Munkabér

Egy férfi üres pénztárcát tart a kezében
A hatályos jogszabályok több módon is védik a munkabért, mint a munkavállaló és családja megélhetésének, egzisztenciájának alapkövét. Éppen ezért érdemes tisztában lennünk vele, mire terjedhet ki egy esetleges levonás, és mire nem.
Egy fiatal férfi késő este az irodában dolgozik.
Munkakörönként eltér, hogy mit tekintünk az év nehezebb szakaszának, egy azonban biztos: bizonyára rengeteg munkavállaló szembesült már azzal, hogy feladatait csak akkor tudja ellátni, ha túlteljesíti az elvárt nyolc órát. Vajon beszélhetünk-e ilyenkor rendkívüli munkáról, s jár-e a bérpótlék?
Két munkás férfi szünetet tart, kávéznak.
Munkaviszony alapján a főnököt többek között foglalkoztatási és bérfizetési-, míg a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség terheli. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a munkáltató egyszerűen nem tud munkát adni, holott a felek változatlanul munkaviszonyban állnak. Hogyan alakul ekkor a bérezés?
Egy nő vonogatja a vállát.
Bár sajnos a címben szereplő állítás ellenkezőjével gyakrabban találkozunk, bizony az is előfordulhat, hogy a munkáltató tévesen nagyobb összegű munkabért fizet ki, mint amekkorára a munkaszerződés alapján jogosultak volnánk. De hisz ki ne örülne egy kis plusznak? Még mielőtt elköltenénk a többletet, érdemes végigolvasni cikkünket, nehogy utólag bánjuk meg tettünket.
Egy üzletember ajándékot ad egy nőnek.
Hazánkban igen nagy népszerűségnek örvendenek a sokszor csak cafeteriaként emlegetett juttatások. E körbe alapvetően azokat a munkáltatótól kapott extra juttatásokat soroljuk, melyeket munkabérünkön felül kapunk, s amelyeket a munkáltatók adómentesen, vagy a jövedelemre vonatkozó adózási szabályoknál kedvezőbb adóterhek mellett tudnak nyújtani.
Egy nő egy csekket nyújt az alkalmazottjának a munkahelyen.
Hatályos jogunk a munkaszerződés elengedhetetlenül szükséges tartalmi elemeként határozza meg a munkakört és az alapbért. A munkabérrel kapcsolatban – tekintettel arra, hogy az a munkavállalónak és családjának megélhetését, egzisztenciális biztonságát szolgálja – a szabályozás több garanciális rendelkezést is tartalmaz.
Szomorú férfi munkás fogja a fejét
A hatályos munka törvénykönyve nem határozza meg konkrétan, hogy a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén a munkáltató milyen eszközökkel léphet fel. Az alkalmazható hátrányos jogkövetkezményeket kollektív szerződésnek vagy a felek megállapodásának kell meghatároznia, azonban az intézkedéseknek meg kell felelniük bizonyos jogszabályi követelményeknek. Az alábbiakban ezekre a garanciákra térünk ki.
Fiatal báros férfi koktélt kever a pultnál.
A hatályos munka törvénykönyve hétféle bérpótlékot szabályoz a jogosultságot megalapozó esetkörök és a pótlék alapbérre vetített mértékének megjelölésével. Ezek alapvető célja, hogy azt a munkavállalót részesítsék többletdíjazásban, aki a szokásoshoz képest nehezebb munkavégzési körülmények között dolgozik.
Valaki a kezében fog egy pénztárcát és egy érmét vesz ki belőle.
A Munka Törvénykönyve számtalan rendelkezést tartalmaz, amelyek célja a munkabér védelme. Ezek közé tartozik az az előírás, hogy a munkáltató köteles a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kifizetni a munkavállaló bérét. Továbbá köteles a munkavállaló részére bérjegyzéket adni, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Felmerül a kérdés azonban, hogy mit lehet tenni, ha a munkáltató teljesen fizetésképtelenné válik, és felszámolás alá kerül? Hogyan juthat hozzá a munkavállaló az őt megillető munkabérhez?