Mostani cikkünkben arról ejtünk szót, hogy milyen következményei vannak annak, ha a gépjármű üzembentartója nem köti, vagy nem tartja fenn a kötelező felelősségbiztosítási szerződést a gépjárművön. E témát azért is tartjuk fontosnak, mert nagyon komoly anyagi következményei lehetnek az érintett üzembentartóra nézve is.

Egy közlekedési baleset sose kellemes élmény. Még inkább nem az, amikor annak bekövetkezésében teljes mértékig vétlenek vagyunk. A helyzetet tovább fokozza, ha kiderül, hogy a károkozó gépjármű nem rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással annak ellenére, hogy az kötelező lenne számára. Mit tegyünk ebben az esetben a helyszínen? És ki fogja megtéríteni a kárunkat?

A gépjármű-kötelezőfelelősségbiztosítás nem önkéntes dolog, ennek egyik oka az, hogy ne a vétlen károsult szenvedje meg, ha a károkozó nem tudja, vagy nem akarja a károkat megtéríteni. A rendszer lényegi eleme, hogy a károkozó helyett a jármű felelősségbiztosítója teljesít. Egyes esetekben azonban a biztosító a kifizetett összeget behajthatja a károkozón, vagy az üzembentartón.

Bár már igen hosszú ideje ismert, hogy a gépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződések időtartama nem január 1-től december 31-éig tart, hanem attól eltérhet, mégis sokak számára a még mindig december 31-én jön el a biztosítási évfordulójuk. Mostani cikkünkben a felelősségbiztosítási szerződés felmondásnak szabályairól lesz szó.

Minden gépjármű üzembentartó tudja, hogy a gépjárművének jogszerű használatához elengedhetetlenül szükséges a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megléte. A biztosító helytállást vállal a felelősségi kérdéskör tisztázást követően az üzemeltetés során bekövetkezett károkért. Vajon mi a helyzet, ha a károsult úgy érzi, hogy a biztosítónk nem térítette meg valamennyi kárát. Terheli mögöttes felelősség a károkozót a biztosító helytállása során?

Azt gondolnánk, egy baleset felelősének megállapítása csakis rendőrségi vagy bírósági hatáskör lehet. Ám gyakran megtörténik, hogy az a biztosító ragadja magához a felelős megállapításának jogát, amelyiknek egyébként fizetnie kellene a balesetet okozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása terhére.

Ügyfelünk idegenhibás közlekedési balesetet szenvedett, mikor az autójának és a mögötte lévő autónak nekicsapódott egy másik gépjármű.

Sokan gondolják, hogy amennyiben a járművet nem használják, akkor semmi következménye nem lehet annak, ha biztosítást sem fizetnek utána. Ez azonban nem így van!

Ügyfelünk vállalkozása hulladékok kezelésével és szállításával foglalkozik.Az egyik gépjárművük egy megrendelést teljesített, amikor útközben egy másik tehergépjármű áttért az általuk használt szemközti sávba. A járművek, Ügyfelünk munkavállalójának köszönhetően, csak úgy értek össze, hogy a másik gépjármű visszapillantó tükre Ügyfelünk gépjárművének vezető oldali ablakát érte, amely így teljesen összetört. Szerencsére az üvegdarabok a munkavállalóban nem okoztak sérülést. Rendőri intézkedést kértek, azonban sokáig nem kaptak tájékoztatást bejelentésükről.

A káresemények sajnos a mindennapi életünk részei lehetnek. Legyen szó akár egy közúti közlekedési balesetről, akár egy az otthonunkat ért viharkárról. Vannak olyan alapszabályok melyeket valamennyi esetben érdemes betartani. Hiszen az idő előrehaladtával egyes történések bizonyítása akár lehetetlenné is válhat. Mire ügyeljünk?