Munkaszerződés

Két fiatal diák dolgozik a kávézóban: egy fiú és egy lány.
A tizennyolc évesnél fiatalabb foglalkoztatottakat a törvény fiatal munkavállalókként nevesíti, s számos speciális szabályt határoz meg rájuk nézve. Tekintettel arra, hogy a nappali rendszerű képzésben résztvevő tanulók legálisan vállalhatnak munkát az iskolai szünet tartama alatt – mely lassan időszerű – és tizenhat éves kortól a munkavégzés nem korlátozott, érdemes a legfontosabb szabályokkal jó előre tisztában lennünk.
Egy férfi a bőröndjébe csomagol. Késésben van.
András egy jólmenő vállalat alkalmazottja. 40. születésnapja alkalmából felesége egy kéthetes kubai utazással ajándékozta meg. András nyomban jelezte is főnökének az örömhírt, a szabadság időpontját pedig lefixálták, dokumentálták. A tervek szerint vette kezdetét az utazás, majd jött a fekete leves. Kubába érve András azzal szembesült, munkáltatójától 7 nemfogadott hívást jelez a mobilja. Egy időközben érkezett üzenetben pedig a következő állt. „Szia András! Óriási a baj. 3 napos határidő mellett kell teljesítenünk a legújabb projektet. Nélküled nem fog menni, és elesünk a hatalmas profittól. Haza kell jönnöd! Ígérem, jóvá teszem. Hívj, ha tudsz!”. Mit tehet András az üzenetet olvasva? Valóban hazarendelheti a főnöke a várva várt útról? Munkajogi tanácsunkból kiderül.
Egy anya otthon a nappaliban játszik a gyerekével.
A gyermekét egyedül nevelő szülőket a Munka Törvénykönyve különleges bánásmódot igénylő csoportként kezeli. Ez azt jelenti, hogy több helyen eltér az általános szabályoktól, ahol a munkajogi előírások nem a munkáltató mérlegelésétől teszik függővé a munkavállalót védő rendelkezések alkalmazását. A törvény alkalmazásában gyermekét egyedül neveli a szülő, ha gyermekét saját háztartásában neveli, és nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él, és nincs élettársa.

Érdekképviselet a munkajogban

Egy fiatal férfit elbocsátottak a munkahelyéről. Egy dobozba pakolta a személyes dolgait.
Egy külföldi tulajdonban álló autógyártó cég hazai egysége elbocsátotta egy dolgozóját, aki történetesen az éppen alakuló szakszervezetben töltött volna be titkári tisztséget. A vezetőség még a szakszervezet megalakulásának bejelentését megelőzően azonnali hatállyal szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát. Milyen munkajogi kérdéseket feszegethet ez?

Munkaviszony vagy nem?

Egy fiatal férfi ül az irodában a számítógépe előtt és dolgozik.
Számos oka lehet annak, ha a felek munkaszerződés helyett egyéb, munkavégzésre irányuló (például vállalkozási vagy megbízási) szerződést kívánnak kötni. Ilyen például a munkajog védelmi szabályainak kiiktatása vagy a közterhek megfizetésével kapcsolatos szempontok. Mire figyeljünk, ha ilyen megállapodás aláírását tervezzük, és melyek lehetnek az ezzel kapcsolatos kockázatok?
A gyár dolgozói összegyűltek, és sztrájkolnak.
A sztrájkjogot, azaz a munkavállalók munkabeszüntetéséhez való jogát az Alaptörvényünk biztosítja. Ez különösen azért fontos, mert annak ellenére, hogy a Munka Törvénykönyve egyenrangú félként tekint a munkavállalóra és a munkáltatóra, a gyakorlatban tudjuk, hogy a munkavállaló mindig kiszolgáltatott és alárendelt helyzetben van a munkáltatóhoz képest.
Az irodában a beosztott a főnökével beszélget a számítógép előtt.
A munkaszerződés létrejötte mindig közös megegyezésen alapul. Ahogyan annak megváltoztatása is. Ám a Munka Törvénykönyve kivételesen lehetőséget nyújt a munkáltató számára, hogy szükség esetén, de csakis ideiglenesen, más feladatok ellátásával is megbízhassa beosztottjait. Lássuk, hogyan!
Egy nő a könyvtárban a számítógépen használja. Fejhallgatót visel.
A versenyszférában dolgozó munkavállalók tapasztalhatják leginkább, hogy a munkáltatók egyik motivációs eszköze a munkavállaló képzésének ösztönzése. Ennek munkajogi megoldása a tanulmányi szerződés megkötése, mely mindkét fél számára megoldás lehet.
Fiatal kollégák együtt ebédelnek az irodában.
A munkajog világában az egyik legfontosabb kérdéskör annak tisztázása, mely tevékenység elvégzése minősül munkaidőnek és mely nem. Hogy miért is olyan fontos ez? Azért, hiszen a munkáltató úgy köteles megszervezni a munkavégzést, hogy az adott munkanapra eső feladatok a rendes munkaidőben, vagyis túlóra nélkül elvégezhetők legyenek. Ellenkező esetben ugyanis, a plusz munkáért külön díj jár.
Egy szőke, göndör hajú nő a kanapén ül, kezében egy kávéval. A laptopján dolgozik.
A munkaerőpiac az utóbbi két évtizedben gyors és jelentős változásokon ment keresztül, melynek eredményeként bizonyos szektorokban a hagyományos munkaszervezési eszközök már-már elavultak lehetnek. Míg hosszú ideig a munkaidő mértéke állt az érdeklődés középpontjában, a fókusz egyre inkább annak beosztására tevődik át.