Egy idegenhibás közlekedési balesetben vétlen fuvarozónak érdemes tisztában lennie azzal, milyen jogcímeken is léphet fel kártérítési igénnyel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítóval szemben.
Közlekedési szabálysértés
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első három hónapjában 239 közlekedési baleset bekövetkezése volt ittas járművezetéshez köthető. Ez napi 2-3 balesetet jelent, amelyek vélhetően józanul elkerülhetők lettek volna, több ezek közül halálos kimenetelűnek bizonyult. Nem csoda, hogy a büntető- és a szabálysértési jog, sőt újabban már a közigazgatási jog is szigorúan értékeli a felelőtlenségnek ezt a válfaját.
Akinek már szállították el a járművét szabálytalan várakozás miatt, tudhatja, hogy mennyi időbe és pénzbe telik a jármű kiváltása. Az elszállítás azonban csupán egy intézkedés, ezt követi a feljelentés és a szabálysértési eljárás, amelyben további sarcot, a szabálysértési bírságot szabhatják ki az elkövetőre. Néha azonban a hatóság is követ el hibát. Kérdés, hogy ilyen esetben visszaigényelhető-e a kifizetett szállítási költség és követelhetünk-e kártérítést?
Vevőként és eladóként is érdemes tisztában lennie azzal, hogy egy frissen eladott, illetve megvásárolt gépkocsival okozott balesetért kit terhel a felelősség, és hol futhat a félre az eljárás, ha nem vagyunk elég figyelmesek.
Azt már megszokhattuk, hogy az ünnepek alkalmával nagyobb erőkkel szondáztatnak a rendőrök a közutakon. Ennek most a Húsvét alkalmából volt nagyobb jelentősége, aktualitása. Csak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében a rendőrség 3249 személyt ellenőrzött, és ebből 18 személlyel szemben állapított meg a hatóság ittasságot. Ennek pedig egyenes következménye az, hogy a rendőrség a jogosítványt bevonja. Most azokat az eseteket tekintjük át, amelyek során az intézkedő rendőr a jogosítványt a helyszínen elveheti.
A közúti közlekedésben részt vevő járművezetők jogosítványuk megszerzésekor KRESZ ismereteikről is tanúbizonyosságot tesznek, azonban sajnos sok esetben tapasztalható, hogy tudásuk hiányos, esetleg az idő múlásával megkopott. Különösen érvényes ez a megállás és várakozás szabályai esetében, így jelen cikkünkben arról adunk tájékoztatást, hogy mire érdemes figyelnünk parkolás során, s milyen nem várt következményre számíthatunk a KRESZ megsértésénél.
Számtalan közlekedési balesetben azért nem kap a vétlen fél kártérítést (vagy csak részleges kártérítést), mert a közlekedési szituáció utólagos modellezése tanúk és külső kamera felvételének hiányában nehézségekbe ütközik. Amikor például a koccanás közvetlen előzményeként valaki elé bevág egy másik jármű és ezzel elveszi a fékútját, majd erőteljes fékezésre is kényszeríti, tanúk nélkül szinte lehetetlen bizonyítani. Ilyenkor pótolhatatlanul hasznos bizonyíték az általunk készített belső kamera felvétele. Sokan azért nem használnak ilyen készüléket, mert bizonytalanok abban, hogy ez jogszerűen lehetséges-e. Lehetséges!
A statisztikák szerint a kerékpáros balesetek többségében a gépjármű vezetőjének felelőssége áll fenn és a vezető okok között a relatív gyorshajtás – vagyis az út, időjárási és látási viszonyoknak nem megfelelő sebesség megválasztása – valamint a kanyarodási és elsőbbségadási szabályok be nem tartása szerepelt.
Napjainkban a kerékpározás ismét egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Megfigyelhető azonban, hogy sok esetben maguk a kerékpárosok sincsenek tisztában azokkal a szabályokkal, amelyek a közlekedésükre vonatkozó alapvető előírásokat tartalmazzák, így egyes esetekben a gyalogosokra, más esetben a gépjárművekre irányadó rendelkezések alapján vesznek részt a forgalomban.
Szeptemberben elkezdődött az iskola, véget érnek a szabadságolások, a gépjárműforgalom megduzzad. Ám nem csupán ez az oka annak, hogy ugrásszerűen nő az utakon azoknak a baleseteknek a száma, melyek a hirtelen felbukkanó vad elütéséből adódnak.