A cikket az ihlette, hogy a megírása előtti reggelen a járda, melyen éppen az utam vezetett, szinte jégpályává változott, és felmerült bennem a kérdés, hogy mégis kinek a felelőssége lenne a járda megtisztítása, jégmentesítése? Ez a probléma évről évre bosszant, és sajnos komoly balesetet is okozhatnak ezek a csúszós járdák.

A válasz nem egyértelmű. Ennek oka az, hogy tipikusan a Fővárosban, az utak, a megállóhelyek, vagy a járdák más-más személy, társaság kezelésében állnak. Ennek az eldöntése, tisztázása azért is kulcsfontosságú, mivel, ha valaki balesetet szenved, mely kizárólag annak köszönhető, hogy az érintett szakaszt nem jégmentesítették, tehát az üzemeltető nem tett eleget a kötelezettségének, akkor a károsult személy vele szemben érvényesítheti a bizonyítható kártérítési igényét.

A Budapesten és ennek „mintájára” a nagyobb városokban is – általában – a tömegközlekedési megállóhelyek fenntartása a közlekedési vállalat feladatkörébe tartozik. Míg az utak takarítása az egyes önkormányzatok feladata, addig a járdák tisztítása akár az érintett társasházak felelőssége is lehet. Az előzőekből látszik, hogy igen átláthatatlan az, hogy éppen kinek a feladata volna az érintett szakasz kezelése. Éppen ezért célszerű a kárigény bejelentését az önkormányzatoknál vagy a Fővárosnál kezdeni, ha pedig megállóban történt a baleset, akkor pedig azt, a tömegközlekedési vállalatnál megtenni.

A károsultnak azt kell bizonyítania, hogy a káresemény hol és milyen körülmények között következett be, illetve azt, hogy kinek a jogellenes magtartásának a következmény, valamint, hogy mekkora kára következett be. Ennek bizonyítására alkalmas bizonyítási eszköz a tanúnyilatkozat és a fotó is. Ezért lényeges, hogy amennyiben a baleset időpontjában és helyszínén megoldható, akkor célszerű tanúk nyilatkozatát beszerezni, egyben akár mobiltelefonnal az érintett helyszínről felvételt készíteni. A károsultnak azt is bizonyítania kell, hogy pontosan milyen káresemény következett be és ezzel kapcsolatosan milyen kárigénye keletkezett. Ha valamilyen sérülést szenvedett el a károsult, akkor ennek igazolására szolgál az orvosi dokumentáció. A kárigény összegszerűsítése azonban már összetettebb kérdés. Ugyanis itt szóba jöhet például egy aktív munkavállaló vonatkozásában a fekvőbeteg ellátás (például fekvőgipsz, vagy kórházi kezelés) miatt, a munkabére és a táppénz összege közötti különbözeti összeg érvényesítése, vagy egyéb, más kár. Ha súlyos, hosszú gyógytartamú, esetleg maradandó sérülés következik be, akkor az sem kizárt, hogy sérelemdíjat követeljen a károsult.

A fentiektől függetlenül, az a személy, aki esetleg rendelkezik balesetbiztosítási szerződéssel, az a biztosítója terhére jelenthet be a történtek miatt szolgáltatási igényt. A biztosító társaság ekkor a biztosítási szerződés tartalma, feltételei szerint, az ott meghatározott biztosítási összeg erejéig köteles helytállni.