Közlekedési baleset esetén sok ügyfelünket meglepi az a körülmény, amikor postai úton átveszik a határozatot, melyben a szabálysértési hatóság kedvezőtlen döntést hozott. Tette ezt akként a szabálysértési hatóság, hogy nem kereste fel ügyfelünket a balesettel kapcsolatban, nem nyilatkoztatta, nem kért be bizonyítékokat, adatokat a határozat meghozatalához.

Télen, a hideg jeges időnek köszönhetően, jellegzetes balesetek következnek be. Se szeri, se száma a jeges úton történő baleseteknek, legyen szó gyalogosról, vagy járművekről. Most ez ilyen típusú balesetekről és az ebből eredő potenciális kártérítési igényekről lesz szó.

Ügyfelünk súlyos személyi sérüléssel járó balesetet szenvedett egy Békés megyei városban. Az autós, aki gyalogos ügyfelünket elgázolta közvetítői eljárásban adott elégtételt, és ez mindenkinek csak a javára vált.

Ügyfelünk gépjárműve németországi munkahelye telephelyén parkolt, amikor egy árut szállító kamion a pótkocsijának elülső sarkával megakasztotta a bal hátsó sárvédőjét, és összetörte a hátsó lámpáját.

Azt hiszem nem túlzás azt állítani, hogy minden gépjármű tulajdonos egyik rémálma, hogy saját hibáján kívül baleset részese lesz és a károkozó nem áll meg a helyszínen. Szerencsére a legtöbb esetben a közlekedési baleset után megáll mindkét fél, kitöltik az európai baleseti bejelentő lapot és a biztosítókon keresztül rendezésre kerül a vétlen fél kára. Mi a teendő azonban akkor, hogyha ez nem így történik? Mire érdemes figyelnünk a helyszínen? És egyáltalán van bármi esély arra, hogy a vétlen károsult kártérítést kapjon?

Aki gépjármű tulajdonosa, illetve üzemben tartója, az pontosan tudja, hogy a járművet csak és kizárólag akkor használhatja, amennyiben kötelező felelősségbiztosítási szerződést köt rá. Mi van azonban akkor, ha így okoz valaki balesetet? A károsult vajon kitől várhat megtérülést? Nézzük a szabályokat!

E témával már többszörösen foglalkoztunk, azonban az a tapasztalat, hogy minduntalan újabb kérdések merülnek fel ezzel a területtel kapcsolatosan. Ezért foglalkozunk most ezzel a témával is.

Ügyfelünk biciklis balesetet szenvedett, amelyben Ő és a bicikli is súlyosan megsérült. A felszerelésében keletkezett anyagi kár is többszázezer forint volt, nem is beszélve a hosszú orvosi kezelések költségeiről, valamint a kieső jövedelemről, valamint a sérelemről, amit elszenvedett. A balesetet egy autóvezető figyelmetlensége okozta. Ügyfelünk egy rövid ideig kórházban feküdt, és már ezalatt az idő alatt, az igénybejelentés előtt kérte segítésünket. A kárigényét még maga nyújtotta be a károkozó biztosítójának, de miután kiderült, hogy a biztosító nem akar fizetni, már képviseletre is szüksége lett. Ezt követően Társaságunk képviselte a biztosítóval szemben.

Kevés szörnyűbb, alávalóbb és elítélendőbb cselekedet van annál, mint amikor egy segítségre szoruló embertársunkat magára hagyjuk (mondhatnánk köznapi nyelven: cserben hagyjuk). De, ha ilyen értelemben használjuk a cserbenhagyás szót, az nem feleltethető meg a büntetőjogi „cserbenhagyás” kategóriájának. A köznyelvben ugyanis másra használjuk a cserbenhagyás fogalmát, mint amit az a büntetőjogban jelent.

A közlekedési bűncselekmények és szabálysértések száma sokak számára meglepő statisztikai adatként szolgálhat. A különböző médiumokból visszatükröződő erőszakkal szemben a második leggyakrabban elkövetett bűncselekmény egy közlekedési bűncselekmény, a járművezetés ittas állapotban. A szabálysértések számában azonban a közlekedési eljárások dominanciája elvitathatatlan. 2020-ban a 730.662 megvalósított szabálysértés közül csak közlekedési ügyekben 480.146 eljárás indult. Ez azt jelenti, hogy a szabálysértési eljárások kétharmadát a közlekedéssel kapcsolatos szabályok megszegése miatt indították.