Munkaszerződés

A munkaerőpiac az utóbbi két évtizedben gyors és jelentős változásokon ment keresztül, melynek eredményeként bizonyos szektorokban a hagyományos munkaszervezési eszközök már-már elavultak lehetnek. Míg hosszú ideig a munkaidő mértéke állt az érdeklődés középpontjában, a fókusz egyre inkább annak beosztására tevődik át.

Munkavállalóként érdemes tisztában lennünk a munkaszerződés módosításának szabályaival. Számtalanszor előfordul ugyanis, hogy a módosítás-tervezetet a munkáltató akként állítja be, mintha az kötelezően aláírandó volna. Lássuk a legfontosabb tudnivalókat.

Napjainkban a munkaviszony nem csupán megélhetésünk alapja, de egyben személyiségünk kibontakoztatásának egyik fontos terepe is. Erre tekintettel a munkáltató megszűnése és a munkahely potenciális elvesztése érthető módon több szempontból is kiszolgáltatottá teszi a munkavállalót. Érdemes tisztában lenni tehát jogainkkal és lehetőségeinkkel.

Az élet sajnos, vagy éppen szerencsés esetben hoz olyan helyzeteket, melyek során az érintett munkavállaló nem képes, vagy nem tud a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni. Most ezeket az eseteket és szabályait ismertetjük.

Az év utolsó hónapja munkaügyileg jellemzően a zsúfoltabb időszakok közé tartozik, és olykor nem kis erőfeszítést igényel mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részéről. Hogyan rendezi a túlórával kapcsolatos szabályokat a törvény, és mire érdemes figyelnünk?

A hatályos munka törvénykönyve zárt felsorolásban tartalmazza a munkaszüneti napok megjelölését, melyek hagyományosan a nemzeti múlttal kapcsolatos eseményekhez vagy bizonyos vallási ünnepekhez kötődnek. Erre tekintettel munkaszüneti napnak minősül január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. napja.

A közszolgálati jogviszonyok szabályozását általános jelleggel az erőteljesebb jogalkotói beavatkozás és a felek autonómiájának kisebb mozgástere jellemzi a versenyszféra munkajogához képest, mely számos elemen keresztül visszaköszön. A foglalkoztatott szempontjából kiemelt jelentősége lehet annak, ha a foglalkoztató valamilyen tekintetben módosítani kívánja a jogviszonyt. Tekintsük át tehát ennek korlátait a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján.

Vannak munkajogi szabályok, amelyek már széles körben ismertek, ezek közé tartozik az is, hogy a szabadságot fő szabály szerint megváltatni nem lehet. Ez alól egyetlen kivételt tartalmaz törvényünk, mely szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

A munkaerő-kölcsönzés az úgynevezett atipikus munkaviszonyok körébe tartozik. Olyan foglalkoztatást jelöl, ahol a munkavállaló a kölcsönbeadó munkáltatóval áll munkaviszonyban, azonban ez a munkáltató a munkaerőt ideiglenesen harmadik személynek, a kölcsönvevőnek engedi át.

Ügyfelünk egy multinacionális vállalat egyik áruházának áruházvezetője volt, amikor egy jól megtervezett folyamat eredményeként munkaviszonyát felmondással megszüntették.