Az egyéni vállalkozók tevékenységének megkezdésének, folytatásának, szünetelésének és megszűnésének, valamint a Magyarországon székhellyel rendelkező egyéni cég alapításának, működésének és megszűnésének feltételeit Magyarországon az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szabályozza. A jogszabály alapján, Magyarország területén természetes személy letelepedés keretében üzletszerű gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

Egyéni vállalkozó tehát csak természetes személy lehet.

Üzletszerűnek az a tevékenység minősül, amelyet az egyéni vállalkozó rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytat.

A letelepedés pedig a gazdasági tevékenység tényleges és tartós, huzamosabb ideig történő folytatását jelenti, amely megvalósításához egy erre a célra szolgáló létesítmény, telep, iroda, üzlet, vagy egyéb helyiség igénybevételére kerül sor.

Vannak olyan tevékenységek, amelyeket egyéni vállalkozói státuszban nem lehet végezni, ilyen például a mezőgazdasági őstermelői tevékenység, a szolgáltató állatorvosi tevékenység, az ügyvédi tevékenységre vagy a közjegyzői tevékenység.

Ki lehet egyéni vállalkozó?

Az egyéni vállalkozó személyével szemben, azon túlmenően, hogy természetes személy legyen, elvárás, hogy magyar állampolgár legyen. A magyar állampolgárokon túl, egyéni vállalkozó lehet az Európai Unió tagállamának állampolgára; továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy; a beutazásról és tartózkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy. Mindezeken túlmenően egyéni vállalkozó lehet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.

Nem lehet egyéni vállalkozó  kiskorú, a cselekvőképességét érintő gondnokság alatt álló, az aki egyéni cég tagja, aki gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmény alól nem mentesül, akit meghatározott bűncselekmények miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléshez hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül.

Hogyan vetessem magam nyilvántartásba?

Onnantól számít valaki egyéni vállalkozónak, hogy ilyen státusszal nyilvántartásba veszik és egészen a nyilvántartásból való törlésig fennáll. A nyilvántartásba vételhez kérelem előterjesztése szükséges.

Az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vétel díj- és illetékmentes.

A nyilvántartásba vételre két módon is lehetőség van:

Lehet választani online ügyintézési formát, ebben az esetben Ügyfélkapura lesz szükségünk és ezen keresztül kell a bejelentési űrlap kitöltésével kérelmezni az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt.

Aki nem szereti az online megoldásokat és a személyes találkozások híve, annak lehetősége van arra, hogy a bejelentést a NAV bármelyik ügyfélszolgálatán személyesen vagy meghatalmazott segítségével megtegye.

Ha a bejelentő az Ügyfélkapun vagy a NAV bármelyik ügyfélszolgálatán kapott bejelentési űrlapot megfelelően kitöltötte, a NAV haladéktalanul megállapítja az egyéni vállalkozó adószámát és beszerzi az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét.

Az egyéni vállalkozót – az azonosításra alkalmas nyilvántartási szám megállapításával egyidejűleg – nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba bejegyzett adatokat az Ügyfélkapun elérhetővé teszi, vagy személyesen átadja a bejelentőnek.

Ha a bejelentő az elektronikus bejelentési űrlapot nem megfelelően töltötte ki, erről Ügyfélkapun azonnali, automatikus visszajelzést kap (személyes bejelentés esetén pedig az ügyintéző jelzi).

A tevékenység meghatározása ÖVJT kódok alapján történik, mellyel összefüggésben érdemes még a vállalkozás megindítása előtt ellenőrizni, hogy a választott tevékenység engedély-, illetve bejelentésköteles-e, valamint tájékozódni a tevékenységi körök képesítési követelményeiről a hatályos jogszabályokban, és a gazdasági kamaráknál. 

Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be, amely szerepel az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékében (ÖVTJ-kódok), és amelynek jogszabályi feltételeit teljesíti. Ha nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a tevékenységét törölnie kell.

Mit érdemes átgondolni mielőtt belevágunk?

Ha az egyéni vállalkozói forma mellett döntünk, fontos figyelembe vennünk azt a tényt, hogy az egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Tehát ha egyéni vállalkozói tevékenységünk során adósságokat halmozunk fel, akkor szükség esetén a hitelezői igények a magánvagyonunkból is kielégítésre kerülhetnek.

Az egyéni vállalkozó bár foglalkoztathat alkalmazottakat, viszont a tevékenység során köteles személyesen közreműködni.

Ha a végzendő tevékenység jogszabály alapján meghatározott képesítéshez kötött, akkor annak meg kell felelni. A vállalkozóval szemben nem elvárás, hogy ő maga legyen a szükséges tudás birtokában, elég, ha olyan alkalmazottat foglalkoztat, aki megfelel a követelményeknek.

Kezdő vállalkozások számára javasolt átgondolni az egyéni vállalkozói formát. Előnyt jelent, hogy a gyors és rugalmas, a nyilvántartásba vétel pedig ingyenes, ellentétben mondjuk egy költséges cégalapítással. Ha az ember utólag meggondolja magát és mégis inkább céges működésre térne át, annak sincsen akadálya.

Az egyéni vállalkozás ráadásul szüneteltethető is, amely esetén a szünetelés ideje alatt, főszabály szerint, semmilyen közterhet nem kell fizetnie a vállalkozónak.