Munkaszerződés

Szomorú férfi munkás fogja a fejét
A hatályos munka törvénykönyve nem határozza meg konkrétan, hogy a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén a munkáltató milyen eszközökkel léphet fel. Az alkalmazható hátrányos jogkövetkezményeket kollektív szerződésnek vagy a felek megállapodásának kell meghatároznia, azonban az intézkedéseknek meg kell felelniük bizonyos jogszabályi követelményeknek. Az alábbiakban ezekre a garanciákra térünk ki.
A személyszállítási- és az árufuvarozási ágazat százezreknek ad megélhetési lehetőséget. Több tízezer sofőr rója nemcsak a hazai, hanem az európai utakat. Az értékes áruval megrakott szállítmányok kedvelt célpontjai a szervezett bűnözésnek. Gyakran előfordul, hogy a bűnözők a járművezetővel szemben is erőszakot alkalmaznak, melynek során a sofőrök a vagyoni károk mellett akár súlyos sérülést is szenvedhetnek. Adódik tehát a kérdés, hogy vajon felel-e az ilyen károkért a munkáltató, és ha igen, milyen feltételek mellett?
Valaki a kezében fog egy pénztárcát és egy érmét vesz ki belőle.
A Munka Törvénykönyve számtalan rendelkezést tartalmaz, amelyek célja a munkabér védelme. Ezek közé tartozik az az előírás, hogy a munkáltató köteles a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kifizetni a munkavállaló bérét. Továbbá köteles a munkavállaló részére bérjegyzéket adni, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Felmerül a kérdés azonban, hogy mit lehet tenni, ha a munkáltató teljesen fizetésképtelenné válik, és felszámolás alá kerül? Hogyan juthat hozzá a munkavállaló az őt megillető munkabérhez?
Fiatal üzletasszony gratulál a kollégájának
Amikor munkaszerződést kötünk, abban mindenképpen szerepelnie kell, hogy milyen munkát és mennyiért fogunk elvégezni. A munkajog nyelvére lefordítva ezt azt jelenti, hogy munkaszerződésünknek tartalmaznia kell az alapbért és a munkakörünket.
Egy fiatal üzletember a dolgait egy dobozba pakolja.
Mostani cikkünkben a felmondási időre vonatkozó rendelkezéseket tekintjük át, gyakorlati szempontból, iránymutatást adva leginkább a munkavállalók számára, hogy mire kell figyelemmel lenniük.
Fiatal, kreatív csapat megbeszélést tart.
Ma már a nagy- és a közepes cégek mellett a kisebb vállalkozások is gyakran szabályzatokkal rendezik az üzleti folyamataikat, a juttatási rendszert, szervezetüket. A munkáltató által alkotott szabályzat a jogszabályhoz hasonló kötelező erővel határozza meg a munkavégzés feltételeit. Gyakorlati probléma, hogy megismer(het)te-e a munkavállaló a cég szabályzatait, illetve mi a helyzet akkor, ha a valóságban eltérnek a leírt szabályoktól?
Fiatal üzletember egy dobozba pakolta a dolgait az irodában. Ez az utolsó napja a munkahelyén. Szomorú, mert felmondtak neki.
A munkáltatói felmondás indokai két nagy csoportba sorolhatók: a munkáltató működésével összefüggő (ilyen például a csoportos létszámcsökkentés), és a munkavállaló képességével, magatartásával kapcsolatos okokra (mint a nem megfelelő munkavégzés). A minőségi csere az előbbi két kategória között helyezkedik el. A munka törvénykönyvének rendelkezései között azonban hiába keresünk ezzel a fogalommal összefüggő jogszabályhelyeket, noha a gyakorlatban működő érvről van szó. De mit is takar valójában?
Egy fehér ruhás szőke nő, egy szerződést mutat egy kék inges férfinak.
Tekintettel arra, hogy a munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló által kölcsönösen elfogadott munkaszerződéssel jön létre, az abban szabályozott feltételek főszabály szerint kizárólag egyező akarattal, írásba foglalva módosíthatók – vagy mégsem?

Változások a munkajogban

Barista kávét készít.
Munkavállalóként gyakran halljuk, olvassuk, hogy újfent megváltozott a Munka törvénykönyve. Azért, hogy ne legyünk kiszolgáltatott helyzetben és szükség esetén alappal kiállhassunk igazunkért, fontos ismerni a ránk irányadó új rendelkezéseket. A 2018. január első napja dióhéjban a következő lényeges munkajogi változásokat hozta.
Munkáltató és munkavállaló beszélget.
Hatályos munkajogi szabályozásunk alapköve, hogy a munkáltató a munkaviszony létesítésétől annak teljesítésén át egészen a megszűnésig köteles a munkavállalók személyiségi jogait tiszteletben tartani. Ide tartozik többek között az emberi méltósághoz és a magánélethez való jog.