A jogalap nélkül kifizetett munkabér sorsa

Egy férfi két kezében papírpénzzel kiabál felénk.

Több olvasónk is megkereste társaságunkat azzal a problémával, hogy vajon mennyire jogszerű az, hogy a munkáltató visszaköveteli tőlük a többletként kifizetett munkabért? Bár nem tipikus eset az ilyen, de ennek szabályait foglaljuk össze érdeklődő olvasóink számára. 

A gyakorlatban valóban nem az a tipikus, hogy a munkáltató csak úgy többletbért fizetne a munkavállalónak. Ennek leginkább az ellenkezője fordul elő. Mindezek ellenére magunk is találkoztunk már olyan esettel, hogy a rosszul számfejtett és pluszként – bár tévedésből kifizetett – munkabért a munkáltató visszakövetelte a munkavállalótól. Ez azonban kizárólag keretek között érvényesíthető igény, melynek szigorú szabályait a Munka Törvénykönyve rendezi.

A Munka Törvénykönyvének 164.§-a alapján, a „jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.”

Ebből a rendelkezésből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészről azt, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére nyitva álló 60 napos határidőnek különösen nagy jelentősége van. Ugyanis, ha a munkáltató a kifizetéstől számított 60 napon belül él a visszaköveteléssel, akkor ezt önmagában a jogalap nélküli kifizetés indokával megteheti. Itt csak azt kell a munkáltatónak bizonyítania, hogy valóban nem illeti meg a munkavállalót a kifizetett összeg. Ez – a bizonyítás szempontjából – igen egyszerű.

Ugyanakkor, ha a munkáltató késlekedik és teljesen mindegy, hogy milyen okból kifolyólag, de 60 napon túl tesz lépéseket az összeg visszakövetelése iránt, akkor nem elegendő csak azt bizonyítania, hogy jogalap nélküli volt a kifizetés. Itt már azt is igazolnia kell, hogy a munkavállalónak vagy fel kellett volna ismernie azt, hogy téves volt a plusz kifizetés, vagy egyenesen ezt a helyzetet, maga a munkavállaló idézte elő.

Lényeges szabály, hogy a kialakult bírósági gyakorlat legfeljebb a munkabér nettó összegének visszakövetelésére ad lehetőséget.

Fontos ugyanakkor az is, hogy a munkáltató nem teheti meg azt jogszerűen, hogy a követelését – csak úgy – a következő havi munkabérből levonja. Ez jogellenes, és munkaügyi bíróság előtt támadható lépés. A munkáltatónak vagy munkaügyi perben, vagy ha a követelés mértéke nem haladja meg a minimálbér háromszorosát, akkor fizetési felszólítás útján van lehetősége érvényesíteni az igényét.