Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Munkajog
  • A munkaviszony jogellenes megszüntetésének következményei

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének következményei

2022. április 12.

munkaviszony, jogellenes, megszüntetés, felmondás, kártérítés, elmaradt jövedelem, munkáltató, munkavállaló
Egyes esetekben már különösebb jogászi vizsgálódás nélkül is nyilvánvaló, hogy vagy a munkáltató vagy a munkavállaló a közöttük fennállt munkaviszonyt nem a jogszabályoknak megfelelően szüntették meg. Ilyen lehet például ha valamelyik fél csak szóban mond fel, vagy a munkáltató által adott indoklás egyértelműen nem felel meg a valóságnak. Azon kívül, hogy ilyenkor a bíróságtól kérhetjük, hogy mondja ki, valóban jogellenes volt a munkaviszony megszüntetése, mit kérhetünk? Mivel kell számolnia a munkáltatónak ha felmondása nem felel meg a jogszabályi követelményeknek? És mit kockáztat a munkavállaló ha csak szóban közli a felmondást?

A jogellenes munkáltató felmondás következménye

Tapasztalataink szerint a legtöbb, munkajogi bíróságon folyamatban lévő peres eljárás abból ered, hogy a munkavállaló álláspontja szerint a munkáltató jogellenesen szüntette meg munkaviszonyát. A legtöbb esetben tehát az merül fel kérdésként, hogy milyen anyagi jellegű követelési lehetnek a munkavállalónak, hogyha munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg.

A Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy ilyen esetben a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Ezt, a meglehetősen általános megfogalmazást a törvénykönyv további rendelkezési tovább finomítják. A részletszabályok értelmében a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkéthavi távolléti díjának összegét. Ha a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetik, akkor a legtöbb esetben keletkezik kiesett jövedelme. Ez alól természetesen léteznek kivételek is, amikor például a munkavállaló hamar talál másik munkahelyet, azonos vagy magasabb bérért, így amint megszűnik az egyik munkahelye, úgy már kezdhet is a másik munkahelyén. Kevésbé szerencsés esetben azonban a munkavállaló minden erőfeszítése ellenére sem talál új munkahelyet, vagy éppen talál, csak alacsonyabb bérért. Ebben az esetben ha a bíróság kimondja, hogy munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg, úgy elmaradt jövedelem jogcímén legfeljebb 12 havi távolléti díjának megfelelő összegre tarthat igényt. Fontos azonban, hogy ebben az esetben az elmaradt munkabér összegének számításánál le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

Elképzelhető, hogy a munkavállaló a jogellenes felmondás miatt nem részesült végkielégítésben, holott az egyébként járna számára. A munkavállaló akkor jogosult a végkielégítés összegére is, ha munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagy a munkáltató a felmondást a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartására vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességére alapította, ez azonban nem állja meg a helyét. Ez utóbbi okra alapított felmondás esetén ugyanis a munkáltató nem köteles végkielégítést fizetni, viszont ha maga a felmondás jogellenes, köteles a végkielégítést is megfizetni a munkáltató.

A munkavállaló egyébként az elmaradt jövedelem és végkielégítés helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. Az, hogy az adott esetben melyik számítási módszerrel jár jobban a munkavállaló, mindig az eset körülményeitől függ.

Fontos megemlíteni továbbá, hogy amennyiben a munkavállalónak egyéb kára is felmerült a jogellenes munkaviszony megszüntetéssel okozati összefüggésben, akkor ezen kárát is érvényesítheti a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint.

A munkaviszony helyreállítása

Gyakran felmerül kérdésként (főként nagyobb munkáltatók esetében), hogy kérhető-e a bíróságtól, hogy állítsa helyre a munkaviszonyt. Erre jelenleg hatályos szabályozásunk értelmében csak rendkívül kivételes körülmények között van lehetőség és csak akkor, hogyha a munkavállaló ezen kivételes körülményekre hivatkozással kéri a munkaviszony helyreállítását.  A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt akkor állítja helyre helyreállítja, hogyha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött. Szintén van lehetőség a jogviszony helyreállítására, ha a munkavállaló felmondási védelem alatt állt, mégis megszüntették munkaviszonyát. Helyreállítható a jogviszony akkor is, hogyha a munkavállaló választott szakszervezeti tisztséget töltött be és munkaviszonyának megszüntetéséhez nem kérték a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértését. Akkor is helyre lehet állítani a munkaviszonyt, ha a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, illetve ha a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

Ezekben az esetekben a munkaviszony helyreállításán túlmenően a munkáltatónak meg kell térítenie a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Ezen túlmenően pedig a munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. Tehát például egy későbbi végkielégítés számítása során a megszűnés és a helyreállítás közötti időtartam is számítani fog. Tekintettel arra, hogy napjainkban az ilyen jellegű bírósági eljárások akár évekig is elhúzódhatnak, ennek a rendelkezésnek igen súlyos következményei lehetnek.

A jogellenes munkavállalói felmondás következménye

Sokkal kevesebb bírósági peres eljárás alapszik azon, hogy a munkáltatók támasztanak igényeket a munkavállalókkal szemben, jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt. Ennek ellenére azonban a jogszabályaink lehetővé teszik azt is, hogy jogellenes munkaviszony megszüntetés miatt a munkáltatók lépjenek fel.

A jogszabály kimondja, hogy a munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni.  A munkavállalói felmondás ideje 30 nap, kivéve ha a felek vagy kollektív szerződés ennél hosszabb időtartamot határoz meg.

Ezen túlmenően ha a munkavállaló határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.

A fentiek helyett a munkáltató követelheti a fenti, távolléti díjakat meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen ugyanakkor nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.

A fenti rendelkezések értelmében abban az esetben, hogyha például egy nemzetközi gépjárművezető jogellenesen szünteti meg határozatlan idejű jogviszonyát, akkor a munkáltató egyrészt követelheti a munkavállalói felmondás idejére járó távolléti díjat, másrészt például azt a kárát is, ami abból ered, hogy egyes nemzetközi fuvarfeladatait nem tudja ellátni. Nem nehéz belátni, hogy ezen összegek akár millió forintos nagyságrendet is elérhetnek.

Érdemes tudni továbbá, hogy a jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át. Amennyiben tehát a munkavállaló ugyan szabályosan közli felmondását, ám nem működik abban közre, hogy munkaköre átadásra kerüljön, úgy őt szintén érhetik szankciók.

Összefoglalás

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének mind munkáltatói, mind pedig munkavállalói oldalon lehetnek súlyos anyagi következményei. Egyes kivételes esetekben ezen túlmenően a bíróságnak akár arra is lehetősége van, hogy a munkavállalónak a kérésére helyreállítsa a munkaviszonyt. Érdemes ezért minden felmondás előtt szakértői segítséget igénybe venni, hogy hogyan, milyen keretek között szüntethető meg a munkaviszony és ezzel elejét venni egy hosszadalmas bírósági eljárásnak.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Bálint Boglárka
  • Kategóriák: Munkajog
  • Címkék: elmaradt jövedelem, felmondás, jogellenes, kártérítés, megszüntetés, munkáltató, munkavállaló, munkaviszony
  • Cikktípus: Szakmai cikk

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2022. április 12. ( 11 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Fedezetlenségi díj: a kötelező felelősségbiztosítás nem várt költsége
Következő bejegyzés Szakszervezet napjainkban

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Esettanulmányok

Ügyfelünk egy multinacionális vállalat egyik áruházának áruházvezetője volt, amikor egy jól megtervezett folyamat eredményeként munkaviszonyát felmondással megszüntették.A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás
  • Hétfő: 9-11 óráig
  • Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép