A meg nem fizetett munkabér sorsa

Egy férfi mérgesen és kérdően mutat a tenyerébe, a bérét követelve.

Gyakorló jogászként, sajnos időről, időre találkozunk olyan esetekkel is, melyek során a munkáltató már a fizetésképtelensége miatt nem fizeti a munkavállaló munkabérét. Most ezt az esetet járjuk körbe, megmutatva, hogy honnan és milyen módon nyerhet a munkavállaló mégis kielégítést az elmaradt munkabérrel összefüggésben?

Az alap, melyből ki kell indulni, az az, hogy a hatályos Munka Törvénykönyv rendelkezései alapján a munkavállalónak a munkaviszonya alapján munkabér jár. Ha erről a felek eltérően nem rendelkeznek a munkaszerződésben, akkor a törvény 155.§-a alapján, a munkabért havonta utólag, egy ízben kell elszámolni és megfizetni. A munkabért – ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. A késedelem idejére a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár.

Bértartozás tehát akkor keletkezik, amikor a munkáltató a bérfizetési napon a munkavállaló számára, az őt megillető munkabérét nem tudja megfizetni. Ennek oka az is lehet, hogy a munkáltató esetleg fizetésképtelen.

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény alapján, a bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. Ebben az esetben a rosszhír az, hogy a bérkövetelés – még ha jogilag megalapozott is lenne a munkavállaló igénye – tipikusan már nem érvényesíthető a munkáltatóval szemben. Ha a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelezői igényre nem futja a munkáltató vagyonából, akkor sajnos nem tudna honnan megtérülni ez az igény. Ezáltal a munkavállaló követelése behajthatatlan volna. A Bérgarancia Alap azonban – egy bizonyos összeghatárig – ezt hivatott kiküszöbölni.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a Bérgarancia Alapból a bérjellegű követelések már eleve akkor kerülnek bejelentésre és kifizetésre, amennyiben a munkáltató helytállása a munkavállalói bér kifizetések vonatkozásában – fizetésképtelenség miatt – nem valósul meg.

A Bérgarancia Alapról szóló törvény alapján már nemcsak akkor követelhető kifizetés az Alap terhére, ha a munkáltató gazdálkodó szervezettel szemben felszámolási eljárás indul, hanem akkor is, ha annak kényszertörlését rendeli el az illetékes bíróság.

Tehát, ha a felszámolás vagy kényszertörlés alatt álló munkáltató nem tudja a bejelentett és nem vitatott munkabér követelést megfizetni, akkor a felszámolónak továbbítania kell a követelést a Bérgarancia Alap terhére. A követelés csak és kizárólag kamatmentes lehet, tehát csak a tőkeösszeg követelhető.

A Központi Statisztikai Hivatal 2017. évre vonatkozó megállapítása alapján a Bérgarancia Alap terhére egy munkavállaló esetében az elmaradt munkabér kifizetése főszabály szerint, legfeljebb 1.238.500,- Ft lehet.

Reméljük, hogy ezzel a kis tájékoztatóval is Olvasóink segítségére lehettünk.