Bárkivel előfordulhat, hogy tévedésből hajt fel egy díjköteles úthálózatra, vagy elfelejti megvenni az e-matricát. Jelen cikkünkben kitérünk az ilyen és hasonló esetekkel kapcsolatos tudnivalókra.
Egyéb
A nyár közeledtével sokan már tervezgetjük a nyaralásunkat. Sőt vannak, akik már tavasszal lefoglalják a repülőjegyeket a nyári utazásra. Ez nyilvánvalóan jutányos, de kockázatos is lehet, hiszen manapság (sajnos) ki tudja, hogy mikor szól közbe a világjárvány, vagy akár egy háború. De ha az ilyen extrém esetektől eltekintünk, és a leggondosabban vásárolunk, akkor is előfordulhat, hogy a járatot törlik, vagy esetleg jelentős késés miatt a reptéren ragadunk. Mi ilyenkor a teendő? Mikor kaphatunk kártérítést, és mikor térítik vissza a jegyünket? Mikor kapunk ételt és szállást?
Sokan ismerik azt a helyzetet, amikor két szomszéd már nem is tudja min veszett össze évekkel ezelőtt, de a konfliktus akkor is örökké tart. Gyakran abból adódik, hogy egyikük valamikor valamilyen szomszédjogi kérdésben nem engedett a másiknak. Persze mindig a másik kezdte… És az a helyzet is ismerős, amikor az egyik szomszéd a másik telkén keresztül jár be a saját telkére? Na ez aztán a kimeríthetetlen konfliktusforrás! Micsoda őrült szabályozás ez? – gondolhatnánk elsőre. Miért van egyáltalán szolgalmi jog? Nos, ha mindenki kicsit odafigyelne a másik ember igényeire, jogaira, akkor nem kellene szabályozni, de így nagyon is érthető, hogy miért létezik szolgalmi jog.
Az eutanázia görög eredetű szó, amit leginkább kellemes, vagy jó halálként lehet lefordítani. A fogalom a gyógyíthatatlan beteg halálának előidézését vagy meggyorsítását jelenti, amelynek célja a beteg szenvedéseinek megrövidítése. Az eutanázia szabályozása nem egységes az egyes európai államokban sem, illetve vannak olyan jogrendszerek is, ahol nincs kifejezetten erre vonatkozó intézkedés, jogszabály, ezért az eutanáziát vagy öngyilkosságnak, vagy gyilkosságnak tekintik.
Nyilván már Önnel is előfordult, hogy szeretett volna „lecsekkolni” egy céget, mielőtt szerződést kötött volna vele. Esetleg került már olyan helyzetbe, hogy internetes rendelésnél utána akart nézni annak, hogy az adott vállalkozás működik-e még? Vagy tartozik Önnek egy gazdasági társaság, de nem tudja beperelje-e? Lehet még vagyona a cégnek, vagy már rég behintették sóval az egészet? Nos kellemetlen helyzetek adódhatnak, ha mondjuk olyan céget perlünk be, amelyikkel szemben már a per megindításakor nyolc végrehajtási eljárás van folyamatban. Vagy már rég kényszertörlés alatt áll, de mi nem nézünk utána, és a végén a jogerős ítélettel kitörő örömmel, de pénz nélkül kullogunk haza.
Meglehetősen friss hír, hogy a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) adatai szerint a 60 perces türelmi idő a bevezetése óta összesen közel 3 millió esetben segített az úthasználók számára abba, hogy elkerüljék a kiszabott büntetést. Ez a szám is azt mutatja, hogy a 60 perces türelmi idővel a legtöbb sofőr már tisztában van, azonban még így is számtalan kérdés merül fel a különböző autópálya matricákkal összefüggésben. Jelen cikkünk célja ezen néhány, gyakran felmerülő kérdés megválaszolása.
Ügyfelünk egyéni vállalkozóval kötött szerződést, egy okleveles szakma megszerzésében állapodtak meg, amihez a vállalkozó biztosítja a felkészülést és a vizsgát is. A szerződéstől az ügyfelünk azért állt el, mert a vállalkozó az eredetileg megállapodott képzési időpontokat nem tudta teljesíteni, azokat átvariálta. Ezáltal ügyfelünknek a szerződéshez fűződő érdeke megszűnt.
Korábbi írásaink során már szót ejtettünk arról, hogy miként kell a parkolási díjat a Főváros határain belül megfizetni és mi a következménye annak, ha ezt az üzembentartó elmulasztja. Mostani cikkünkben pedig – tovább fűzve az előző témánk gondolatmenetét – arról lesz szó, hogyha a parkolási pótdíj nem kerül megfizetésre, akkor milyen előírásokat szükséges a további igényérvényesítéshez betartani. Felmerülhet a kérdés, hogy ezt miért fontos tudni az érintettnek? Azért, mert az igényérvényesítési határidők elmulasztása, akár a követelés érvényesíthetetlenségéhez is vezethet.
Az elbirtoklással, kapcsolatos tévhitekkel korábbi cikkünkben foglalkozunk, tisztázva, hogy az elbirtoklás nem egy vadnyugati időket idéző dolog. Ugyanakkor komolyan is érdemes foglalkozni az elbirtoklással, mint tulajdonszerzési móddal. Ugyanis ez a tulajdonszerzésnek egy teljesen legális módja, amelyet a Polgári törvénykönyv is szabályoz. Az elbirtoklás a laikusok szemével is nagyon egyszerűen körülírható, de a gyakorlatban igencsak nehezen alkalmazható módja a tulajdonszerzésnek.
A szakszervezetekre sokan úgy tekintenek mint valamilyen régi, múlt századokból ránk maradt szerveződési formára, amely mára már súlytalanná vált és elvesztette igazi jelentőségét. Nos, ez az állítás annyiban igaz is, hogy a szakszervezetek gyökereit a 18. században kell keresnünk, ahol az ipar gyors növekedése megkívánta azt is, hogy a munkavállalók egymással összefogva megvédjék saját érdekeiket. De mi is az a szakszervezet napjainkban? Bárki alapíthat ilyet? És miben tudnak ma segíteni az igazán aktív szakszervezetek?