Akárcsak a polgári jogban, a büntetőjogban és a szabálysértéseknél is létezik az elévülés fogalma. Nem egyszer olvasni olyat, hogy valaki megvárja amíg egy államban elévülnek az általa elkövetett bűntettek, és visszatér. Filmekben is látunk olyan eseteket, mikor a városba visszatér a nagy maffiavezér, mert elévültek a bűnei. Azért ilyenkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy vannak el nem évülő bűncselekmények. Szóval olyan, hogy valaki brutális gyilkosságokkal való megvádolása után idővel biztonságosan hazatérhet, csak a filmekben van. Reméljük…
Szakmai cikk
Szakértőink cikkei
Az elmúlt évek tendenciái azt mutatják, hogy a vállalkozási kedv évről-évre növekszik Magyarországon, melynek hatására 2022-re az egyéni vállalkozók száma elérte a 600.000 főt. Az egyéni vállalkozókat elsősorban a kedvező adózás és a rendkívüli rugalmasság vonzotta eddig.
Az egyesület fogalmával szinte mindenki találkozott már, ha más nem akkor sportolás közben. Különböző egyesületek tevékenykednek a sport, a kultúra, az oktatás, az állatvédelem és az élet minden területén. Sokan összetévesztik, vagy egy kalap alá veszik az egyesületet a civil szervezetekkel, alapítványokkal, közhasznú társaságokkal. Tiszta vizet önthetünk a pohárba, ha megnézzük mi is pontosan az egyesület, és mi nem az. És mi a csuda az az „egyesülés”?
Június közepén elstartolt a nyári szünet és gyermekek ezrei kezdték meg a gondtalan vakációt, mely sok esetben rengeteg fejtörést okoz a szülők számára, mivel a gyerekek jó része még abban a korban van, hogy nem szabad őket egyedül, felügyelet nélkül hagyni.
Avagy a mobiltelefon-átjátszó torony jogszerű(tlen) elhelyezése. A testi és lelki egészséghez való alapjogra a magyar Alaptörvény is elismert jogként tekint, közvetve pedig egy kártérítési perben is megerősítette a bíróság annak kapcsán, hogy az érintett személy közvetlen szomszédságába egy mobilátjátszó antennatornyot építettek.
Mit tehetünk, ha csökken a beépíthetőség, megváltozik az övezet?
Valamely családtagunk halála után nem sokkal elindul a hagyatéki eljárás, aminek egyik első lépése a hagyatéki leltár felvétele. Ekkor a családtagok a rendelkezésükre álló keretek és körülmények között áttekintik az elhunyt vagyoni helyzetét, átnézésre kerülnek a lakásában található számlakivonatok, felmérésre kerülnek az egyéb vagyontárgyak. A legtöbb esetben a családtagok pontosan tisztában vannak azzal, hogy az elhunyt milyen vagyonnal rendelkezett, ám ez nem törvényszerű. Távolabbi családtagok esetén vagy éppen megromlott viszony esetén egyáltalán nem biztos, hogy az örökösök rendelkeznek pontos információkkal arról, hogy az örökhagyó milyen vagyonnal rendelkezett vagy éppen milyen tartozásokat hagyott maga után. Amennyiben pedig kiderül, hogy a tartozások jelentősen meghaladják az örökölt vagyon mértékét, gyakran felmerül kérdésként, mit is tehet az örökös?
Ha nyár, akkor a nyári témaköröknél, így az utazásnál maradva, teszünk egy kis kitérőt az utasbiztosítási szerződések irányába. Visszatérő üzenetünk, hogy utazás előtt erősen javasolt utasbiztosítási szerződést kötni. Ez a legrosszabb helyezetekben is segítséget jelenthet az érintettek részére, akár egészségügyi problémáról, vagy lopáskárról van szó. Mostani cikkünkben arról lesz szó, hogy a megkötött biztosítási szerződés esetén is a biztosítottnak is vannak olyan kötelezettségei, amelyek a szolgáltatás nyújtásához szükségesek. Ha pedig ezeknek a kötelezettségeknek nem tesz eleget a biztosított, akkor a biztosító könnyen mentesülhet a helytállási kötelezettsége alól.
Amikor valamilyen tartás kerül szóba, sokan egyből a gyermektartásra gondolnak. Ez ugye az az – általában havi – járandóság, amit a különélő szülő fizet a kiskorú gyermek szükségleteinek fedezése céljából. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy tartásra nem csak a kiskorú gyermek lehet jogosult szülőjével szemben, hanem a szülő is jogosult lehet rá nagykorú gyermekével szemben. Sőt, ezen túlmenően a Polgári Törvénykönyv még a testvértartás is szabályozza. Jelen cikkünk célja, hogy az úgynevezett kötelező szülőtartás feltételeit, illetve az arra vonatkozó szabályozást bemutassuk.
A munkajogi jogviták jelentős része a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódnak és abból erednek, hogy valamelyik fél jogszerűen vagy jogellenesen szüntette-e meg a munkaviszonyt. Mivel határozatlan idejű munkaviszonyt a munkavállaló indoklás nélkül bármikor felmondhatja, így jogvita általában abból keletkezik, hogy a munkáltató nem megfelelően mond fel az alkalmazottnak. Ilyen esetben pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után milyen magatartást tanúsít.