Az egyesület fogalmát, és alapításának, működésének, megszűnésének szabályait, a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) határozza meg.

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Az egyesület tehát egy jogi személy, de nem gazdasági társaság.

Tisztázzuk: Mi az a jogi személy?

A jogi személyek a jogrendszer által megkonstruált, valójában nem létező személyek. Jogi személyek a gazdasági társaságok (cégek, mint pl. a Kft.) az alapítványok, egyesületek, de lehetnek állami intézmények is. Jogi személy a bankunk, biztosítónk, munkáltatónk, a kedvenc márkáink, focicsapatunk és a helyi csehó is.

Mi a különbség a jogi személyek és a gazdasági társaságok között?

„Nem minden rovar bogár…” Tehát nem minden jogi személy gazdasági társaság, de minden gazdasági társaság jogi személy. A gazdasági társaság tehát a jogi személyek egy csoportja.

A gazdasági társaságok olyan jogi személyek, amelyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alakulnak.  Ezen társaságokat a tagok vagyoni hozzájárulásával hozzák létre, és a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.

Akkor ez alapján a definíció alapján különböztessük meg az egyesületet a gazdasági társaságoktól.

Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Ez nem jelenti azt, hogy semmilyen bevétele, vagy bevételt termelő tevékenysége nem lehet. Ugyanis az egyesület az egyesületi céljának megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Nem csak gazdasági tevékenység céljára nem létesíthető, hanem ha esetleg nyeresége volna a tagok részére nyereséget nem juttathat. Vagyonával csak céljának megfelelően gazdálkodhat, és azt nem oszthatja fel a tagjai között.

Az egyesületnek nem társasági szerződése van, mint a gazdasági társaságoknál, hanem alapszabálya. Ezen kívül nem meghatározott minimum törzstőkéje, hanem egy minimális taglétszáma van. Az egyesület létrehozásához ugyanis, egy alapszabály elfogadása szükséges, amely alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata kell.

A tagok nem törzsbetéteket, vagyoni hozzájárulást teljesítenek, hanem az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettséget.

Döntéshozó szerv

Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyen minden tag részt vehet. A tagok tehát jogosultak a közgyűlésen részt venni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, és persze szavazni. A tagok szavazati joga egyenlő.

Érdekesség, hogy a tag nem csak akkor zárható ki, ha az egyesület alapszabályát megsérti, vagy az egyesület működését veszélyezteti. Hanem akkor is kizárható az egyesületből, ha bármilyen jogszabályt sért, vagy az egyesület célját veszélyezteti. Ennek a magatartásnak súlyosan sértőnek, vagy ismétlődőnek kell lennie a kizáráshoz. Ugyanakkor az is elég hozzá, ha a tag olyan magatartást tanúsít, amely nem egyeztethető össze az egyesület alapvető céljával. (pl. ha egy állatmentő egyesület egyik tagja a saját állatát nem gondozza, bántalmazza)

Ügyvezetés

Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai. Az elnökség legalább három tagból áll.

Megszűnése

Mivel az egyesület egy elég speciális jogi személy, ezért más jogi személlyé nem alakulhat át. Magyarán csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. Az egyesület a vagyonát még a jogutód nélküli megszűnése esetén sem oszthatja szét a tagjai között. Ugyanis a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

Az egyesület megszűnik, ha megvalósította a célját, vagy ha tagsága tartósan tíz fő alá csökken.

És akkor most kérjük tegyék meg tétjeiket: mi a csuda lehet az az egyesülés?

Nos először is az egyesülés lehet a jogi személyek egyfajta aktusa is. Ezek az összeolvadás vagy beolvadás. De nem erre gondolt a költő. Van ugyanis egy jogi személy, amelynek ez a neve, csak ritkán találkozhatunk ilyennel.

Az egyesülés közelebb áll a gazdasági társasághoz (mert pl. társasági szerződése van) de mégis inkább a gazdasági társaságok és az egyesületek közös gyermekeként lehet tekinteni rá. Az egyesülés a tagok által alapított kooperációs társaság. Célja a gazdálkodásuk eredményességének előmozdítása és gazdasági tevékenységük összehangolása, valamint szakmai érdekeik képviselete lehet. (pl. egy helyi termelői piac szervezői, vagy gazdálkodó közösség)

Az egyesülés tagjai vagyoni hozzájárulást teljesítenek, de az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, csak a tagok eredményességét mozdítja előre. Például azzal, hogy a tagok ellenszolgáltatás nélkül igénybe vehetik az egyesülés által nyújtott szolgáltatásokat.

Az egyesülés vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok egyetemlegesen kötelesek helytállni.