Melyek a munkabér kifizetésének alapszabályai?

A hatályos Munka Törvénykönyv rendelkezései alapján a munkavállalónak a munkaviszonya alapján munkabér jár. Ha erről a felek eltérően nem rendelkeznek a munkaszerződésben, akkor a törvény 155.§-a alapján, a munkáltatónak a munkabért havonta utólag, egy ízben kell elszámolnia és megfizetnie a munkavállaló részére. A munkabért – ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. A késedelem idejére a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár. Bértartozás tehát akkor keletkezik, amikor a munkáltató a bérfizetési napon a munkavállaló számára, az őt megillető munkabérét nem fizeti meg.

Mit lehet tenni, ha a munkáltató fizetésképtelenné válik?

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény alapján, a bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. Ebben az esetben a rosszhír az, hogy a bérkövetelés – még ha jogilag megalapozott is lenne a munkavállaló igénye – tipikusan már nem érvényesíthető a munkáltatóval szemben. Ha a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelezői igényre nem futja a munkáltató vagyonából, akkor sajnos nem tudna honnan megtérülni ez az igény. Ezáltal a munkavállaló követelése behajthatatlan volna. A Bérgarancia Alap azonban – egy bizonyos összeghatárig – ezt hivatott kiküszöbölni.

A Bérgarancia Alap:

A fentiek egyben azt is jelentik, hogy a Bérgarancia Alapból a bérjellegű követelések már eleve akkor kerülnek bejelentésre és kifizetésre, amennyiben a munkáltató helytállása a munkavállalói bér kifizetések vonatkozásában – fizetésképtelenség miatt – nem valósul meg.

A Bérgarancia Alapról szóló törvény alapján már nemcsak akkor követelhető kifizetés az Alap terhére, ha a munkáltató gazdálkodó szervezettel szemben felszámolási eljárás indul, hanem akkor is, ha annak kényszertörlését rendeli el az illetékes bíróság.

Tehát, ha a felszámolás vagy kényszertörlés alatt álló munkáltató nem tudja a bejelentett és nem vitatott munkabér követelést megfizetni, akkor a felszámolónak továbbítania kell a követelést a Bérgarancia Alap terhére. A követelés csak és kizárólag kamatmentes lehet, tehát csak a tőkeösszeg követelhető.

A Központi Statisztikai Hivatal 2022. évre vonatkozó megállapítása alapján, a Bérgarancia Alap terhére egy munkavállaló esetében az elmaradt munkabér kifizetése főszabály szerint, legfeljebb 2.018.000,- Ft lehet. Ez sajnos azt is jelenti, hogy amennyiben a Bérgarancia Alap terhére a bér egy részének megtérítésén felül még további igények merülne fel (esetleg olyan károk, kiadások, melyek nem rendezhetőek az Alap terhére), úgy azokat – a munkáltató fizetésképtelensége miatt – nem lehetséges a továbbiakban sajnos senkitől sem követelni. Sajnos ugyanis a Bérgarancia Alap igénybevétele korlátozott, nem jelent feltétlenül teljes kiegyenlítést. Ilyenkor az jelenthet még némi megoldást, hogy az ilyen költségeket, károkat, a törvényi határidőn belül hitelezői igényként javasolt a felszámolási eljárásban bejelenteni.

A jutalom, jutalék, prémium, bónusz kérdéskörről itt írtunk.