Bizonyára sokan aláírtak már olyan munkaszerződést, melyben a munkáltató kikötötte, hogy a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. De mit is jelent ez pontosan, mit tehet és nem tehet a munkavállaló, mire jogosult, követelhet-e bármilyen összeget az ilyen szerződés aláírásáért cserébe?

Ügyfelünket a koronavírus járványra való hivatkozással munkáltatója rá akarta venni, hogy módosítsák a közöttük fennálló munkaszerződést.

A fennálló járványügyi helyzet alaposan felforgatta a munkaügyi kapcsolatokat: az intézkedések nem csak a munkavállalókat, de a munkáltatókat is új kihívások elé állítja. Korábbi cikkeinkben már áttekintettük, hogy a munkavállalókkal szemben milyen kötelezettségek terheli a foglalkoztatót – de vajon mi a helyzet azokkal, akiknek munkába állása a járványügyi helyzet miatt marad el?

Bármikor eljöhet életünkben az a pont, amikor úgy érezzük, munkahelyet kell váltanunk. Történhet ez akár azért, mert jobb lehetőséget kaptunk, vagy mert egy másik munkakörben szeretnénk szerencsét próbálni. Ahhoz, hogy egy új helyen munkaviszonyba léphessünk, előbb meg kell szüntetnünk az aktuális munkaviszonyunkat. Kivéve, amikor a munkáltató hozzájárul a másik munkaviszony létesítéséhez, mert az nem akadályozza az elsődleges munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését.

A legtöbb munkaszerződés konkrétan meghatározza azokat a feladatköröket, amelyet a munkavállalónak az adott munkaszerződése szerinti munkakörben el kell látnia. Emellett azonban gyakran szerepel az a kitétel is a szerződésekben, hogy a munkavállaló a munkáltató egyéb utasítását is köteles ellátni. Kérdésként merül fel, azonban, hogy mikor tagadható meg a munkáltató utasítása.

A hatályos jogszabályok több módon is védik a munkabért, mint a munkavállaló és családja megélhetésének, egzisztenciájának alapkövét. Éppen ezért érdemes tisztában lennünk vele, mire terjedhet ki egy esetleges levonás, és mire nem.

Ügyfelünk vezető állású munkavállalóként dolgozott egy élelmiszer feldolgozással foglalkozó cégnél. Tekintettel arra, hogy több személyes konfliktus alakult ki közötte és a munkáltatója között, kezdeményezte a munkaviszonya közös megszüntetéssel történő megszüntetését.

Ügyfelünk mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezett, és gazdasági vezetőnek nevezték ki egy iskolában, azzal a feltétellel, hogy a pozíció betöltéséhez szükséges tanulmányokat elvégzi. Ügyfelünk ennek nem tett eleget a vállalt időben, ezért sajnos felmentéssel megszüntették a jogviszonyát. Ezt követően hozzánk fordult segítségért.

Felmondhat-e a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállalója állást keres? Az ettől való félelem miatt a munkavállalók rendszerint diszkrét módon keresnek új munkahelyet. Jogos-e a félelem, illetve tényleg titokban kell-e tartani, ha éppen állásinterjúra járunk?

Munkakörönként eltér, hogy mit tekintünk az év nehezebb szakaszának, egy azonban biztos: bizonyára rengeteg munkavállaló szembesült már azzal, hogy feladatait csak akkor tudja ellátni, ha túlteljesíti az elvárt nyolc órát. Vajon beszélhetünk-e ilyenkor rendkívüli munkáról, s jár-e a bérpótlék?