Aki gépjármű tulajdonosként, vagy üzembentartóként rendelkezik casco-biztosítással, joggal gondolhatja, hogy bármilyen, a gépjárműjére vonatkozó kárra fizet a biztosító. Ez azonban nem így van, különösen, ha kár bekövetkezte súlyosan felróható a fenti személyeknek. Vigyázat! Életszerű példa következik!
A napokban ismét intenzívebb havazás és éjszakai fagy vette kezdetét, ennek megfelelően a közúti közlekedés is akadozóbb, gyakoribbak a balesetek. Bizonyos problémák azonban a napi első indulás előtti elővigyázatossággal elkerülhetők.
Olykor találékonyság, más esetben belülről fakadó igazságérzet, esetleg figyelmetlenség vezeti a járműtulajdonosokat arra, hogy megspórolják a kötelező felelősségbiztosítás díját. Felmerül a kérdés, hogy milyen következményekkel jár az üzembentartóra nézve, ha mégis kárt okoznak a nem biztosított járművel?
„Az ördög nem alszik” – szól a mondás. Közlekedési balesetek sajnos nap mint nap bekövetkeznek a világ minden pontján, és előfordulhat, hogy mi is részeseivé válunk. A sokkos állapotban hatalmas önuralmat kíván a hidegvér megtartása, márpedig vannak olyan teendők, melyek elvégzése kiemelt fontossággal bír a történtek bizonyítása, esetleges kárunk későbbi megtérülése szempontjából. Érdemes tovább olvasni, hiszen, ha egyszer rögzülnek a legfontosabb momentumok, azokat előhívhatjuk a magunkat- vagy akár hozzátartozóinkat ért vész esetén.
Napjainkban is sokszor hallhatjuk a köznyelvben a „nem vagyoni kártérítési igény” fogalmát. A korábbi polgári törvénykönyv által szabályozott – egyébként meglehetősen ellentmondásosan kezelt – intézmény helyett ugyanakkor a hatályos jog a sérelemdíjat vezette be, mint a személyiségi jogok megsértésének egyik lehetséges jogkövetkezményét.
Egy idegenhibás közlekedési balesetben vétlen fuvarozónak érdemes tisztában lennie azzal, milyen jogcímeken is léphet fel kártérítési igénnyel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítóval szemben.
Valljuk be, hajlamosak vagyunk sajátos értelmezési módszerekkel közelíteni a közúti közlekedés szabályaihoz. Hol kiegészítjük a KRESZ-t, hol elveszünk belőle. „Majd elsőbbséget adok, ha ő betartja a sebességhatárt!” „Nem húzódok le, hiszen csak 130-cal lehet menni, hát most majd megtanulja, hogy tartsa be!”. A járdán kerékpározó és a kocsibeállóból kihajtó autó találkozása is egyéni szabályértelmezéseket szül, ahogyan a buszöbölből kihajtó jármű és a mögötte érkező autó találkozása sem eredményez barátságot azonnal az érintettek között. Mi történik, ha a zebrán gyalogost vagy kerékpárost gázol a gépkocsi? Vizsgáljuk meg, milyen szempontok alapján dől el a felelősség a fentihez hasonló esetekben!
A kártérítési felelősség egyik különös esete a házi állatok által okozott károkért való felelősség. A mostani cikkben azokból az esetekből adunk ízelítőt, amikor a háziállat, vagy egy kóbor állat okoz kárt, például a gépkocsinkban.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első három hónapjában 239 közlekedési baleset bekövetkezése volt ittas járművezetéshez köthető. Ez napi 2-3 balesetet jelent, amelyek vélhetően józanul elkerülhetők lettek volna, több ezek közül halálos kimenetelűnek bizonyult. Nem csoda, hogy a büntető- és a szabálysértési jog, sőt újabban már a közigazgatási jog is szigorúan értékeli a felelőtlenségnek ezt a válfaját.
A nyár leginkább a nyaralásról, utazásról és a pihenésről szól. Gyakori, hogy külföldre már autóval utazunk. Sajnos azonban ekkor is fel kell arra készülni, hogy milyen szabályokat, tippeket kell követni akkor, ha külföldön akár mi szenvedünk közlekedési balesetet, akár mi okozzuk azt.
Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.