Melyek a kiindulási alapok?

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy munkavállalóként milyen jogok illetik meg abban a nehéz helyzetben, ha hozzátartozójuk hunyt el. A hozzátartozónk halálát, a legtöbben nehezen éljük meg. Ez sokszor lelki terhet is jelent a mindennapokban, valamint az ügyintézéssel járó teendők is sok időt vesznek igénybe. Ilyenkor jelenthet némi segítséget az, ha a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.

A Munka Törvénykönyve erre az esetre kedvezményt ad az érintett munkavállaló számára. A törvény szerinti főszabály az, hogy a munkaidő alatt a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni, illetve munkavégzési kötelezettségének eleget tenni. Azonban egy sor olyan, a fentiekhez hasonló és méltányolható helyzet adódhat a munkavállaló érdekkörében, ami miatt a jogalkotó a törvényben külön nevesített módon mentesíti a rendelkezésre állási és munkavégzéséi kötelezettége alól a munkavállalót.

Elhunyt hozzátartozó – Melyek a konkrét szabályok?

A fentiekről egyértelműen és nevesítetten a Munka Törvénykönyvének 55.§-a rendelkezik. A teljesség igénye nélkül a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége, jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában a szoptatás meghatározott idejére, vagy bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra.

A munkavállalónak – a fentieken túl – lehetősége van arra, hogy a hozzátartozó halála miatt mentesüljön a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól. Ennek időtartama 2 munkanap.

Fontos információ, hogy nem szükséges ehhez az, hogy közeli hozzátartozóról legyen szó. A törvény megfogalmazása szerint ugyanis ilyen hozzátartozó a munkavállaló házastársa, egyeneságbéli rokona, tehát akár a nagyszülője is, a testvére, az élettársa, de még a házastárs egyeneságbéli rokona és testvére, vagy a testvér házastársa is. Természetesen az örökbefogadott, a mostohagyermek és a nevelőszülő is – hasonlóan a fentiekhez – ebbe a körbe tartozik.

Hogy élhet a lehetőséggel a munkavállaló?

A munkavállaló külön kérelmére köteles – a törvény rendelkezése alapján – a munkáltató biztosítani a fenti 2 munkanapra szóló mentesülést. Ez tehát nem a munkáltató mérlegelésétől, „kegyétől” függ. A munkavállalónak azonban igazolnia szükséges, hogy teljesültek a törvényben meghatározott feltételek, mely a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával, vagy másolatának csatolásával történhet. Javasolt a kérelmet igazolható módon a munkáltatói jogok gyakorlója részére megküldeni.

A munkáltatónak erre az időre munkabért kell számfejtenie, mely a távolléti díj összegét foglalja magában. Ez általában az alapbérnek az érintett napokra számfejtett összegét jelenti. Tehát nem fizetés nélküli szabadságról, vagy szabadságról van szó, mint ahogyan azt általában a munkáltatói oldalról sokszor gondolják.