Mi az elévülés?
Az elévülés az idő múlásával bekövetkező joghatás, amely következtében bíróság előtt nem lehet érvényesíteni egy igényt. Polgári jogban pl. egy követelés bírói úton történő érvényesítésére nem lesz lehetőség. Nade milyen igény érvényesítésétől esünk el a büntetőjogban? Nos az állam (vagy bizonyos esetekben a sértett) büntetőigényének az érvényesítésétől.
A szabálysértések és a bűncselekmények esetében mások az elévülés szabályai, így a kettőt külön bontjuk. A bűncselekmények büntethetőségének elévülésével kezdjük.
Mi a különbség a bűncselekmény büntethetősége és a büntetés elévülése közt?
Nos nem mindegy, hogy egy bűncselekmény büntethetősége évül el, vagy egy már kiszabott büntetés végrehajthatósága. Egyik esetben az elkövetőt már nem is lehet felelősségre vonni a tettéért, másik esetben viszont már elítélték, csak a büntetés végrehajtására nem került sor (pl. megszökött az elítélt) és ez a végrehajthatósági idő évül el.
Mi az általános szabály?
A büntethetőség (néhány kivételtől eltekintve) elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.
Ez azt jelenti, hogy az elévülési idő legalább öt év, szóval egy két évi szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény büntethetőségének elévülési ideje öt év lesz. Ugyanakkor öt éven túl a büntethetőség elévülése a büntetési tétel felső határához igazodik, ami azt jelenti, hogy egy kettőtől nyolc évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elévülési ideje nyolc év. Logikus, hogy egy öttől tíz évig terjedő esetében tíz.
Mik a kivételek?
A fentiekből logikusan következik, hogy egy életfogytos (vagyis… életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény) büntethetősége nem tud elévülni. Tehát egy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásával fenyegetett bűncselekmény miatt, ez a fenyegetettség egész életre szól.
Nem évülnek el továbbá az emberiesség elleni, és a háborús bűncselekmények. Ezek elévülhetetlenségét nemzetközi egyezmény is szabályozza. (Megjegyzés: nincs emberiség elleni bűncselekmény, hanem emberiesség elleni bűncselekmény van).
Szintén nem évülnek el azok a szexuális bűncselekmények (nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni), amelyek esetében a sértett az elkövetéskor még nem volt tizennyolc éves, és amelyek büntetési tétele öt évnél magasabb.
Fontos tudni, hogy bizonyos bűncselekményeknél nem kezdődik el az elévülési idő, amíg a sértett be nem tölti a huszonegyedik életévét.
Nem számít bele az elévülési időbe a felfüggesztés, próbaidő, próbára bocsátás tartalma, továbbá az sem, amikor valakinek mentelmi joga áll fenn, és emiatt az eljárás nem indítható meg. A felfüggesztett szabadságvesztés, próbára bocsátás, próbaidő… ezek nem szinonimák. Lásd korábbi cikkünket.
Az elévülést félbeszakítják a nyomozati cselekmények, ilyenkor az elévülés idő újra elkezdődik.
Mikor kezdődik az elévülés?
Nos ez függ attól, hogy milyen cselekményről beszélünk, és milyen stádiumban van a cselekmény. Pl. egy befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul. Vagyis amikor a bűncselekményt elkövettük (pl. mikor elvertük a kocsmában a másik részeget).
Nade kísérlet vagy előkészület esetén nem fejezte be a bűncselekményt az elkövető, így ilyenkor az elévülés kezdő napja az, amikor a kísérletet, vagy előkészületet megvalósító cselekmény véget ér. (pl. amikor mindent beszerzett már az emberöléshez)
Vannak olyan bűncselekmények, amelyek kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósulnak meg. Ilyenkor az elévülés aznap kezdődik, amikor az elkövető még eleget tehetett volna a kötelességének.
Vannak olyan bűncselekmények, amelyek valamilyen jogellenes állapot fenntartásában nyilvánulnak meg (pl. kábítószer birtoklása, lőfegyverrel visszaélés). Ilyen esetben az elévülés akkor kezdődik, amikor ez az állapot megszűnik. (pl. amikor bedobtuk a fegyvert a folyóba)
Ha már valakit elítéltek, akkor a büntetés végrehajthatósága évülhet el. Nos ezt már nem a Btk., hanem a büntetés végrehajtásról szóló törvény szabályozza. Nagyon ritkán kerül elő a gyakorlatban, egyébként csak szakvizsgázó polgári jogászok rémálmaiban szokott kísérteni.
A lényege, hogy a szabadságvesztés végrehajthatósága a kiszabott büntetéshez igazodik (húsz és öt év között). Az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajthatósága öt év elteltével évül el. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől eltiltás végrehajthatósága ötévi vagy ezt meghaladó határozott tartam esetén tíz év, öt évet el nem érő tartam esetén öt év elteltével évül el.
Szintén vannak el nem évülő büntetések.
Gyorsan rázzuk fel valami érdekesebbel. A szabálysértések elévülésével.
Biztos sokakban merült már fel, amikor valami kisebb szabálysértést elkövettek, hogy mennyi idő után lehet reménykedni abban, hogy az állam mindent látó szeme épp másfelé nézett, és nem kapunk csekket, feljelentést stb.
A Szabs. törvény szerint a szabálysértések az elkövetéstől számított hat hónapon belül évülnek el. A törvény szerint: Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt.
Ugyanakkor vannak az elévülési időt félbeszakító cselekmények, amik hatására az elévülési idő újra elkezdődik (pl. nyomozati cselekmények).
Tehát a szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy ellen a szabálysértési hatóság, a fegyelmi jogkör gyakorlója, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újra elkezdődik.
Magyarán csak azért, mert eltelt a fél év, még történhettek olyan cselekmények, amik miatt nem évült el az ügy. Pl. mert áttették máshová, vagy elvégeztek valamilyen más cselekményt (pl. kikértek egy kamerafelvételt, meghallgattak egy tanút).
Viszont létezik egy objektív határidő is: a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak.