Rossz világ jön a bliccelő utasokra, ugyanis 2022. szeptember 1. napjától lényeges változások következnek be a jogellenesen igénybe vett utazási szolgáltatások miatt kiszabott pótdíjak tekintetében. Nem titok, a pótdíjak mértéke jelentősen megemelkedik.

Legyen szó autópályán, gyorsforgalmi úton vagy belvárosi többsávos utakon a párhuzamos közlekedésről, ismerje meg a KRESZ vonatkozó speciális előírásait!

Ügyfelünk gépjárművébe egy autószerviz 2021. februárjában egy Olaszországból behozott bontott motort szerelt be, amely 86.000 kilométert futott autóból származott és gépjárművének motorjával került összeépítésre. A szerelési munkálatok költsége 2.350.000 forintba került Ügyfelünknek. 1000 km megtétele után visszavitte a szervizbe ellenőrzésre az autót, a megbeszéltek szerint.

Ügyfelünk súlyos személyi sérüléssel járó balesetet szenvedett egy Békés megyei városban. Az autós, aki gyalogos ügyfelünket elgázolta közvetítői eljárásban adott elégtételt, és ez mindenkinek csak a javára vált.

Mostani cikkünkben arról ejtünk szót, hogy milyen következményei vannak annak, ha a gépjármű üzembentartója nem köti, vagy nem tartja fenn a kötelező felelősségbiztosítási szerződést a gépjárművön. E témát azért is tartjuk fontosnak, mert nagyon komoly anyagi következményei lehetnek az érintett üzembentartóra nézve is.

Egy közlekedési baleset részesének lenni, megrázó élmény, még akkor is, ha különösebben nem sérült meg benne senki. Ebben a cikkben – sok év tapasztalata alapján – azokat a kártérítési igényeket foglaljuk össze, amelyek tipikusan felmerülhetnek a károsulti oldalon. Az 1. részben a személyi sérülés miatt követelhető sérelemdíj iránti igényekkel foglalkoztunk, a 2. részben pedig a dologi kárigényekről, ezen belül is a járművet érintő kárigényről, azaz a javítási költség és totálkáros elszámolásról volt szó. Cikksorozatunk végére érve, most a közlekedési balesetből eredő járulékos károk eseteit foglaljuk össze.

Egy közlekedési baleset részesének lenni, megrázó élmény, még akkor is, ha különösebben nem sérült meg benne senki. Ebben a cikkben – sok év tapasztalata alapján – azokat a kártérítési igényeket foglaljuk össze, amelyek tipikusan felmerülhetnek a károsulti oldalon. Az 1. részben a személyi sérülés miatt követelhető sérelemdíj iránti igényekkel foglalkoztunk, míg a mostani részben a dologi kárigényekről, ezen belül is a járművet érintő kárigényről, azaz a javítási költség és totálkáros elszámolásról lesz szó. Reméljük, hogy ezzel is segítségükre lehetünk az érintett olvasóinknak.

Egy közlekedési baleset részesének lenni, megrázó élmény, még akkor is, ha különösebben nem sérült meg benne senki. Ebben a cikkben – sok év tapasztalata alapján – azokat a kártérítési igényeket foglaljuk össze, amelyek tipikusan felmerülhetnek a károsulti oldalon. Reméljük, hogy ezzel is segítségükre lehetünk az érintett olvasóinknak.

Ügyfelünket a KRESZ 37. § (5) bekezdése alapján 100.000,- Ft közigazgatási bírsággal sújtották az autópálya leállósávjának vélelmezett szabálytalan használata miatt. Ügyfelünk a határozat kézhezvételét követően beadványt terjesztett elő, amelyben előadta a hatóság felé, hogy azért vette igénybe a leállósávot, mert a járműve hibajelzést mutatott. Részletesen kifejtette a történteket és védekezése alapjait. A hatóság Ügyfelünk érveire tekintettel a határozatot nem vonta vissza, hanem kiegészítette a határozat indoklását, de változatlanul fenntartotta, hogy a szabályszegés megvalósult.

Személy szerint különösen szeretem a tavaszt, mert ez az az évszak, amikor már tényleg érdemes kerékpározni, akár közlekedés, vagy a természetben történő kikapcsolódás céljából. Mivel manapság valóban tömegével használják közlekedési céllal is, rendszeresen a kerékpárt, ezért érdemes azt is átbeszélni, hogy egy baleset, vagy egy kerékpárt ért sérülés esetén honnan szerezhet a károsult kielégítést? Ezzel foglalkozik most ez a cikk is.