Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Egyéb
  • Elbirtoklás, de komolyan

Elbirtoklás, de komolyan

2022. április 21.

elbirtoklás, tulajdonszerzés, tévhitek, birtoklás, birtokvita, tulajdonjog, tulajdonos, ingatlan, adásvétel, ajándékozás
Az elbirtoklással, kapcsolatos tévhitekkel korábbi cikkünkben foglalkozunk, tisztázva, hogy az elbirtoklás nem egy vadnyugati időket idéző dolog. Ugyanakkor komolyan is érdemes foglalkozni az elbirtoklással, mint tulajdonszerzési móddal. Ugyanis ez a tulajdonszerzésnek egy teljesen legális módja, amelyet a Polgári törvénykönyv is szabályoz. Az elbirtoklás a laikusok szemével is nagyon egyszerűen körülírható, de a gyakorlatban igencsak nehezen alkalmazható módja a tulajdonszerzésnek.

A tévhitekkel kapcsolatos cikkünket az alábbi linken találja.

Hogyan kell elbirtokolni?

Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.

Tehát elbirtokolni birtokba vehető testi tárgyat (dolgot) lehet, mégpedig szakadatlan birtoklással. Persze ezt nem azt jelenti, hogy egy pillanatra sem tehetjük le azt a dolgot, vagy hagyhatjuk el az ingatlant. Ez azt jelenti, hogy a dolognak a hatalmunkban kell állnia, azzal bármikor tudunk kell rendelkezni, és azt olyan használjuk, ahogy annak rendeltetése megköveteli. Példa: egy termőföldön nem kell minden nap ott lennünk ahhoz, hogy elbirtokoljuk, elég, ha rendszeresen műveljük.

Az, hogy az elbirtokló a dolgot sajátjaként használja, nem jelenti azt, hogy tulajdonosnak hiszi magát, vagy azt gondolja, hogy a dolog ténylegesen az ő tulajdon. A sajátjaként használat azt jelenti, hogy a birtokosnak kizárólagos hatalmában kell tartania a dolgot, és birtoklását véglegesnek tekinti, tehát úgy rendelkezik vele, mint egy tulajdonos.

Az elbirtoklás feltétele még, hogy a tulajdonos nem gyakorolja a tulajdonosi jogait. Mit jelent ez? A tulajdonjog részjogosultságokól áll. Ezek a birtoklás, rendelkezés, használat, hasznosítás, hasznok szedése. Ha a tulajdonos ezek közül bármelyiket gyakorolja, azzal megszakítja az elbirtoklást. Tehát nem is kell, hogy birtokba vegye az ingatlant. Elég, ha megterheli (rendelkezik vele) és máris megszakította az elévülést.

Hogyan nem lehet elbirtokolni?

Az elbirtoklónak tehát nem kell azt hinnie, hogy ő maga tulajdonos, de ha tudja magáról, hogy birtoklása nem végleges (pl. mert ő egy szívességi használó, vagy bérlő) akkor nem tud elbirtokolni.

Az elbirtoklónak jóhiszeműnek kell lennie. Ez megint csak nem azt jelenti, hogy azt hiszi, hogy a dolog az övé, de alappal kell feltételeznie, hogy a dologra a tulajdonosa nem tart igényt, azzal nem kíván rendelkezni. Erre a feltételezésre tehát alapos oka kell, hogy legyen. Az, hogy a szomszéd nem jött két évig ki a telkére, még nem ok arra, hogy azt feltételezzük, felhagyott a tulajdonosi jogok gyakorlásával.

Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. Tehát az által, hogy mondjuk erőszakkal megszerez valaki egy dolgot, még nem tudja elbirtokolni. Tehát egy rabló nem tud tulajdont szeretni, de nem csak ő. Ha elkeretem a szomszédot a földjéről, akkor nem tudok elbirtokolni. Ez igaz arra is, aki bármilyen más bűncselekmény útján jut a dolog birtokába, tehát mondjuk ellopja azt. Nem tud tehát a tolvaj sem tulajdont szerezni azon, amit ellopott, vagy egy csaló azon, amit fortéllyal megszerzet. De nem tud tulajdont szerezni az sem, aki egyéb alattomos módon jutott a dolog birtokába. Tehát nem csak akkor nem tudok elbirtokolni, ha mondjuk elkergetem a szomszédot, hanem ha megakadályozom, hogy az ingatlant meg tudja közelíteni.

Fontos kitétel még, hogy ingatlan egy részének tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, kivéve akkor, ha a föld megosztható. (pl. akkora telekről van szó, amelynek elbirtokolhatom úgy egy részét, hogy még mindig egy megfelelő méretű önálló telek lesz a fennmaradó részből)

Ingó és ingatlan:

Elbirtokolni ingó és ingatlan dolgot is el lehet, csak az elbirtoklási idő tér el a két esetben. Ingó dolog esetében az elbirtoklási idő öt év, míg ingatlan esetében tizenöt.

Hogyan szerzek végül tulajdont?

Két bevett módszer van arra, hogy az elbirtokló tulajdonjogát elbirtoklás jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.

Az első, hogy bíróságtól peres eljárásban kérni kell az elbirtoklás megállapítását. Ekkor az elbirtoklónak bizonyítania kell minden feltételt, amely az elbirtoklás bekövetkezéséhez szükséges, és amennyiben a bíróság megállapítja az elbirtoklást, jó esélyünk van. A jogerős ítélet alapján ugyanis a földhivatal bejegyzi az elbirtoklót, mint tulajdonost. A perben az elbirtoklónak a korábbi tulajdonost kell alperesként megjelölnie.

A másik lehetőség, hogy a tulajdonos elismeri, hogy az elbirtoklás bekövetkezett, és erről hajlandó per nélkül, közjegyző vagy ügyvéd előtt nyilatkozatot tenni. Ezesetben tehát a közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt elbirtoklási nyilatkozat alapján jegyzik be az elbirtokló tulajdonjogát.

Mi a jogcímes elbirtoklás?

Az elbirtoklás öt év elteltével következik be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne. Tehát például van egy adásvételi, vagy ajándékozási szerződésünk, de nem jegyezték be a tulajdonjogunkat, mert mondjuk a szerződésen nem volt ügyvédi ellenjegyzés. Tehát ilyenkor maga a birtoklás egy meglévő jogcím alapján kezdődik, csak a tulajdonjog nem szállt még át valamilyen formai okból. Ennek a jogcímes elbirtoklásnak a feltétele, hogy a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Schiffer Zsolt
  • Kategóriák: Egyéb
  • Címkék: adásvétel, ajándékozás, birtoklás, birtokvita, ingatlan, tévhitek, tulajdonjog, tulajdonos, tulajdonszerzés
  • Cikktípus: Szakmai cikk

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2022. április 21. ( 11 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Munkajogi határidők
Következő bejegyzés A parkolási díjak és pótdíjak érvényesíthetősége

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Esettanulmányok

Ügyfél ingatlanja nagy esőzések során beázott. A lakásbiztosítója elutasította szolgáltatási igénybejelentését nem valós elutasítási indokra hivatkozva. Ügyfelünk szerette volna, hogy a biztosító határozatát felülvizsgálja, mivel nem okozhatta a kárt talajvíz, ami kizárási ok lett volna.A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás
  • Hétfő: 9-11 óráig
  • Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép