Eladott autóval okozott baleset. Ki fizet a végén?

Két autó koccant, a vezetők vitatkoznak.
Vevőként és eladóként is érdemes tisztában lennie azzal, hogy egy frissen eladott, illetve megvásárolt gépkocsival okozott balesetért kit terhel a felelősség, és hol futhat a félre az eljárás, ha nem vagyunk elég figyelmesek.

A szóbeli értékesítés problémáját ebben a cikkben nem érintjük, jóllehet a mai napig igen gyakori, hogy öreg, alacsony forgalmi értékű járműveket szóbeli megegyezés útján adnak-vesznek a felek. Az adásvételi szerződés érvényességi kelléke jelen esetben annak írásba foglalása. A megfelelő adatokat tartalmazó, az eladó és a vevő, továbbá két tanú által is aláírt szerződés alapján a jármű tulajdonjoga akár azonnal, vagy a szerződésben kikötött időpontban átszáll a vevőre. Ebből adódóan az eladónak a járműre (jobb esetben) fennálló kötelező felelősségbiztosítása érdekmúlással meg is szűnik. Az igaz, hogy az adásvétel tényéről az eladó biztosítója automatikusan nem szerez tudomást. Ez azonban mit sem változtat azon a szabályon, hogy ebben az esetben a tulajdonjog átruházásával az addigi „kötelező” és vele az adott biztosító kockázatviselése megszűnik.

Ez egyszerű és egyértelmű szabály, a gyakorlatban mégis félreértések forrása. Alaptalan tévhit, hogy az addigi biztosítás hatálya addig terjed, amíg a díjat rendezték az előző biztosítónál, mint ahogy az is, hogy a későbbi fedezetlenségi díj befizetése megvédi a mulasztó üzembentartót. A jármű tulajdonjogának átszállását követően, kötelező felelősségbiztosítás nélkül használt járművel okozott, saját hibás balesetért két személy vonható felelősségre: a jármű vezetője és – ha eltérő személy – az üzembentartó. Csakhogy ezen személyek kilétét illetően harmadik személy (pl. a MABISZ) a hivatalos gépjármű nyilvántartás adataira hagyatkozhat. Ha a felek késlekednek az adásvételi szerződés bejelentésével, akkor a károkért helytálló MABISZ az előző üzembentartón és/vagy a jármű vezetőjén fogja követelni a kifizetett kártérítési összeget.

Több olyan eset ismeretes, amikor a fizetési meghagyással terhelt volt üzembentartó annyira nem vette komolyan az eljárást, hogy még a közjegyzőnek sem válaszolt időben. Ezt követően már akkor is neki kell helytállni, ha egyébként kimenthette volna magát. Még ebben az esetben sincs azonban minden veszve, mert a volt üzembentartó megtérítési igénnyel fordulhat a tényleges károkozóval szemben. Ez azonban költséges és bonyodalmas eljárás. Célszerű tehát határidőben bemutatni az adásvételi szerződést az okmányirodában, illetve ha ez elmaradt, akkor legalább az adásvételről értesíteni a követeléssel fellépő MABISZ-t vagy a regressz igényét érvényesítő casco biztosítót.