Az egyik, amit gyorsan le kell szögezni az, hogy ezzel a munkaidő lerövidítése nem történt meg, 38 órás továbbra is a belga munkahét. Ami változott az az, hogy a munkavállalók számára a munkaidő rugalmasabb csoportosítására nyílt lehetőség. Így a teljes munkaidőt 4 vagy 5 napra is eloszthatják. Így aki 4 napos munkahetet szeretne, annak azon a 4 napon, amikor munkát végez, arányosan többet kell dolgoznia. A cél tehát nem a munkaidő lerövidítése, hanem a munkaidő rugalmasabb és szabadabb beosztásának megteremtése volt.

A kérdés azért is érdekes, mert rövidebb munkahétről más országokban is álmodoznak. Egyéni szinten rögtön látszódna a 4 napos hét előnye: minden hétvége hosszú hétvége, így több idő juthatna a hobbikra, illetve a munka kipihenése hatékonyabb lehet, ha 3 egybefüggő nap áll rendelkezésre.

A másik oldalon az is látható, hogy nem minden esetben optimális a hosszabb, de kevesebb munkanappal kalkulálni: amennyiben ehhez nem igazodik az iskolai és óvodai hét – márpedig annak nincs realitása – akkor családok esetén a hosszú hétvége csak részben működhetne hétvégeként. A gyerekeket továbbra is el kellene juttatni és haza kellene hozni, de ha ez nagyobb gyerekek miatt nem is probléma, a 4 munkanap egyértelműen a késő délutánba nyúlva működhet, amit nem feltétlenül ellensúlyoz a felszabaduló nap. Az is kérdéseket vet fel, hogy egy 10 órás munkanap során mennyire őrizhető meg a frissesség. Szellemi munkánál ez a hatékonyság csökkenésével, fizikai munkánál a balesetveszély megnövekedésével jár.

Mégsem lehet azt mondani, hogy ne lenne működőképes a megoldás. Ausztriában régóta ismert lehetőség, amihez kollektív megállapodás szükséges ugyan, de ezen túlmenően nagyon rugalmas lehetőségek vannak.

Magyarországon a munkaidő nem egyenlő beosztása úgynevezett munkaidőkeret alkalmazása esetén lehetséges, melyről ebben a cikkünkben írtunk bővebben. A Munka Törvénykönyve ugyanis az alapesetre nézve azt rögzíti, hogy a teljes napi munkaidő napi nyolc óra, ez az általános teljes napi munkaidő. A munkaidőt pedig a munkáltató fő szabály szerint heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be, ez az általános munkarend.

Az általános munkarendtől való eltérés Magyarországon még jellemzően eltérő célok vezérlik, mint a munkavállaló részére biztosított szabadság és rugalmasság. Érdemes ugyanakkor azokat az eredményeket megvizsgálni, amiket a rövidebb és /vagy rugalmasabb munkaidőt biztosító munkajogi szabályozások nemzetközi viszonylatban hoznak. Vannak ugyanis olyan országok, ahol a rövidebb munkahét egyidejűleg a munkaidő tényleges lerövidítését jelenti, a munkabér változatlanul hagyása mellett. Ennek a megoldásnak a foglalkoztatottság növekedésére is hatása van, egyéni szinten pedig kizárólag előnyei élvezhetőek.

A munkáltatók részére azért képezheti megfontolás tárgyát, mert a vonatkozó kutatások szerint a hatékonyság nem csökken, sőt, bizonyos mértékben növekszik.

Össztársadalmi szinten is költséghatékonyságot eredményezhet, hogy a kevesebb stressz, a munkahelyi kiégés csökkenése, elmaradása miatt a társadalombiztosítás költségei csökkennek. Ugyanez a tényező az, ami a munkáltatók részére is biztosítja a hatékonyság fennmaradását.

Önnek mi a véleménye a rövidített munkahétről?