2020. január 01-től ismételten nőtt a kötelező legkisebb munkabér (bruttó 161 000,- Ft) és a garantált bérminimum (210 600,- Ft) összege az erre vonatkozó jogszabály alapján. Bár ez örvendetes változás számos munkavállaló számára, a minimálbér emelése ugyanakkor hátrányt jelenthet annak a munkavállalónak, akinek károkozásért kell helytállnia munkáltatója felé.

2018. december 31-ig kell elvégeztetniük azon fogyasztóknak a mellékvízmérők cseréjét, akik esetében a vízmérők hitelessége a 2018-as évben lejár. Az év végi határidő vészesen közeleg, így jelen cikkünkben segítséget kívánunk nyújtani azon olvasóinknak, akik a főváros területén rendelkeznek ingatlannal, s érintettek az idei mellékvízmérőcsere dömpingben.

Ahogyan az időjárás egyre hidegebbé válik, az őszi kirándulások időszakát lassanként felváltja a síszezon. Hazánkban is egyre népszerűbbek a különböző téli sportok, s évről évre egyre többen keresik fel valamely szomszédos ország sípályáit síelés vagy éppen snowboardozás céljából.

A városi zöldfelületek száma napjainkban sajnos rohamosan csökken annak ellenére, hogy azok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy mindenki tiszta, egészséges és élhető környezetben éljen. Sajnos általános igazságnak tekinthető az is, hogy minden nagyvárosban több gépjármű van, mint ahány parkolóhely. Ebből adódóan sokan kénytelenek akár az út menti földes sávokat, illetve egyéb, zöldfelületnek minősülő területek igénybe venni parkolás céljából, mellyel azonban a legtöbb esetben szabályszegét követnek el.

Rengetegen használnak ilyen-olyan járművet munkavégzésre, sokan gyakorlatilag a járműben élnek, és itt most nem csak a hivatásos gépjárművezetőkre kell gondolni, hanem bármelyik flottát üzemeltető hazai cégre. A járművek egy része jócskán elöregedett, nincs benne vagy nem működik a légkondi, nyáron elevenen megfőnek, télen pedig megfagynak a munkavállalók. Rendben van ez így?

Hazánkban igen nagy népszerűségnek örvendenek a sokszor csak cafeteriaként emlegetett juttatások. E körbe alapvetően azokat a munkáltatótól kapott extra juttatásokat soroljuk, melyeket munkabérünkön felül kapunk, s amelyeket a munkáltatók adómentesen, vagy a jövedelemre vonatkozó adózási szabályoknál kedvezőbb adóterhek mellett tudnak nyújtani.

A lakóingatlanok bérleti piacán ma pillanatok alatt kelnek el nemcsak a jó adottságú lakások, hanem az átlagosak is. Úgy tűnik, hogy a kínálat alulmúlja a keresletet. Sokan azért ódzkodnak egyébként üresen álló lakásuk, házuk kiadásától, mert tartanak attól, hogy a bérlőkkel problémájuk támadhat. Sok történet kering az interneten, amelyekben a bérbeadó hosszadalmas procedúra árán tudott megszabadulni túlságosan is ragaszkodó bérlőitől. Pedig a peren kívül létezik más hatékony megoldás is, legalábbis a határozott idejű bérleti szerződéseknél.

Elfogadta az Országgyűlés a szabálysértési törvény módosítását, így a jövőben bizonyos feltételek mellett már szabálysértésnek fog minősülni az életvitelszerű közterületen tartózkodás. A jogszabály célja és normaszövege megosztja a jogászokat és a szélesebb közvéleményt is. A hajléktalanok pontos számát nem lehet meghatározni, 2013-ban már kb. 11 ezer ember tartozott ebbe a kategóriába. Ők most mindannyian elkövetőkké válhatnak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első három hónapjában 239 közlekedési baleset bekövetkezése volt ittas járművezetéshez köthető. Ez napi 2-3 balesetet jelent, amelyek vélhetően józanul elkerülhetők lettek volna, több ezek közül halálos kimenetelűnek bizonyult. Nem csoda, hogy a büntető- és a szabálysértési jog, sőt újabban már a közigazgatási jog is szigorúan értékeli a felelőtlenségnek ezt a válfaját.

Annak, aki állandó, kötött munkarendben végzi a munkáját, általában ritkán van dolga a munkarendre vonatkozó munkaügyi szabályokkal. A termelő és egyes szolgáltató ágazatokban azonban hektikusan változhat és változik is az adott vállalat munkaerő szükséglete, illetve a műszakok elosztása. Érdemes áttekinteni, hogy meddig terjed és mikor szabályos a munkarendre vonatkozó munkáltatói joggyakorlás.