Az örökség visszautasítása

Az öröklés megnyílása után az örökség visszautasítható. Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg. A visszautasítás az örökös egyoldalú nyilatkozata, amit az örökhagyó halála után tesz meg. Az örökös tehát nyilatkozatban fejezheti ki azt, hogyha az örökhagyó után nem kíván örökölni.

A visszautasításhoz jogszabályaink nem kíván meg írásos formát, az szóban is érvényes. A visszautasító nyilatkozat akár a hagyatéki eljárás során, akár azon kívül megtehető.

A visszautasítás joga mind a törvényes, mind a végintézkedésen alapuló örököst megilleti. Egyedül az államot – mint törvényes örököst – nem illeti meg a visszautasítás joga; az államot ugyanis jogszabályaink szükségképpeni törvényes örökösnek tekintik.

A visszautasítás mindig relatív kiesési ok: csak a visszautasító személyre vonatkozik, a leszármazók kiesését nem vonja maga után.

Az örökrészét visszautasító örökös nem jelölheti meg a kiesése esetén öröklő személyt. Más személy javára tehát nem lehet visszautasítani az örökséget. Amennyiben azt kívánja az örökös, hogy mindaz, amit egyébként ő örököl végezetül más személy tulajdonában legyen, úgy arra ajándékozás keretei között van lehetőség. Ebben az esetben ugyanakkor az ajándékozó fél örökössé válik, aminek következménye lehet, hogy bár végeredményben nem örököl semmit, a hagyatéki tartozásokért felelősséggel fog tartozni.

A visszautasítás az egész örökrészből történő kiesést vonja maga után. Az tehát nem lehetséges, hogy az örökös örökrészének bizonyos vagyontárgyait megtartsa, másokat pedig visszautasítson. Az örökségből tehát ilyenkor nem lehet „mazsolázni”, nem lehet azt mondani, hogy az örökhagyó utáni gépjárműre igényt tartunk, de másra nem.

Kivételes esetként megemlíthető, hogy külön is visszautasítható a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklése, ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.

Lemondás az örökségről

Amennyiben még az örökhagyó életében világossá válik, hogy az örökhagyó halála esetén nem kívánunk az örökségben részesülni, lehetőségünk van előre is lemondani az örökségről. Az ugyanis, aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről. Ez tehát egy kétoldalú, élő közötti megállapodás az örökhagyó és a (feltételezett) örökös között, amit írásba is kell foglalni.

A lemondás főszabály szerint csak a lemondó örökösre hat ki. Az öröklésről való lemondás két esetben hat ki a lemondó leszármazóira: ha a megállapodás így szólt, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés fejében történt.

A lemondás tehát nem feltétlenül jelent egy ingyenes jogügyletet, elképzelhető, hogy az örökhagyó meghatározott összeget fizet a lemondó örökösnek, ezzel mintegy előre „kifizeti” az örököst.

Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen, például hagyomány formájában hárul.

A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed a hagyatéknak arra a részére is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik. Abban az esetben például, hogyha az örökös a lemondáskor negyedmagával örökölvén 1/4 részt örökölne, azonban egyik örököstársa kiesése következtében örökrésze 1/3 részre nő, akkor ellenkező szerződési kikötés hiányában a lemondót változatlanul kiesettnek kell tekinteni, mivel a lemondása a növekményre is vonatkozik.

A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve, ha olyan rendkívüli vagyonnövekedés következett be, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg. Nem tekinthető rendkívüli vagyongyarapodásnak a szerződés megkötését követően bekövetkezett piaci értékemelkedés és a rendes gazdálkodással elért haszon, továbbá annak beruházása sem. Ezzel szemben minden bizonnyal rendkívüli vagyongyarapodás az, hogyha az örökhagyó még életében megnyeri a lottó ötöst.

Összefoglalás

Abban az esetben tehát, hogyha nem kívánunk a hagyatéki eljárás során örökölni, alapvetően két dolgot tehetünk. Az egyik, hogy visszautasítjuk az örökséget, a másik, hogy az örökhagyóval még életében megállapodunk erről. Fontos azonban, hogy a hagyaték átadása után már nem tudunk megszabadulni örökségünktől és örökösi minőségünktől ilyen egyszerűen.

Amennyiben szeretne biztos jogi háttérrel rendelkezni és érdekli jogvédelmi szolgáltatásunk, töltse ki az alábbi adatlapot, mi visszahívjuk!