A munkaviszony megszüntetése, netán munkáltató általi felmondása nem mindig kedvező élmény a munkavállaló számára. A mostani cikkünkben azokra a szabályokra, határidőkre, jogokra és kötelezettségekre hívjuk fel a figyelmet, melyeket jó, ha a munkavállaló is észben tart az ilyen esetekre!

Az első, vagy akár a sokadik munkaviszony létesítése mindig kihívásokkal teli időszak, mind a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából. A munkaviszony eleje mind a két fél részére egy tesztidőszak, amelyet a munka törvénykönyve próbaidőként definiál. Sok azonban a tévhit a próbaidővel kapcsolatos tudnivalók kapcsán, ezért cikkünkben gyakori tévhiteket és tényeket tisztázunk.

Sajnos nem minden munkavállalónak van lehetősége biztonságos munkahelyen dolgozni, sokan veszélyes körülmények között végzik el a napi feladatokat.

Vannak munkajogi szabályok, amelyek már széles körben ismertek, ezek közé tartozik az is, hogy a szabadságot fő szabály szerint megváltatni nem lehet. Ez alól egyetlen kivételt tartalmaz törvényünk, mely szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

Mostani cikkünkben a felmondási időre vonatkozó rendelkezéseket tekintjük át gyakorlati szempontból, iránymutatást adva leginkább a munkavállalók számára, hogy mire kell figyelemmel lenniük.

Sok körülmény indokolhatja, hogy a munkáltató csak határozott ideig foglalkoztassa a munkavállalót, azonban sajnos vannak esetek, amikor a határozott idejű jogviszony létesítése mögött nincsenek észérvek, és a munkáltató több törvényes kötelezettségétől való szabadulás miatt választja ezt a megoldást. Épp ezért a határozott idejű munkaviszony létesítésének vannak korlátjai, valamint vannak olyan részletszabályok, amikkel minden érintett munkavállalónak érdemes tisztában lennie.

A munkaköri leírás fontos része a munkáltató és a munkavállaló között létrejött jogviszonynak, hiszen az teszi egyértelművé, hogy mik a munkavállaló feladatai, miért felelhet, milyen tárgykörökbe sorolható a kötelezettsége. Méltánytalan helyzetet szülhet azonban, ha a munkaköri leírásban olyan feladatok is fellelhetők, amelyért valójában nem a munkavállaló felelős, nem ő végzi el ezeket. Bejegyzésünkben a legfontosabb tudnivalókat járjuk körbe a munkaköri leírásról.

Bár tényként szokás leszögezni, hogy a munkáltató és a munkavállaló viszonylatában a foglalkoztatók vannak erőfölényben, olykor ők is elvesznek a munkajog útvesztőiben. Az alábbiakban három olyan hibát vizsgálunk, amik a gyakorlatban sokszor előfordulnak, kis odafigyeléssel azonban könnyen elkerülhetők.

Bizonyára sokan aláírtak már olyan munkaszerződést, melyben a munkáltató kikötötte, hogy a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. De mit is jelent ez pontosan, mit tehet és nem tehet a munkavállaló, mire jogosult, követelhet-e bármilyen összeget az ilyen szerződés aláírásáért cserébe?

Ügyfelünket a koronavírus járványra való hivatkozással munkáltatója rá akarta venni, hogy módosítsák a közöttük fennálló munkaszerződést.