Közlekedés

„Az ördög nem alszik” – szól a mondás. Közlekedési balesetek sajnos nap mint nap bekövetkeznek a világ minden pontján, és előfordulhat, hogy mi is részeseivé válunk. A sokkos állapotban hatalmas önuralmat kíván a hidegvér megtartása, márpedig vannak olyan teendők, melyek elvégzése kiemelt fontossággal bír a történtek bizonyítása, esetleges kárunk későbbi megtérülése szempontjából. Érdemes tovább olvasni, hiszen, ha egyszer rögzülnek a legfontosabb momentumok, azokat előhívhatjuk a magunkat- vagy akár hozzátartozóinkat ért vész esetén.

Napjainkban is sokszor hallhatjuk a köznyelvben a „nem vagyoni kártérítési igény” fogalmát. A korábbi polgári törvénykönyv által szabályozott – egyébként meglehetősen ellentmondásosan kezelt – intézmény helyett ugyanakkor a hatályos jog a sérelemdíjat vezette be, mint a személyiségi jogok megsértésének egyik lehetséges jogkövetkezményét.

A városi zöldfelületek száma napjainkban sajnos rohamosan csökken annak ellenére, hogy azok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy mindenki tiszta, egészséges és élhető környezetben éljen. Sajnos általános igazságnak tekinthető az is, hogy minden nagyvárosban több gépjármű van, mint ahány parkolóhely. Ebből adódóan sokan kénytelenek akár az út menti földes sávokat, illetve egyéb, zöldfelületnek minősülő területek igénybe venni parkolás céljából, mellyel azonban a legtöbb esetben szabályszegét követnek el.

A COFACE a világ egyik vezető hitelbiztosító, cégminősítő és követeléskezelő cégének adatai szerint 2018-ban jelentősen megnőtt a közúti árufuvarozással foglalkozó cégek nemfizetésének kockázata.

Rengetegen használnak ilyen-olyan járművet munkavégzésre, sokan gyakorlatilag a járműben élnek, és itt most nem csak a hivatásos gépjárművezetőkre kell gondolni, hanem bármelyik flottát üzemeltető hazai cégre. A járművek egy része jócskán elöregedett, nincs benne vagy nem működik a légkondi, nyáron elevenen megfőnek, télen pedig megfagynak a munkavállalók. Rendben van ez így?

A díjköteles útszakaszokat használók számára sajnos kedvezőtlen változásokat hozott az Innovációs és Technológiai Minisztérium autópályák használatának díjáról szóló rendeletének módosítása. Október 1. napjától ugyanis többet kell fizetnünk a hét napos jogosultságért. Lássuk a részleteket.

Az autóüveg fóliázás körül a mai napig számos tévhit kering. Lehet-e vagy sem, ha igen, akkor milyen szabályoknak kell megfelelnie. Alapvetően a válasz igen, le lehet fóliáztatni az autóüvegeket, a következő előírások figyelembevételével.

Egy idegenhibás közlekedési balesetben vétlen fuvarozónak érdemes tisztában lennie azzal, milyen jogcímeken is léphet fel kártérítési igénnyel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítóval szemben.

Valljuk be, hajlamosak vagyunk sajátos értelmezési módszerekkel közelíteni a közúti közlekedés szabályaihoz. Hol kiegészítjük a KRESZ-t, hol elveszünk belőle. „Majd elsőbbséget adok, ha ő betartja a sebességhatárt!” „Nem húzódok le, hiszen csak 130-cal lehet menni, hát most majd megtanulja, hogy tartsa be!”. A járdán kerékpározó és a kocsibeállóból kihajtó autó találkozása is egyéni szabályértelmezéseket szül, ahogyan a buszöbölből kihajtó jármű és a mögötte érkező autó találkozása sem eredményez barátságot azonnal az érintettek között. Mi történik, ha a zebrán gyalogost vagy kerékpárost gázol a gépkocsi? Vizsgáljuk meg, milyen szempontok alapján dől el a felelősség a fentihez hasonló esetekben!

A kártérítési felelősség egyik különös esete a házi állatok által okozott károkért való felelősség. A mostani cikkben azokból az esetekből adunk ízelítőt, amikor a háziállat, vagy egy kóbor állat okoz kárt, például a gépkocsinkban.