Óvadék a büntetőeljárásban

Egy asztalon bilincs, papírpénzek és bírói kalapács.

Számtalan filmben hallunk az óvadékról, óvadékügynökökről, fejvadászokról, és ha nem is részletekbe menő pontossággal, de talán már kellő ismerettel rendelkezünk arról, hogyan is zajlik egy ezzel kapcsolatos eljárás a tengerentúlon. Most nézzük meg, mi a helyzet itthon: van-e egyáltalán óvadék, és ha igen, mire is szolgál, hogyan működik?

A magyar büntetőjoggal kapcsolatos előírások is ismerik az óvadék intézményét: hazánkban az óvadék a bíróság által meghatározott olyan pénzösszeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét hivatott biztosítani. A szabályozás értelmében a büntetőeljárás alá vont személy, vagyis a terhelt előzetes letartóztatását a bíróság megszüntetheti, ha a bűncselekményre és az érintett személyi körülményeire tekintettel az eljárási cselekményeknél a megjelenését óvadék letétele is valószínűvé teszi. Ez abban az esetben lehetséges, ha az előzetes letartóztatás elrendelését a szökés, elrejtőzés veszélye, vagy más olyan ok teszi szükségessé, mely alapján feltételezhető, hogy a terhelt jelenléte az eljárási cselekményeknél másként nem biztosítható. Az ilyen okból elrendelt előzetes letartóztatást helyettesítheti az óvadék.

Óvadék megállapítását az érintett és a védője egyaránt kérheti, a kérelemről a bíróság dönt. A kérelem tárgyában ülést tartanak, melyen az ügyészt, az érintettet és a védőt is meghallgatják.

Az óvadék összegének meghatározásakor a bíróság az érintett személyi körülményeire és vagyoni helyzetére tekintettel hozza meg döntését.  Az óvadék megállapítása mellett a bíró lakhelyelhagyási tilalmat vagy akár házi őrizetet is előírhat.

A megállapított óvadékot a bíróságon készpénzben kell letenni, vagy annak letételét megfelelő módon igazolni. Ennek megtörténte után a fogva tartott érintettet azonnal szabadon bocsátják.

Ha a bíróság esetleg elutasítaná az érintett vagy a védő óvadékra vonatkozó kérését, azt ismét akkor lehet benyújtani, ha az óvadék megállapításával kapcsolatosan új körülmény, tény merül fel. Abban az esetben ugyanis, ha nem jelölnek meg új indokot, akkor a bíróság el fogja utasítani a kérelmet.

Az óvadék letételét követően az érintett előzetes letartóztatását a bíróság akkor rendelheti el, ha az érintett az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg és elmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki vagy az akadály megszűnése után nyomban alapos okkal nem igazolja, esetleg az óvadék letételét követően a terhelt előzetes letartóztatásának más oka merül fel.

A befizetett összeget az érintettnek akkor kell visszaadni, ha az érintett előzetes letartóztatását elrendelték (és erre nem azért került sor, mert az érintett az eljárási cselekménynél idézés ellenére nem jelent meg), vagy ha az ügyész a nyomozást megszüntette, annak határideje lejárt vagy az ügyész vádemelést elhalasztotta, illetve a bíróság az ügyben jogerős döntést hozott. Szabadságvesztés vagy elzárás kiszabása esetén az óvadékot csak akkor adható vissza, ha a büntetés letöltését az érintett megkezdte vagy azt egyéb okból kitöltöttnek kell tekinteni.

Habár a szabályok nálunk eltérőek, az hazánkban is elképzelhető, hogy a terhelt szabadlábra helyezését óvadék letételétől teszi függővé a bíróság. A letett óvadékot pedig – akárcsak a filmekben – hazánkban is elveszíti az, aki idézés ellenére nem jelenik meg a bíróság előtt.