Amikor jogászként egy új, várhatóan peres ügyben első alkalommal konzultálunk az Ügyféllel szinte mindig felmerül kérdésként: meddig fog az eljárás elhúzódni? Nos, ennek a kérdésnek a megválaszolásához a legtöbb esetben legalább jósoknak kellene lennünk, hiszen egyáltalán nem tudjuk, hogy miként fog alakulni az eljárás, milyen magatartást fog tanúsítani a perben az ellenérdekű fél, vagy éppen hány szakértő kirendelésére lesz szükség az ügyben. Horrorfilmbe illő történeteket pedig szinte mindenki hallott már családi, ismeretségi körben tíz évig tartó válóperekről vagy éppen nyolc évig tartó kártérítési ügyekről. Egy idén január elsejétől hatályba lépett törvény, illetve az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet azonban némi vigaszt nyújthat ezen elhúzódó peres eljárásban szenvedő feleknek, illetve reményeink szerint ösztönözni tudja a bíróságokat arra, hogy ésszerű időn belül meghozzák az ügyben döntésüket.

Sokszor illetik kritikával a különböző, országos akciók keretei között megtartott nagy leárazásokat, mint például a Black Friday-t, vagy éppen a Glamour napokat. A kritikák leginkább arról szólnak, hogy ezen akciók kereti között a kereskedők nem is akciós áron árulják a termékeket, pusztán az árcédulára ragasztanak rá egy hangzatos, mínusz 20, 30, vagy éppen 50 százalékos árengedményt hirdető matricát. Egy május 28-án hatályba lépett jogszabály változás miatt azonban a jövőben ilyen jellegű megtévesztésre már biztosan nem lesz lehetősége a kereskedőknek.

A végrendelet sokak szerint valami misztikus, titokzatos dolog, amelyet a halálos ágyunkon kell tollba mondani. Vannak, akik szerint rossz előjel, csak bevonzzuk vele a bajt, sőt van, aki tabuként kezeli. Pedig valójában semmi titokzatos, és tabu nincs a végrendeletben, és ha úgy érezzük, hogy vagyoni helyzetünk és személyes kapcsolataink alapján szükség volna rá, akkor bármilyen életkorban, bármilyen jó egészségi állapotban érdemes megtennünk. Nagyon is tudatos, előrelátó dolog, ha valaki előre rendelkezik arról, mi történjen halála után a vagyonával. Persze sokszor teljesen szükségtelen, ugyanis a törvény rendezi az öröklés szabályait.

Bár a kedvtelésből tartott állatok közül, még mindig nem sikerült letaszítani a trónról a kutyákat, macskákat és egyéb rágcsálókat, az utóbbi években egyre nagyobb számban jelennek meg az otthon tartott veszélyes állatok a kiskedvencek között. Ezek az állatok – nevükből kiindulva- nem egy golden retriver személyiségével rendelkeznek, ezért a tartásukról külön jogszabály rendelkezik. A veszélyes állatok tartását a 85/2015. FM rendelet szabályozza, mely az állatokat veszélyességük szerint három nagy kategóriába sorolja:

Egy közlekedési baleset részesének lenni, megrázó élmény, még akkor is, ha különösebben nem sérült meg benne senki. Ebben a cikkben – sok év tapasztalata alapján – azokat a kártérítési igényeket foglaljuk össze, amelyek tipikusan felmerülhetnek a károsulti oldalon. Az 1. részben a személyi sérülés miatt követelhető sérelemdíj iránti igényekkel foglalkoztunk, a 2. részben pedig a dologi kárigényekről, ezen belül is a járművet érintő kárigényről, azaz a javítási költség és totálkáros elszámolásról volt szó. Cikksorozatunk végére érve, most a közlekedési balesetből eredő járulékos károk eseteit foglaljuk össze.

Egy közlekedési baleset részesének lenni, megrázó élmény, még akkor is, ha különösebben nem sérült meg benne senki. Ebben a cikkben – sok év tapasztalata alapján – azokat a kártérítési igényeket foglaljuk össze, amelyek tipikusan felmerülhetnek a károsulti oldalon. Az 1. részben a személyi sérülés miatt követelhető sérelemdíj iránti igényekkel foglalkoztunk, míg a mostani részben a dologi kárigényekről, ezen belül is a járművet érintő kárigényről, azaz a javítási költség és totálkáros elszámolásról lesz szó. Reméljük, hogy ezzel is segítségükre lehetünk az érintett olvasóinknak.

Egy közlekedési baleset részesének lenni, megrázó élmény, még akkor is, ha különösebben nem sérült meg benne senki. Ebben a cikkben – sok év tapasztalata alapján – azokat a kártérítési igényeket foglaljuk össze, amelyek tipikusan felmerülhetnek a károsulti oldalon. Reméljük, hogy ezzel is segítségükre lehetünk az érintett olvasóinknak.

A „whistleblowing” angol kifejezés egyszerűen megfogalmazva a munkavégzés során tapasztalt, közérdeksértő, jogellenes, potenciálisan károkozó, vagy erkölcsileg kifogásolható magatartások bejelentésére szolgáló eljárást jelent. Ezen eljárások segítséget nyújthatnak a munkáltatónál tapasztalható nem megfelelő viselkedések, jelenségek feltárására olyan esetekben, amikor a szokásos kommunikációs csatornákon az nem vagy csak nehezen működne. A bejelentők általában tartanak attól, hogy bejelentésük miatt különböző hátrányokkal kell szembenézniük, ezért fontos, hogy a nemzeti jogalkotás támogassa őket abban, hogy merjenek bejelentéssel élni a nemkívánatos jelenségekkel szemben. A jogsértéseknek számos formája lehet: korrupció, csalás, szakmai mulasztás vagy hanyagság is akár.

„Káefté”? „Bété”? Kültag, beltag, ügyvezető? Esetleg vezérigazgató…? Mi kell ahhoz, hogy alapítsunk egy betéti, vagy egy korlátolt felelősségű társaságot? És mitől korlátolt a felelősség? Miből betéti a betéti? Ki a beltag, és ki a tulajdonos? Ezek nagytestvére a részvénytársaság? Mitől nyílt az Nyrt. és zárt a Zrt.?

„Káefté”? „Bété”? Kültag, beltag, ügyvezető? Esetleg vezérigazgató…? Mi kell ahhoz, hogy alapítsunk egy betéti, vagy egy korlátolt felelősségű társaságot? És mitől korlátolt a felelősség? Miből betéti a betéti? Ki a beltag, és ki a tulajdonos? Ezek nagytestvére a részvénytársaság? Mitől nyílt az Nyrt. és zárt a Zrt.?