Egészen biztosan legtöbb olvasónk hallott valamilyen formában a testi sértés bűncselekményéről. A köznyelvben rendkívül gyakran szóba kerülő tényállásról van szó. Alábbiakban a testi sértés bűncselekményének a Büntető Törvénykönyvben foglalt szabályait, valamint annak az értelmezését tárgyaljuk.
Szakmai cikk
Szakértőink cikkei
Korábbi írásban foglalkoztam az Irányelv céljaival, tárgyával és hatályával, valamint a bérek átláthatóságának egyes szabályaival. Az értekezés az előző cikkünkben olvasható.
Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített alapelv. Az Uniónak intézkedéseket kell elfogadnia annak érdekében, hogy biztosítva legyen a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazása a foglalkoztatás és a munka területén, beleértve az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás alapelvét.
Korábbi írásunkban tárgyaltuk a büntetőeljárásban alkalmazható kényszerintézkedések általános szabályait és a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések részletszabályait. Jelen cikk témája a vagyont érintő kényszerintézkedések rendszere a hatályos büntetőeljárási törvény szabályai alapján.
A szabálysértési jogot „kis büntetőjognak” is szokás nevezni. Tény, hogy a büntetőjog területéhez képest enyhébb jogkövetkezmények jelennek meg a szabálysértési eljárásban, ugyanakkor a szabálysértési szankciók is számottevő joghátrányt jelenthetnek az eljárás alá vont személy részére. A szabálysértési törvény – hasonlóan a büntető törvénykönyvhöz – dichotóm rendszert követ. Ennek megfelelően büntetéseket és intézkedéseket különböztet meg kettős felosztás szerint. Alábbiakban a szabálysértési szankciókat, azaz a szabálysértési büntetéseket és intézkedéseket mutatjuk be részletesen.
A büntetőeljárásban számos esetben kényszerintézkedéseket alkalmaznak. Ezek olyan eljárásjogi cselekmények, amik bizonyos alapvető jogok korlátozásával járnak. Különböző célok érdekében kerül sor kényszerintézkedések alkalmazására. Ilyen cél például valamely résztvevő jelenlétének a biztosítása eljárási cselekményen, vagy bizonyítási eszközök megszerzése, bűnismétlés megakadályozása.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelvének köszönhetően 2023. január 1-jétől módosult az Mt. és változás következett az indokolási kötelezettség szabályaiban, amely lehetőséget biztosít a munkavállaló számára, hogy olyan esetben is kérhesse a felmondása megindokolását a munkáltatótól, amelyben egyébként nem lenne kötelező.
Ahogyan az élet számos területén, a bírósági tárgyalások során is érvényesülnek követendő szabályok, különös tekintettel a pontosságra, az azonosítás szabályaira, a mobiltelefon használatra, a helyfoglalásra, az étel- ital fogyasztásra, illetve a felszólalás szabályaira.
A megszüntetési indok okszerűsége, mely a tényeknek megfelelő, azt jelenti, hogy a munkajogviszony elveszítette a rendeltetését, ennek megfelelően a munkavállaló munkájára a felmondásban megjelölt indok bekövetkezése miatt a továbbiakban ténylegesen nem tart igényt a munkáltató.
A világosság követelménye meglehetősen lényeges garanciális szabály, amely gyakorlati jelentősége, hogy már a felmondás közlésekor egyértelművé váljon a munkavállaló számára, hogy pontosan mivel indokolja a munkáltató a munkaviszonya megszüntetését, valamint ezáltal átgondolhassa, hogy kíván-e ezzel szemben jogorvoslattal élni. Az aktuális bírói gyakorlat szerint a felmondás indokolásának lehetősége a felmondó nyilatkozat írásbeli közlésével véglegesen lezárul, utólag egy esetleges peres eljárásban az indokok nem bővíthetőek, kizárólag részletezhetőek a már megjelölt indokok.