A nyári szünet során rengeteg középiskolás tanuló vállal munkát a legváltozatosabb munkakörökben. Néhányan civil szervezetek tevékenységét segítik, egyesek szakmai gyakorlatukat töltik, esetleg idénymunkával vagy adminisztratív feladatokkal próbálkoznak. Milyen kereteket fektet le ehhez a munkajog?

A kötelező legkisebb munkabért és a garantált bérminimumot rendeletben határozza meg a kormány; a tavalyi számokhoz képest az összegek ismét növekedést mutatnak. Tekintsük át együtt a legfontosabb tudnivalókat!

2020. január 01-től ismételten nőtt a kötelező legkisebb munkabér (bruttó 161 000,- Ft) és a garantált bérminimum (210 600,- Ft) összege az erre vonatkozó jogszabály alapján. Bár ez örvendetes változás számos munkavállaló számára, a minimálbér emelése ugyanakkor hátrányt jelenthet annak a munkavállalónak, akinek károkozásért kell helytállnia munkáltatója felé.

A hatályos jogszabályok több módon is védik a munkabért, mint a munkavállaló és családja megélhetésének, egzisztenciájának alapkövét. Éppen ezért érdemes tisztában lennünk vele, mire terjedhet ki egy esetleges levonás, és mire nem.

Munkakörönként eltér, hogy mit tekintünk az év nehezebb szakaszának, egy azonban biztos: bizonyára rengeteg munkavállaló szembesült már azzal, hogy feladatait csak akkor tudja ellátni, ha túlteljesíti az elvárt nyolc órát. Vajon beszélhetünk-e ilyenkor rendkívüli munkáról, s jár-e a bérpótlék?

Munkaviszony alapján a főnököt többek között foglalkoztatási és bérfizetési-, míg a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség terheli. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a munkáltató egyszerűen nem tud munkát adni, holott a felek változatlanul munkaviszonyban állnak. Hogyan alakul ekkor a bérezés?

Bár sajnos a címben szereplő állítás ellenkezőjével gyakrabban találkozunk, bizony az is előfordulhat, hogy a munkáltató tévesen nagyobb összegű munkabért fizet ki, mint amekkorára a munkaszerződés alapján jogosultak volnánk. De hisz ki ne örülne egy kis plusznak? Még mielőtt elköltenénk a többletet, érdemes végigolvasni cikkünket, nehogy utólag bánjuk meg tettünket.

Az év utolsó hónapja munkaügyileg jellemzően a zsúfoltabb időszakok közé tartozik, és olykor nem kis erőfeszítést igényel mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részéről. Hogyan rendezi a túlórával kapcsolatos szabályokat a törvény, és mire érdemes figyelnünk?

Hazánkban igen nagy népszerűségnek örvendenek a sokszor csak cafeteriaként emlegetett juttatások. E körbe alapvetően azokat a munkáltatótól kapott extra juttatásokat soroljuk, melyeket munkabérünkön felül kapunk, s amelyeket a munkáltatók adómentesen, vagy a jövedelemre vonatkozó adózási szabályoknál kedvezőbb adóterhek mellett tudnak nyújtani.

Hatályos jogunk a munkaszerződés elengedhetetlenül szükséges tartalmi elemeként határozza meg a munkakört és az alapbért. A munkabérrel kapcsolatban – tekintettel arra, hogy az a munkavállalónak és családjának megélhetését, egzisztenciális biztonságát szolgálja – a szabályozás több garanciális rendelkezést is tartalmaz.