Munkaszerződés

Egy biztonsági őr a képernyőkön a megfigyelőkamerák felvételeit nézi.
A munkajogban megkülönböztethetünk készenlétet és készenléti jellegű munkakört. A két fogalom mögött álló eltérő tartalom ismerete nem kizárólag elvi szinten, hanem a juttatások és a munkaidő vonatkozásában felállított korlátozások szempontjából is lényeges.
Fiatal, csinos nő ül az íróasztalánál, olvas és jegyzetel.
Napjainkban a munkaerőpiac világa nagyon dinamikus, gyorsan változik és jellemzően nagy a munkaerőhiány. A hiányszakmák vonatkozásában az emberi erőforrást a munkáltató a meglévő munkavállalója átképzésével, továbbképzésével is pótolhatja. E célból a gyakorlatban jellemzően tanulmányi szerződést kötnek, melyben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt a munkavállaló részére. A munkavállaló arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb öt éven - keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A tanulmányi szerződést mindenképp írásba kell foglalni.
A munkajog világában sajnos nem csak becsületes, szabálykövető munkáltatókkal találkozhatunk. A korrekt munkaviszony-megszüntetés helyett, számos esetben tisztességtelen eszközök alkalmazásával kell szembesülnünk. Munkavállalóként érdemes ismernünk e téma kapcsán alapvető jogainkat, és ne féljünk kiállni az igazunk mellett bíróság előtt sem. Lássuk, mire is ügyeljünk!
Két üzletember kezet ráz.
Egyre gyakrabban kerülnek kikötésre bizonyos munkáltatóknál versenytilalmi szabályok. Ennek elsődleges célja az, hogy a munkavállaló meghatározott ideig ne tudjon elhelyezkedni konkurens cégnél. Ezeknek a tilalmaknak a kikötése nem ördögtől való, azonban nagyon sok esetben visszaélésre ad okot. A mostani cikkünkben a versenytilalmi korlátozás szabályait vesszük számba.
Egy fiatal pincérnő kávét készít a kávézóban.
Sokan kényszerből, sokan tapasztalatszerzés céljából vállalnak nyári diákmunkát. Egyes szakmákban akkora a munkaerőhiány, hogy diákok számára is kiváló kereseti lehetőséggel nyílik mód a munkavállalásra.
Frusztrált üzletember ül a laptop előtt.
Amikor munkavállalóként mond fel az ember, a felmondási idő a törvény szerint 30 nap, de a felek megállapodása ettől eltérhet. Az is előfordulhat, hogy a munkavállaló meg szeretné szüntetni a munkaviszonyt, mégsem felmondás, hanem közös megegyezés lesz a megszüntetés módja.
Egy nő egy csekket nyújt az alkalmazottjának a munkahelyen.
Hatályos jogunk a munkaszerződés elengedhetetlenül szükséges tartalmi elemeként határozza meg a munkakört és az alapbért. A munkabérrel kapcsolatban – tekintettel arra, hogy az a munkavállalónak és családjának megélhetését, egzisztenciális biztonságát szolgálja – a szabályozás több garanciális rendelkezést is tartalmaz.
Szomorú férfi munkás fogja a fejét
A hatályos munka törvénykönyve nem határozza meg konkrétan, hogy a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén a munkáltató milyen eszközökkel léphet fel. Az alkalmazható hátrányos jogkövetkezményeket kollektív szerződésnek vagy a felek megállapodásának kell meghatároznia, azonban az intézkedéseknek meg kell felelniük bizonyos jogszabályi követelményeknek. Az alábbiakban ezekre a garanciákra térünk ki.
A személyszállítási- és az árufuvarozási ágazat százezreknek ad megélhetési lehetőséget. Több tízezer sofőr rója nemcsak a hazai, hanem az európai utakat. Az értékes áruval megrakott szállítmányok kedvelt célpontjai a szervezett bűnözésnek. Gyakran előfordul, hogy a bűnözők a járművezetővel szemben is erőszakot alkalmaznak, melynek során a sofőrök a vagyoni károk mellett akár súlyos sérülést is szenvedhetnek. Adódik tehát a kérdés, hogy vajon felel-e az ilyen károkért a munkáltató, és ha igen, milyen feltételek mellett?
Valaki a kezében fog egy pénztárcát és egy érmét vesz ki belőle.
A Munka Törvénykönyve számtalan rendelkezést tartalmaz, amelyek célja a munkabér védelme. Ezek közé tartozik az az előírás, hogy a munkáltató köteles a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kifizetni a munkavállaló bérét. Továbbá köteles a munkavállaló részére bérjegyzéket adni, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Felmerül a kérdés azonban, hogy mit lehet tenni, ha a munkáltató teljesen fizetésképtelenné válik, és felszámolás alá kerül? Hogyan juthat hozzá a munkavállaló az őt megillető munkabérhez?