Egy külföldi tulajdonban álló autógyártó cég hazai egysége elbocsátotta egy dolgozóját, aki történetesen az éppen alakuló szakszervezetben töltött volna be titkári tisztséget. A vezetőség még a szakszervezet megalakulásának bejelentését megelőzően azonnali hatállyal szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát. Milyen munkajogi kérdéseket feszegethet ez?

Számos oka lehet annak, ha a felek munkaszerződés helyett egyéb, munkavégzésre irányuló (például vállalkozási vagy megbízási) szerződést kívánnak kötni. Ilyen például a munkajog védelmi szabályainak kiiktatása vagy a közterhek megfizetésével kapcsolatos szempontok. Mire figyeljünk, ha ilyen megállapodás aláírását tervezzük, és melyek lehetnek az ezzel kapcsolatos kockázatok?

A sztrájkjogot, azaz a munkavállalók munkabeszüntetéséhez való jogát az Alaptörvényünk biztosítja. Ez különösen azért fontos, mert annak ellenére, hogy a Munka Törvénykönyve egyenrangú félként tekint a munkavállalóra és a munkáltatóra, a gyakorlatban tudjuk, hogy a munkavállaló mindig kiszolgáltatott és alárendelt helyzetben van a munkáltatóhoz képest.

A munkaszerződés létrejötte mindig közös megegyezésen alapul. Ahogyan annak megváltoztatása is. Ám a Munka Törvénykönyve kivételesen lehetőséget nyújt a munkáltató számára, hogy szükség esetén, de csakis ideiglenesen, más feladatok ellátásával is megbízhassa beosztottjait. Lássuk, hogyan!

A versenyszférában dolgozó munkavállalók tapasztalhatják leginkább, hogy a munkáltatók egyik motivációs eszköze a munkavállaló képzésének ösztönzése. Ennek munkajogi megoldása a tanulmányi szerződés megkötése, mely mindkét fél számára megoldás lehet.

A munkajog világában az egyik legfontosabb kérdéskör annak tisztázása, mely tevékenység elvégzése minősül munkaidőnek és mely nem. Hogy miért is olyan fontos ez? Azért, hiszen a munkáltató úgy köteles megszervezni a munkavégzést, hogy az adott munkanapra eső feladatok a rendes munkaidőben, vagyis túlóra nélkül elvégezhetők legyenek. Ellenkező esetben ugyanis, a plusz munkáért külön díj jár.

A munkaerőpiac az utóbbi két évtizedben gyors és jelentős változásokon ment keresztül, melynek eredményeként bizonyos szektorokban a hagyományos munkaszervezési eszközök már-már elavultak lehetnek. Míg hosszú ideig a munkaidő mértéke állt az érdeklődés középpontjában, a fókusz egyre inkább annak beosztására tevődik át.

Munkavállalóként érdemes tisztában lennünk a munkaszerződés módosításának szabályaival. Számtalanszor előfordul ugyanis, hogy a módosítás-tervezetet a munkáltató akként állítja be, mintha az kötelezően aláírandó volna. Lássuk a legfontosabb tudnivalókat.

Napjainkban a munkaviszony nem csupán megélhetésünk alapja, de egyben személyiségünk kibontakoztatásának egyik fontos terepe is. Erre tekintettel a munkáltató megszűnése és a munkahely potenciális elvesztése érthető módon több szempontból is kiszolgáltatottá teszi a munkavállalót. Érdemes tisztában lenni tehát jogainkkal és lehetőségeinkkel.

Az élet sajnos, vagy éppen szerencsés esetben hoz olyan helyzeteket, melyek során az érintett munkavállaló nem képes, vagy nem tud a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni. Most ezeket az eseteket és szabályait ismertetjük.