A rendőri igazoltatás a magyar jogrendben alapvető eszköz a közbiztonság fenntartása és a bűnözés megelőzése terén. Az igazoltatás során a rendőrök jogosultak személyeket ellenőrizni, azonosítani és a jogszabályok betartására figyelmeztetni. Azonban fontos, hogy a rendőri igazoltatás során a jogi szabályokat és az egyének alapvető jogait tiszteletben tartsák.

Hogyan ne vezessük le a feszültséget? A napokban ismét felbukkant egy videó az interneten, ami két gépjárművezető vitáját, majd dulakodását rögzítették. A közösségi oldalak kommentjei között természetesen eltérő véleményeket találunk, a többség azonban szerencsére egyet ért azzal, hogy a viták megoldásának nem ez a megfelelő módja. Kevesen tudják azonban, hogy már akár egy indulatosabb szóváltás miatt is számolhatnak különböző jogi következményekkel.

A jogosítvány elvétele sajnos igen gyakori probléma, mely több okra is visszavezethető. A jogszabályok pontosan meghatározzák azt, hogy milyen esetekben vehető el a helyszínen a jogosítvány. Mostani cikkünkben – a teljesség igénye nélkül - ezekről az esetekről készítettünk némi összefoglalót.

Hivatásos gépkocsivezető ügyfelünket jelentős pénzbírsággal sújtották, valamint minden gépjárműkategóriára kiterjedően, öt hónapra eltiltották a közúti járművezetéstől egy általa okozott, testi sérüléssel járó baleset miatt. Az öthavi eltiltás azonban mind az ő, mind pedig családja teljes anyagi ellehetetlenülésével járt volna.

Tapasztaltabb sofőrök számára is nagy kihívást jelent a KRESZ szabályainak pontos ismerete és alkalmazása. A KRESZ szabályok és az életszerűség ugyanis nem mindig egyeztethető össze könnyedén. Különösen igaz ez az előzés szabályaira, főként az általunk említett autópályák esetében.

A közlekedési bűncselekmények és szabálysértések száma sokak számára meglepő statisztikai adatként szolgálhat. A különböző médiumokból visszatükröződő erőszakkal szemben a második leggyakrabban elkövetett bűncselekmény egy közlekedési bűncselekmény, a járművezetés ittas állapotban. A szabálysértések számában azonban a közlekedési eljárások dominanciája elvitathatatlan. 2020-ban a 730.662 megvalósított szabálysértés közül csak közlekedési ügyekben 480.146 eljárás indult. Ez azt jelenti, hogy a szabálysértési eljárások kétharmadát a közlekedéssel kapcsolatos szabályok megszegése miatt indították.

Talán az egyik legrugalmasabban értelmezett KRESZ tábla napjainkban az autós társadalomban a „Behajtani tilos – kivéve célforgalom” táblánk. Sokan értelmezik úgy ezt a táblát, hogyha úticéljuk nem is a korlátozással érintett szakaszon van, pusztán az azon való áthaladás a leggyorsabb útvonal, akkor használhatják az érintett útszakaszt. Pedig ez sajnos korán sincs így.

Ügyfelünk ellen azért indul szabálysértési eljárás, mert a várakozóhelyről történő kitolatása során érintőlegesen nekiütközött egy mögötte álló járműnek, melyben néhány ezer forintos kár keletkezett. Ügyfelünk a kárt meg akarta téríteni a károsult részére, ő azonban inkább feljelentéssel élt ügyfelünkkel szemben.

A szabálysértési eljárások többségében a szabálysértési hatóság pénzbírságot szab ki büntetésként. Vannak, akik a pénzbírságot figyelmen kívül hagyják, mert a rendőrség, vagy más szabálysértési hatóság döntésével nem értenek egyet, azonban ennek értelemszerűen lehetnek jogkövetkezményei. Bejegyzésünkben bemutatjuk, hogy mire lehet számítani, ha a szabálysértési pénzbírságot nem fizeti meg az elkövető.

Még a legóvatosabb sofőrrel is elfordulhat, hogy nem vesz észre egy sebességkorlátozó táblát és gyorshajtást követ el. Szerencsétlenebb esetben pont ilyenkor végez sebességellenőrzést a rendőrség, avagy pont azon az útszakaszon került kihelyezésre előre telepített traffipax. Felmerülhet a kérdés, hogy milyen esetekben lehet mentesülni a gyorshajtás miatt kiszabott bírság megfizetése alól?