Sok körülmény indokolhatja, hogy a munkáltató csak határozott ideig foglalkoztassa a munkavállalót, azonban sajnos vannak esetek, amikor a határozott idejű jogviszony létesítése mögött nincsenek észérvek, és a munkáltató több törvényes kötelezettségétől való szabadulás miatt választja ezt a megoldást. Épp ezért a határozott idejű munkaviszony létesítésének vannak korlátjai, valamint vannak olyan részletszabályok, amikkel minden érintett munkavállalónak érdemes tisztában lennie.

A munkaköri leírás fontos része a munkáltató és a munkavállaló között létrejött jogviszonynak, hiszen az teszi egyértelművé, hogy mik a munkavállaló feladatai, miért felelhet, milyen tárgykörökbe sorolható a kötelezettsége. Méltánytalan helyzetet szülhet azonban, ha a munkaköri leírásban olyan feladatok is fellelhetők, amelyért valójában nem a munkavállaló felelős, nem ő végzi el ezeket. Bejegyzésünkben a legfontosabb tudnivalókat járjuk körbe a munkaköri leírásról.

Bár tényként szokás leszögezni, hogy a munkáltató és a munkavállaló viszonylatában a foglalkoztatók vannak erőfölényben, olykor ők is elvesznek a munkajog útvesztőiben. Az alábbiakban három olyan hibát vizsgálunk, amik a gyakorlatban sokszor előfordulnak, kis odafigyeléssel azonban könnyen elkerülhetők.

Bizonyára sokan aláírtak már olyan munkaszerződést, melyben a munkáltató kikötötte, hogy a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. De mit is jelent ez pontosan, mit tehet és nem tehet a munkavállaló, mire jogosult, követelhet-e bármilyen összeget az ilyen szerződés aláírásáért cserébe?

Ügyfelünket a koronavírus járványra való hivatkozással munkáltatója rá akarta venni, hogy módosítsák a közöttük fennálló munkaszerződést.

A fennálló járványügyi helyzet alaposan felforgatta a munkaügyi kapcsolatokat: az intézkedések nem csak a munkavállalókat, de a munkáltatókat is új kihívások elé állítja. Korábbi cikkeinkben már áttekintettük, hogy a munkavállalókkal szemben milyen kötelezettségek terheli a foglalkoztatót – de vajon mi a helyzet azokkal, akiknek munkába állása a járványügyi helyzet miatt marad el?

Bármikor eljöhet életünkben az a pont, amikor úgy érezzük, munkahelyet kell váltanunk. Történhet ez akár azért, mert jobb lehetőséget kaptunk, vagy mert egy másik munkakörben szeretnénk szerencsét próbálni. Ahhoz, hogy egy új helyen munkaviszonyba léphessünk, előbb meg kell szüntetnünk az aktuális munkaviszonyunkat. Kivéve, amikor a munkáltató hozzájárul a másik munkaviszony létesítéséhez, mert az nem akadályozza az elsődleges munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését.

A legtöbb munkaszerződés konkrétan meghatározza azokat a feladatköröket, amelyet a munkavállalónak az adott munkaszerződése szerinti munkakörben el kell látnia. Emellett azonban gyakran szerepel az a kitétel is a szerződésekben, hogy a munkavállaló a munkáltató egyéb utasítását is köteles ellátni. Kérdésként merül fel, azonban, hogy mikor tagadható meg a munkáltató utasítása.

A hatályos jogszabályok több módon is védik a munkabért, mint a munkavállaló és családja megélhetésének, egzisztenciájának alapkövét. Éppen ezért érdemes tisztában lennünk vele, mire terjedhet ki egy esetleges levonás, és mire nem.

Ügyfelünk vezető állású munkavállalóként dolgozott egy élelmiszer feldolgozással foglalkozó cégnél. Tekintettel arra, hogy több személyes konfliktus alakult ki közötte és a munkáltatója között, kezdeményezte a munkaviszonya közös megszüntetéssel történő megszüntetését.