A világjárványt követő nyitás talán egyik jellemzője, hogy sokan törekednek az elmúlt évek utazásait, akár repülős utak igénybevételével pótolni. Ugyanakkor közismert tény, hogy akár munkaerő hiánya, akár sztrájk miatt, egyre több járatot törölnek a légitársaságok, illetve igen jellemzővé váltak a járatkésések is. Mostani cikkünkben ez utóbbival foglalkozunk, kifejezetten kitérve arra, hogy az érintett utasok milyen igényekkel élhetnek a légitársasággal szemben.

A hétköznapi szóhasználatban gyakran keveredik a megbízás és a meghatalmazás fogalma. Sokan nem is tudják, hogy e két jogi fogalom között igen jelentős különbség van, egyáltalán nem azt takarja mindkét szó. Éppen ezért magánszemélyként eljárva sem mindegy, hogy valaki meghatalmazást ad számunkra valamilyen ügyben, vagy éppen megbíz valamilyen ügy ellátásával.

Valamely termék, vagy szolgáltatás hibás teljesítése esetén, a jogosultnak, hívjuk a továbbiakban vevőnek többféle igénye lehet az eladóval szemben. Hogy melyek ezek az igények és milyen formában érvényesíthetőek ezek, erre adunk választ ebben a cikkben.

Amikor egy lakást veszünk bérbe, akkor szinte már megszokott, hogy az első havi lakbéren felül kifizetünk egy bizonyos összeget „kaucióként”, jogi szakszóval óvadékként. Az már többnyire a felek megállapodásán múlik, hogy ennek az összegnek a bérlet megszűnésekor mi lesz a sorsa, az visszajár-e a bérlőnek, esetleg annak összegét beszámítják a felek az utolsó havi lakbérbe, illetve rezsiszámlákba. Az óvadék célja azonban elsődlegesen az, hogy amennyiben a kibérelt lakásban kárt okoz a bérlő, úgy annak helyreállításához legyen megfelelő fedezet a bérbeadó kezében. Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy jelenleg hatályos jogszabályaink értelmében bizonyos feltételek teljesülése esetén akár a munkáltató is kérhet hasonló jellegű óvadékot a munkavállalótól, amit munkavállalói biztosítéknak nevezünk.

Sokan ismerik azt a szót, hogy az adósok (kötelezettek) felelőssége a követelés teljesítéséért egyetemleges. Ez azt jelenti, hogy a jogosult bármikor, bármely kötelezettől a teljes követelés kifizetését kérheti. Ugyanakkor van egy pont, ahol a kötelezettek egyetemlegessége véget ér, és ez a pont pedig a végrehajtási eljárás költségeinél található. Vigyázat, nem a végrehajtási eljárásban érvényesítendő követelésre, hanem csak az eljárás költségeire igaz a fenti állítás.

Korábbi cikkünkben már belekezdtünk annak boncolgatásába, hogy miért nem érdemes a megállapodásainkat szóban megtenni. Sajnos a „szó elszáll az írás megmarad” mondás a jogban extrán érvényesül.

Rengetegszer tették már fel nekem a címben szereplő kérdést. Nyilván az összes jogász végzettségű ember elkezd ilyenkor példálózó jelleggel szerződéstípusokat sorolni, amelyeknél az alaki kötöttséget a jogszabály előírja.

Akárcsak a polgári jogban, a büntetőjogban és a szabálysértéseknél is létezik az elévülés fogalma. Nem egyszer olvasni olyat, hogy valaki megvárja amíg egy államban elévülnek az általa elkövetett bűntettek, és visszatér. Filmekben is látunk olyan eseteket, mikor a városba visszatér a nagy maffiavezér, mert elévültek a bűnei. Azért ilyenkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy vannak el nem évülő bűncselekmények. Szóval olyan, hogy valaki brutális gyilkosságokkal való megvádolása után idővel biztonságosan hazatérhet, csak a filmekben van. Reméljük…

Az elmúlt évek tendenciái azt mutatják, hogy a vállalkozási kedv évről-évre növekszik Magyarországon, melynek hatására 2022-re az egyéni vállalkozók száma elérte a 600.000 főt. Az egyéni vállalkozókat elsősorban a kedvező adózás és a rendkívüli rugalmasság vonzotta eddig.

Az egyesület fogalmával szinte mindenki találkozott már, ha más nem akkor sportolás közben. Különböző egyesületek tevékenykednek a sport, a kultúra, az oktatás, az állatvédelem és az élet minden területén. Sokan összetévesztik, vagy egy kalap alá veszik az egyesületet a civil szervezetekkel, alapítványokkal, közhasznú társaságokkal. Tiszta vizet önthetünk a pohárba, ha megnézzük mi is pontosan az egyesület, és mi nem az. És mi a csuda az az „egyesülés”?