Ügyfelünk esős időben kétirányú úton közlekedett, amelynek mindkét oldalán járművek parkoltak. A szemből érkező jármű vezetője úgy vélte, hogy még elfér Ügyfelünk járműve mellett, de rosszul mérte fel a közlekedési helyzetet, és a járművek oldala összeért, tükreik letörtek. A jármű vezetője a helyszínen elismerte a felelősségét, később azonban megváltoztatta az álláspontját, és egy olyan történetet talált ki, ami alapján nem is ő, hanem Ügyfelünk okozta a balesetet.

Aki gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója, tisztában van azzal, hogy az általa okozott közlekedési baleset következtében a kötelező felelősségbiztosító fizet helyette a károsult számára. Van egy rossz hírünk! Ez nem mindig van így! Most ezeket az eseteket ismertetjük.

Aki gépjármű tulajdonosként, vagy üzembentartóként rendelkezik casco-biztosítással, joggal gondolhatja, hogy bármilyen, a gépjárműjére vonatkozó kárra fizet a biztosító. Ez azonban nem így van, különösen, ha kár bekövetkezte súlyosan felróható a fenti személyeknek. Vigyázat! Életszerű példa következik!

A napokban ismét intenzívebb havazás és éjszakai fagy vette kezdetét, ennek megfelelően a közúti közlekedés is akadozóbb, gyakoribbak a balesetek. Bizonyos problémák azonban a napi első indulás előtti elővigyázatossággal elkerülhetők.

Olykor találékonyság, más esetben belülről fakadó igazságérzet, esetleg figyelmetlenség vezeti a járműtulajdonosokat arra, hogy megspórolják a kötelező felelősségbiztosítás díját. Felmerül a kérdés, hogy milyen következményekkel jár az üzembentartóra nézve, ha mégis kárt okoznak a nem biztosított járművel?

„Az ördög nem alszik” - szól a mondás. Közlekedési balesetek sajnos nap mint nap bekövetkeznek a világ minden pontján, és előfordulhat, hogy mi is részeseivé válunk. A sokkos állapotban hatalmas önuralmat kíván a hidegvér megtartása, márpedig vannak olyan teendők, melyek elvégzése kiemelt fontossággal bír a történtek bizonyítása, esetleges kárunk későbbi megtérülése szempontjából. Érdemes tovább olvasni, hiszen, ha egyszer rögzülnek a legfontosabb momentumok, azokat előhívhatjuk a magunkat- vagy akár hozzátartozóinkat ért vész esetén.

Napjainkban is sokszor hallhatjuk a köznyelvben a „nem vagyoni kártérítési igény” fogalmát. A korábbi polgári törvénykönyv által szabályozott – egyébként meglehetősen ellentmondásosan kezelt – intézmény helyett ugyanakkor a hatályos jog a sérelemdíjat vezette be, mint a személyiségi jogok megsértésének egyik lehetséges jogkövetkezményét.

Egy idegenhibás közlekedési balesetben vétlen fuvarozónak érdemes tisztában lennie azzal, milyen jogcímeken is léphet fel kártérítési igénnyel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítóval szemben.

Valljuk be, hajlamosak vagyunk sajátos értelmezési módszerekkel közelíteni a közúti közlekedés szabályaihoz. Hol kiegészítjük a KRESZ-t, hol elveszünk belőle. „Majd elsőbbséget adok, ha ő betartja a sebességhatárt!” „Nem húzódok le, hiszen csak 130-cal lehet menni, hát most majd megtanulja, hogy tartsa be!”. A járdán kerékpározó és a kocsibeállóból kihajtó autó találkozása is egyéni szabályértelmezéseket szül, ahogyan a buszöbölből kihajtó jármű és a mögötte érkező autó találkozása sem eredményez barátságot azonnal az érintettek között. Mi történik, ha a zebrán gyalogost vagy kerékpárost gázol a gépkocsi? Vizsgáljuk meg, milyen szempontok alapján dől el a felelősség a fentihez hasonló esetekben!

A kártérítési felelősség egyik különös esete a házi állatok által okozott károkért való felelősség. A mostani cikkben azokból az esetekből adunk ízelítőt, amikor a háziállat, vagy egy kóbor állat okoz kárt, például a gépkocsinkban.