Munkabér

Egy fiatal férfi késő este az irodában dolgozik.
Munkakörönként eltér, hogy mit tekintünk az év nehezebb szakaszának, egy azonban biztos: bizonyára rengeteg munkavállaló szembesült már azzal, hogy feladatait csak akkor tudja ellátni, ha túlteljesíti az elvárt nyolc órát. Vajon beszélhetünk-e ilyenkor rendkívüli munkáról, s jár-e a bérpótlék?
Két munkás férfi szünetet tart, kávéznak.
Munkaviszony alapján a főnököt többek között foglalkoztatási és bérfizetési-, míg a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség terheli. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a munkáltató egyszerűen nem tud munkát adni, holott a felek változatlanul munkaviszonyban állnak. Hogyan alakul ekkor a bérezés?
Egy nő vonogatja a vállát.
Bár sajnos a címben szereplő állítás ellenkezőjével gyakrabban találkozunk, bizony az is előfordulhat, hogy a munkáltató tévesen nagyobb összegű munkabért fizet ki, mint amekkorára a munkaszerződés alapján jogosultak volnánk. De hisz ki ne örülne egy kis plusznak? Még mielőtt elköltenénk a többletet, érdemes végigolvasni cikkünket, nehogy utólag bánjuk meg tettünket.
Egy üzletember ajándékot ad egy nőnek.
Hazánkban igen nagy népszerűségnek örvendenek a sokszor csak cafeteriaként emlegetett juttatások. E körbe alapvetően azokat a munkáltatótól kapott extra juttatásokat soroljuk, melyeket munkabérünkön felül kapunk, s amelyeket a munkáltatók adómentesen, vagy a jövedelemre vonatkozó adózási szabályoknál kedvezőbb adóterhek mellett tudnak nyújtani.
Egy nő egy csekket nyújt az alkalmazottjának a munkahelyen.
Hatályos jogunk a munkaszerződés elengedhetetlenül szükséges tartalmi elemeként határozza meg a munkakört és az alapbért. A munkabérrel kapcsolatban – tekintettel arra, hogy az a munkavállalónak és családjának megélhetését, egzisztenciális biztonságát szolgálja – a szabályozás több garanciális rendelkezést is tartalmaz.
Szomorú férfi munkás fogja a fejét
A hatályos munka törvénykönyve nem határozza meg konkrétan, hogy a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén a munkáltató milyen eszközökkel léphet fel. Az alkalmazható hátrányos jogkövetkezményeket kollektív szerződésnek vagy a felek megállapodásának kell meghatároznia, azonban az intézkedéseknek meg kell felelniük bizonyos jogszabályi követelményeknek. Az alábbiakban ezekre a garanciákra térünk ki.
Fiatal báros férfi koktélt kever a pultnál.
A hatályos munka törvénykönyve hétféle bérpótlékot szabályoz a jogosultságot megalapozó esetkörök és a pótlék alapbérre vetített mértékének megjelölésével. Ezek alapvető célja, hogy azt a munkavállalót részesítsék többletdíjazásban, aki a szokásoshoz képest nehezebb munkavégzési körülmények között dolgozik.
Valaki a kezében fog egy pénztárcát és egy érmét vesz ki belőle.
A Munka Törvénykönyve számtalan rendelkezést tartalmaz, amelyek célja a munkabér védelme. Ezek közé tartozik az az előírás, hogy a munkáltató köteles a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kifizetni a munkavállaló bérét. Továbbá köteles a munkavállaló részére bérjegyzéket adni, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Felmerül a kérdés azonban, hogy mit lehet tenni, ha a munkáltató teljesen fizetésképtelenné válik, és felszámolás alá kerül? Hogyan juthat hozzá a munkavállaló az őt megillető munkabérhez?
Két munkás férfi a dolgozik a gyárban.
A hatályos munkajogi szabályozás értelmében a munkavállalónak meg kell térítenie azt a kárt, melyet a munkaviszonyból eredő kötelezettségének megszegésével okozott, amennyiben nem úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható. A feltételek mindegyikének meg kell valósulnia a munkavállalói kárfelelősség megállapításához, így az alábbiakban ezeket vesszük sorra annak előrebocsátásával, hogy valamennyi körülmény fennállásának bizonyítása a munkáltatót terheli.