Munkaidőkeretben vagyok foglalkoztatva, mit jelent ez?

A főnök az órájára mutat női alkalmazottjának.

Sok munkavállaló a munkaszerződése aláírása kapcsán, vagy konkrét jogi probléma felmerülésekor szembesül azzal, hogy 4, 6 hetes munkaidőkeret által foglalkoztatja őt a munkáltató. De mit is jelent pontosan ez, s milyen hatással van a munkaidő beosztására? Összefoglalónkban e jogintézmény lényegéről adunk rövid tájékoztatást.

A munkaidőkeret a hatályos jogi szabályozás alapján egy speciális munkaidő-beosztási módszernek tekinthető, melyet a munkáltató alkalmaz a munkavállaló által teljesítendő munkaidőre. Lényege, hogy a ledolgozandó munkaidő hosszabb időszakra van meghatározva, így ez rugalmas megoldásnak tekinthető mind a munkáltató, mind a munkavállalók számára.

A munkaidő-keret megállapítása a munkáltató jogosítványai közé tartozik, hiszen alapvetően a munkaidő beosztása is a munkáltatóhoz köthető. Ilyen esetben az egyik legfontosabb kérdés, hogy munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetében rendes munkaidőben hány óra munkavégzés rendelhető el. A törvény kimondja, hogy a munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő, valamint az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Az általános munkarend alapján a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani, tehát elmondható, hogy az általános munkarend fogalma egyfajta alapként szolgál a munkaidő beosztására vonatkozóan.

Fontos követelmény, hogy a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban kell megállapítani és közzé kell tenni. Az időtartamra vonatkozóan a törvény kimondja, hogy a munkaidőkeret tartama legfeljebb 4 hónap (vagy 16 hét) lehet. A megszakítás nélküli, több műszakos, illetve idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók, valamint a készenléti jellegű szolgálatot teljesítők esetében ez az időtartam hosszabb lehet, hiszen 6 hónapra (vagy 26 hétre) is felemelhető. Szintén ez a szabály vonatkozik a speciális jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállalókra is, mint amilyenek a légiutas-kísérők, vagy belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazók. Az olyan munkavállalók esetében, akik kollektív szerződés hatálya alatt állnak, ez az időszak még hosszabb lehet, hiszen az ő esetükben akár 12 hónapra (vagy 52 hétre) előre is meghatározható a munkaidő beosztása.

A munkaidő-szervezéssel kapcsolatos szabályok munkavállalói szempontból védelmi természetűek, munkáltatói szempontból azonban nem hagyható figyelmen kívül azok gazdasági jellege. Fontos megjegyezni, hogy a munka törvénykönyvében a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályanyag alapvetően szigorú, eltérést nem engedő jellegű, így például munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetén is jár a munkaidő-beosztáson felül elvégzett munka (azaz a túlóra) ellenértéke, a bérpótlék, ha például heti pihenőnapra rendel el rendkívüli munkát a munkáltató.