Sokunkban felmerülhet, hogy kik is azok a személyek, akik jogosultak helyszíni bírság kiszabására. Van olyan egyenruhás, akiről egyértelműen tudjuk, hogy ezt megteheti - ilyen például a rendőr - de sokan vannak olyanok, akikről hallottuk ugyan, hogy jogosultak ezen büntetés alkalmazására, ám mégsem hisszük, vagy legalábbis kétkedve fogadjuk ezt. Nézzük most át, kiket is nevesít a törvény? Kik azok, akik szabálysértés elkövetése esetén alkalmazhatják velünk szemben ezt a szankciót?

Korábbi cikkünkben a távollévők között létrejövő szerződések fogalmát és a legfontosabb tájékoztatási szabályokat tekintettük át. Ezt követően térjünk át arra, hogy ezeket a megállapodásokat mikor mondhatja fel a fogyasztó, illetve mikor állhat el ezektől.

Az ünnepek közeledtével, illetve az egyes üzletek webshop-ja által kínált akcióknak köszönhetően egyre inkább emelkedik azoknak a vásárlásoknak a száma, ahol az eladó cég és a vevő nincs egyszerre, fizikailag jelen, hanem egymás távollétében állapodnak meg a feltételekben. Ez közel sem azonos azzal, amikor az ember bemegy egy üzletbe és megnézi, megtapogatja, felpróbálja, vagy épp megszagolja az általa kiszemelt terméket. Épp ezért speciális szabályok vonatkoznak a távollevők között létrejövő szerződésekre.

Számtalan filmben hallunk az óvadékról, óvadékügynökökről, fejvadászokról, és ha nem is részletekbe menő pontossággal, de talán már kellő ismerettel rendelkezünk arról, hogyan is zajlik egy ezzel kapcsolatos eljárás a tengerentúlon. Most nézzük meg, mi a helyzet itthon: van-e egyáltalán óvadék, és ha igen, mire is szolgál, hogyan működik?

Függetlenül attól, hogy ki kezdeményezte a munkaviszony megszüntetését, illetve hogy arra milyen formában - leggyakoribb a felmondás és a közös megegyezés - kerül sor, vannak olyan szabályok, melyeket követnünk kell. Nézzük át ezeket annak érdekében, hogy mindenki számára a lehető legzökkenőmentesebb legyen a búcsú. 

Sokakban felmerül a kérdés, kit is tekint a jog az újszülött gyermek édesapjának. Az édesanya személye rendszerint egyértelmű, de a mai bonyolult kapcsolatokat tekintve az édesapák kérdése már némileg összetettebb. A jogi - oly sok terület mellett - ez is szabályozza. 

Sokan vannak, akik olyan betegségben szenvednek, amely miatt folyamatosan gyógyszert kénytelenek szedni. Ezzel rendszerint nincs is probléma, elmennek az orvoshoz, felíratják, majd a patikában kiváltják és - ahogy az orvos rendeli - beszedik azokat. De mi a helyzet akkor, ha valaki - például munka - miatt hosszabb külföldi tartózkodásra kényszerül? Mit lehet ilyenkor tenni, hogy ne szenvedjen hátrányt az érintett, de ne is kelljen minden hónapban felkeresnie a háziorvosát?

Örök kérdés, szinte minden „szezonban” felmerül, hogy mit tehetünk akkor, ha a szomszéd telken álló fa terménye áthullik hozzánk. Vajon felszedhetjük? Vagy tűrnünk kell, hogy szomszéd akár naponta többször is átjöjjön és a mi telkünkön szedegesse a gyümölcsöt? Nézzük meg, mit mond erről a törvény. 

Egy gyermek felnevelése rengeteg figyelmet, törődést, és nem utolsó sorban anyagi ráfordítást igényel a szülők részéről, épp ezért jó, ha tudja már a leendő anyuka, apuka is, hogy milyen támogatási formákra jogosultak.

Az anyasági támogatás egy alanyi jogon járó, egy összegű családtámogatási ellátás, amelyet a gyermek születését követő 180 napon belül lehet igényelni.

Előfordul sajnos, hogy az ember tovább nyújtózkodik, mint ameddig az a bizonyos takaró ér. Ilyenkor a hosszas pereskedést és a jó pár álmatlan éjszakát követően megindul a végrehajtás. Sokan úgy gondolják, a végrehajtó mindent visz, ez azonban nem így van.