A munkajogi jogviták jelentős része a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódnak és abból erednek, hogy valamelyik fél jogszerűen vagy jogellenesen szüntette-e meg a munkaviszonyt. Mivel határozatlan idejű munkaviszonyt a munkavállaló indoklás nélkül bármikor felmondhatja, így jogvita általában abból keletkezik, hogy a munkáltató nem megfelelően mond fel az alkalmazottnak. Ilyen esetben pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után milyen magatartást tanúsít.
Munkajog
Sajnos munkáltató és munkavállaló viszonya nem mindig felhőtlen. Ismerje meg alkalmazotti jogait és merjen élni velük, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe!
Ha nyár, akkor jó eséllyel a legtöbb munkavállaló erre az időszakra időzíti a szabadságát. Megkockáztatom, hogy talán az elmúlt két évben ez az első olyan év, amikor a szabadság nagy része valóban a pihenésre fordítható, tehát nem feltétlenül arra ment el, hogy a karantén alatt a gyermek felügyelete megoldott legyen. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy akkor vajon miért is ágyő a szabadságnak? Elsősorban azért, mert ennek a cikknek a témája- a szabadságok tömeges jelenléte miatt – pont az, hogy miként lehetséges a szabadság megszakítása? Egyáltalán előfordulhat-e ilyen és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
A munkaviszony megszüntetésének egy speciális esete a csoportos létszámcsökkentés intézménye, amikor a munkáltató úgy dönt, hogy a cég gazdasági érdekei úgy kívánják, hogy rövid időn belül nagy létszámú munkavállalói csoporttól váljanak meg. Mivel a nagy létszámú elbocsátás a munkaerőpiacra is befolyással bírhat, ezért a Munka Törvénykönyve speciális szabályozást állít fel erre az esetkörre.
Minden munkáltató szereti tudni, hogy a dolgok rendben mennek-e akkor is, ha éppen nem felügyeli árgus szemekkel a munkavállalóit vagy esetleg ha éppen nincs jelen, nem cincognak-e az egerek. Ennek érdekében sok munkahelyen kamerákat szerelnek fel a munkáltatók, hogy figyelni tudják a munkamenetet, ennek azonban nagyon szigorú szabályai vannak.
A „whistleblowing” angol kifejezés egyszerűen megfogalmazva a munkavégzés során tapasztalt, közérdeksértő, jogellenes, potenciálisan károkozó, vagy erkölcsileg kifogásolható magatartások bejelentésére szolgáló eljárást jelent. Ezen eljárások segítséget nyújthatnak a munkáltatónál tapasztalható nem megfelelő viselkedések, jelenségek feltárására olyan esetekben, amikor a szokásos kommunikációs csatornákon az nem vagy csak nehezen működne. A bejelentők általában tartanak attól, hogy bejelentésük miatt különböző hátrányokkal kell szembenézniük, ezért fontos, hogy a nemzeti jogalkotás támogassa őket abban, hogy merjenek bejelentéssel élni a nemkívánatos jelenségekkel szemben. A jogsértéseknek számos formája lehet: korrupció, csalás, szakmai mulasztás vagy hanyagság is akár.
Tekintettel arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, olyan jogszabályi változásoknak is meg kell felelünk, amelyeket alapvetően nem az Országgyűlés hozott meg. Ilyen változásoknak tekinthetőek az Európai Unió által alkotott jogszabályok is. Ezen jogszabályok közül a rendeletek teljes egészében alkalmazhatóak és alkalmazandóak külön, nemzeti átültetés nélkül is. Az irányelvek azonban olyan, valamennyi uniós ország számára kötelezően elérendő célkitűzéseket fogalmaznak meg, melyek esetében szükség van arra, hogy azokat a nemzeti jogszabályi környezetbe beillessze az Országgyűlés egy külön megalkotandó jogszabállyal. 2022 nyarán két, munkajog területét érintő változásra készülhetünk fel két Uniós irányelvvel összefüggésben.
A tehergépjárművezetőket érintő nagyon fontos ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága egy magyar vonatkozású ügyben.
Az eljárásban vizsgált fő kérdések között szerepelt, miszerint a 96/71/EK irányelv, azaz az úgynevezett kiküldetési irányelv és a magyar Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit úgy kell-e érteni, hogy az irányelv, illetve a francia minimálbérre vonatkozó előírások megsértésére a magyar munkavállalók hivatkozhatnak-e magyar munkáltatójukkal szemben, magyar bíróság előtt indított perben?
Ügyfelünk és munkáltatója közös megegyezéssel megszüntette Ügyfelünk munkaviszonyát 2021 nyarán.
Azt gondolhatnánk, hogy az idő múlásával a fekete foglalkoztatás már egyre kevésbé jellemzi a munkaviszonyokat és a munkaügyi ellenőrzések egyre szigorúbb rendje gátat szab annak, hogy valaki esetlegesen bejelentés nélkül dolgozzon. Sajnos azonban mind a mai napig gyakoriak az olyan megkereséseink, amikor a munkavállaló első mondata az, hogy : soha nem írtunk alá semmilyen papírt. Általában, akik soha nem írnak alá semmilyen papírt, azok nem is nagyon szoktak bejelentve lenni.
Munkajogi jogszabályaink nem tartalmazzák egy helyen és összefoglalóan azokat a szabályokat, amiknek célja, valamely sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók védelme. Ettől függetlenül a Munka Törvénykönyvének számtalan olyan rendelkezése van, ami azt szolgálja, hogy védje azokat a munkavállalókat, akik valamilyen szempontból kiemelt figyelemre érdemesek. Ilyen munkavállalónak tekinthetjük a fiatal munkavállalókat, illetve a cselekvőképtelen munkavállalókat. Jelen cikkünk célja, hogy ezen csoportokra vonatkozó legfontosabb munkajogi szabályokat ismertessük.