Munkabér
Gyakorló jogászként, sajnos időről, időre találkozunk olyan esetekkel is, melyek során a munkáltató már a fizetésképtelensége miatt nem fizeti a munkavállaló munkabérét. Most ezt az esetet járjuk körbe, megmutatva, hogy honnan és milyen módon nyerhet a munkavállaló mégis kielégítést az elmaradt munkabérrel összefüggésben?
Az Európai Unió alappilléreinek egyike a munkaerő szabad áramlása a közösségen belül. A munkavállalók helyzetére, a foglalkoztatásukra irányadó jogszabályok meglehetősen eltérőek lehetnek. A munkaerő szabad áramlásának vesztesei éppúgy akadnak, mint nyertesei. A tagállamok - elsősorban is Ausztria és Németország - az elmúlt években a minimálbérre vonatkozó szabályozás révén is igyekeznek kordában tartani a gazdasági folyamatokat. De vajon hivatkozhat-e az alkalomszerűen, de rendszeresen külföldön (is) foglalkoztatott magyar munkavállaló a helyi minimálbér előírásaira, érvényesítheti-e ezen igényét a magyar vagy más tagállami bíróságon?
2017 év kezdetétől jelentősen emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében az előbbi 127 500,- Ft, az utóbbi 161 000,- Ft-ra nőtt a vonatkozó Kormányrendelet alapján. 2018-tól pedig 138 000,- Ft, illetve 180 500,- Ft szerepel jelenleg a jogszabályban. Mivel az előző évekhez képest jelentős a változás, nagyon sok munkavállaló számára egyáltalán nem mindegy, hogy melyik kategóriába tartozik. Ha Ön is minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló, vajon tisztában van azzal, hogy melyikre jogosult?
Több olvasónk is megkereste társaságunkat azzal a problémával, hogy vajon mennyire jogszerű az, hogy a munkáltató visszaköveteli tőlük a többletként kifizetett munkabért? Bár nem tipikus eset az ilyen, de ennek szabályait foglaljuk össze érdeklődő olvasóink számára.
Bő húsz éve lépett hatályba a legtöbb munkavállaló számára elérhető mentőövet jelentő törvény a Bérgarancia Alapról. Az elmúlt két évtizedben sajnos bebizonyosodott, mennyire hasznos volt ennek az intézménynek a létrehozása. A szabályozás ugyanakkor meglehetősen távol áll a tökéletestől. Főbb problémái az igénybevétel folyamatának lassúságán túl, a garancia összegének erős korlátozottsága, továbbá az egyes munkavállalók közötti indokolatlan hátrányos megkülönböztetés. Nagyon sok munkavállalót ugyanis a törvény kezdettől fogva kizárt az igénybevevők köréből. Ebben a cikkben ezen kizárás okát és a lehetséges alternatív eljárást mutatjuk be.
A béren kívüli juttatások jelenlegi rendszere az elmúlt években konszolidálódott, és igen jelentős tényezővé váltak a kedvezményes adózású (vagy adómentes) béren kívüli juttatások a gazdaságban. Nem csak a munkavállalók számára, hanem a cafeteria kártyák jellemző elfogadó helyei számára is fontos bevételi forrássá lépett elő az a sokmilliárd forint, amit ebben a formában költenek el a munkavállalók minden évben. A parlament elé került új szabályok alapján félő, hogy a kreatív magyar vállalkozások ügyeskedésbe kezdenek, nem éppen a munkavállalók előnyére.
Akarva, akaratlanul számtalan esetben előfordul, hogy tartozásunk keletkezik. Ezeket szerencsés esetben ki tudjuk fizetni, azonban előfordul olyan eset is, hogy másra kell a pénz. Ilyenkor a jogosult általában megpróbálja behajtani tőlünk az őt megillető összeget, melynek talán legkézenfekvőbb módja a munkabérből történő levonás. Ez azonban felveti annak a kérdését, mikor vonhatnak le és mennyit a munkabérünkből?
Sok munkavállaló a munkaszerződése aláírása kapcsán, vagy konkrét jogi probléma felmerülésekor szembesül azzal, hogy 4, 6 hetes munkaidőkeret által foglalkoztatja őt a munkáltató. De mit is jelent pontosan ez, s milyen hatással van a munkaidő beosztására? Összefoglalónkban e jogintézmény lényegéről adunk rövid tájékoztatást.
„A munka nemesít, a robot gazdagít” fogalmazta meg a múlt század elején nagyszerű írónk és költőnk Juhász Gyula, majd hozzátette: „csak nem a robotost”.