy mégis miért és mely határidőket javasolt mindenképp észben tartani.
A szakszervezetekre sokan úgy tekintenek mint valamilyen régi, múlt századokból ránk maradt szerveződési formára, amely mára már súlytalanná vált és elvesztette igazi jelentőségét. Nos, ez az állítás annyiban igaz is, hogy a szakszervezetek gyökereit a 18. században kell keresnünk, ahol az ipar gyors növekedése megkívánta azt is, hogy a munkavállalók egymással összefogva megvédjék saját érdekeiket. De mi is az a szakszervezet napjainkban? Bárki alapíthat ilyet? És miben tudnak ma segíteni az igazán aktív szakszervezetek?
Egyes esetekben már különösebb jogászi vizsgálódás nélkül is nyilvánvaló, hogy vagy a munkáltató vagy a munkavállaló a közöttük fennállt munkaviszonyt nem a jogszabályoknak megfelelően szüntették meg. Ilyen lehet például ha valamelyik fél csak szóban mond fel, vagy a munkáltató által adott indoklás egyértelműen nem felel meg a valóságnak. Azon kívül, hogy ilyenkor a bíróságtól kérhetjük, hogy mondja ki, valóban jogellenes volt a munkaviszony megszüntetése, mit kérhetünk? Mivel kell számolnia a munkáltatónak ha felmondása nem felel meg a jogszabályi követelményeknek? És mit kockáztat a munkavállaló ha csak szóban közli a felmondást?
Sajnos egyre többször fordulnak hozzánk ügyfeleink olyan esetekkel, melyek során a munkáltató már a fizetésképtelensége miatt nem fizeti a munkavállaló munkabérét. Sokszor reménytelennek tűnik a fizetésképtelen munkáltatóval szemben fellépni, de azért akar egy lehetőség. Ezt a lehetőséget járjuk körbe a mostani cikkünkben is.
A hagyományos munkavégzési forma mellett napjainkban már több, meglehetősen hibrid megoldással találkozhatunk a munka világában. A koronavírus járvány számtalan olyan egyedi, sokszor még a jogszabályok által sem pontosan meghatározott munkavégzési formát hozott létre, amelyről nem is sejtettük korábban, hogy működőképes lehet. Jelen cikkünkben ugyanakkor két olyan, különleges munkavégzési formát vizsgálunk meg, amik már a járvány előtt is léteztek. Ez a két forma pedig a munkakör megosztása, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszony.
Sajnos a koronavírus miatti járvány közvetlen, vagy közvetett következményeként nagyon sokan vesztették életüket Magyarországon az utóbbi években. Hozzánk is, mint munkajoggal foglalkozó jogászokhoz is, több olyan megkeresésé érkezett, mely a munkavállaló jogaira vonatkozott olyan helyzetben, amikor közeli, vagy távoli hozzátartozója hunyt el. Mostani cikkünkben ezzel a sajnálatos témával foglalkozunk, segítséget nyújtva ekként is az érintettek részére.
Népszerű hírként volt olvasható a hetekben, miszerint Belgiumban bevezették a négynapos munkahetet. Bár a belga munkavállalók számára egészen biztosan örömteli újításról van szó, ahhoz, hogy a megoldás és hatásai ténylegesen vizsgálhatóak legyenek, érdemes azt közelebbről is megvizsgálni.
Az üzemi tanács a szakszervezetekhez hasonlóan, mint munkavállalói érdekképviseleti szerv működik az egyes munkáltatóknál. Az Munka Törvénykönyve alapján annál a munkáltatónál, ahol az önálló telephelyen, a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak.
Nehéz a dolga a katonának… énekli híres számában a Bikini együttes. Bár a problémát már 1987-ben megénekelték, a helyzet a mai napig nem változott. A jelenleg hatályos koronavírus terjedése ellen hozott szabályok pedig még jobban megnehezítik a katonák és a honvédelmi alkalmazottak helyzetét.