Az elmúlt évekhez hasonlóan - egy jogszabályi rendelkezésre hivatkozással - idén is kezdetét vette a bíróságok egy részén a törvénykezési szünet. Ez 2016. július 15-én, pénteken kezdődött és egészen 2016. augusztus 20-áig tart.
Szerző: dr. Bekk Judit
Szinte mindennapossá vált, hogy kéretlen üzeneteket kapunk, különböző cégek hívnak fel minket és próbálnak rábeszélni egy-egy személyes találkozóra vagy épp egy rendkívül kedvező „csak itt, csak most, csak Önnek” akció kihasználására. A cél mindig az, hogy vegyünk valamit vagy olyan kötelezettségeket vállaljunk, amik magunktól eszünkbe se jutnának. Felmerülhet ilyenkor a kérdés, honnan is szerezte meg az a kedves hangú hölgy/úr a nevünket, telefonszámunkat, vagy épp a lakcímünket?
Bár már javában tart a nyár, szinte az egész ország foci-lázban ég, megteltek a strandok és egymást érik a jobbnál jobb táborok, nem árt felkészülni a következő évre, elővenni a kötelező olvasmányokat és felírni, mikor is fognak legközelebb becsengetni.
A felmondás mindig kényes kérdés, próbáljuk kipuhatolni, mikor lenne azt a legcélszerűbb közölni. A főnök hangulatán túl azonban célszerű, ha a közlés jogszerűségére is figyelünk.
Itt a nyár, a jó idő, tervezzük a pihenést, a családdal együtt töltött időt. Nézzük meg, hogyan tehetjük meg mindezt anélkül, hogy a munkaviszony vagy a főnökkel való jó kapcsolat rovására menne a szabadság igénybe vétele.
Tartsuk észben, hogy a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. Ehhez pedig először meghallgatja a munkavállalót.
Akarva, akaratlanul számtalan esetben előfordul, hogy tartozásunk keletkezik. Ezeket szerencsés esetben ki tudjuk fizetni, azonban előfordul olyan eset is, hogy másra kell a pénz. Ilyenkor a jogosult általában megpróbálja behajtani tőlünk az őt megillető összeget, melynek talán legkézenfekvőbb módja a munkabérből történő levonás. Ez azonban felveti annak a kérdését, mikor vonhatnak le és mennyit a munkabérünkből?
Napjainkban már sok minden megvalósulhat, például az is, hogy többen alkalmaznak egy beosztottat. Nézzük meg, hogyan is néz ez ki a gyakorlatban, mikor és milyen feltételek mellett állapodhat meg több cég közösen egy munkavállalóval?
A fogyasztói hitelekkel kapcsolatos bizonytalanságok megszüntetése, a fogyasztók védelmének további erősítése érdekében a közelmúltban módosításra került a fogyasztói hitelek nyújtásáról szóló törvény. A módosítások egy része a hitelekre vonatkozó kereskedelmi kommunikációt, a szerződés megkötését megelőző tájékoztatást, és a hitelképesség vizsgálatát érintették, mely változásokat korábbi írásunkban vizsgáltuk meg közelebbről. Nézzük most meg, mi változott még.
A közelmúlt eseményeit jelentősen meghatározták a devizahitelekkel kapcsolatos kérdések, nagy volt a bizonytalanság, hiszen sokan még mindig az évekkel ezelőtt felvett hitelek terheit cipelik. Annak érdekében, hogy a jövőben az ilyen helyzetek, a lakosság nagy részét érintő problémák elkerülhetőek, megelőzhetőek legyenek, az Országgyűlés módosította a fogyasztói hitelek nyújtásáról szóló törvényt, melybe számos, a fogyasztókat védő rendelkezés került.
Most, hogy a biztosítók közzétették a hamarosan érvénybe lépő kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó díjszabásukat, kezdődhet a számolás: menjünk, vagy maradjunk? Váltsunk biztosítót, vagy tartsunk ki a mostani mellett? Válthatunk egyáltalán? Ha a választás mellett tesszük le a voksunkat, az alábbiakra mindenképp legyünk figyelemmel.