Munkaszerződés

Érdekképviselet a munkajogban

Egy fiatal férfit elbocsátottak a munkahelyéről. Egy dobozba pakolta a személyes dolgait.
Egy külföldi tulajdonban álló autógyártó cég hazai egysége elbocsátotta egy dolgozóját, aki történetesen az éppen alakuló szakszervezetben töltött volna be titkári tisztséget. A vezetőség még a szakszervezet megalakulásának bejelentését megelőzően azonnali hatállyal szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát. Milyen munkajogi kérdéseket feszegethet ez?

Munkaviszony vagy nem?

Egy fiatal férfi ül az irodában a számítógépe előtt és dolgozik.
Számos oka lehet annak, ha a felek munkaszerződés helyett egyéb, munkavégzésre irányuló (például vállalkozási vagy megbízási) szerződést kívánnak kötni. Ilyen például a munkajog védelmi szabályainak kiiktatása vagy a közterhek megfizetésével kapcsolatos szempontok. Mire figyeljünk, ha ilyen megállapodás aláírását tervezzük, és melyek lehetnek az ezzel kapcsolatos kockázatok?
A gyár dolgozói összegyűltek, és sztrájkolnak.
A sztrájkjogot, azaz a munkavállalók munkabeszüntetéséhez való jogát az Alaptörvényünk biztosítja. Ez különösen azért fontos, mert annak ellenére, hogy a Munka Törvénykönyve egyenrangú félként tekint a munkavállalóra és a munkáltatóra, a gyakorlatban tudjuk, hogy a munkavállaló mindig kiszolgáltatott és alárendelt helyzetben van a munkáltatóhoz képest.
Az irodában a beosztott a főnökével beszélget a számítógép előtt.
A munkaszerződés létrejötte mindig közös megegyezésen alapul. Ahogyan annak megváltoztatása is. Ám a Munka Törvénykönyve kivételesen lehetőséget nyújt a munkáltató számára, hogy szükség esetén, de csakis ideiglenesen, más feladatok ellátásával is megbízhassa beosztottjait. Lássuk, hogyan!
Egy nő a könyvtárban a számítógépen használja. Fejhallgatót visel.
A versenyszférában dolgozó munkavállalók tapasztalhatják leginkább, hogy a munkáltatók egyik motivációs eszköze a munkavállaló képzésének ösztönzése. Ennek munkajogi megoldása a tanulmányi szerződés megkötése, mely mindkét fél számára megoldás lehet.
Fiatal kollégák együtt ebédelnek az irodában.
A munkajog világában az egyik legfontosabb kérdéskör annak tisztázása, mely tevékenység elvégzése minősül munkaidőnek és mely nem. Hogy miért is olyan fontos ez? Azért, hiszen a munkáltató úgy köteles megszervezni a munkavégzést, hogy az adott munkanapra eső feladatok a rendes munkaidőben, vagyis túlóra nélkül elvégezhetők legyenek. Ellenkező esetben ugyanis, a plusz munkáért külön díj jár.
Egy szőke, göndör hajú nő a kanapén ül, kezében egy kávéval. A laptopján dolgozik.
A munkaerőpiac az utóbbi két évtizedben gyors és jelentős változásokon ment keresztül, melynek eredményeként bizonyos szektorokban a hagyományos munkaszervezési eszközök már-már elavultak lehetnek. Míg hosszú ideig a munkaidő mértéke állt az érdeklődés középpontjában, a fókusz egyre inkább annak beosztására tevődik át.
Az irodában egy férfi és egy női kolléga beszélgetnek az asztalnál.
Munkavállalóként érdemes tisztában lennünk a munkaszerződés módosításának szabályaival. Számtalanszor előfordul ugyanis, hogy a módosítás-tervezetet a munkáltató akként állítja be, mintha az kötelezően aláírandó volna. Lássuk a legfontosabb tudnivalókat.
Egy fiatal üzletember ül az irodában az asztalánál, előtte egy személyes dolgokkal tele doboz van.
Napjainkban a munkaviszony nem csupán megélhetésünk alapja, de egyben személyiségünk kibontakoztatásának egyik fontos terepe is. Erre tekintettel a munkáltató megszűnése és a munkahely potenciális elvesztése érthető módon több szempontból is kiszolgáltatottá teszi a munkavállalót. Érdemes tisztában lenni tehát jogainkkal és lehetőségeinkkel.
Egy fiatal nő az ágyban fekszik és kinyomja az ébresztőórát.
Az élet sajnos, vagy éppen szerencsés esetben hoz olyan helyzeteket, melyek során az érintett munkavállaló nem képes, vagy nem tud a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni. Most ezeket az eseteket és szabályait ismertetjük.