Nyilván kellemetlen dolog, ha a szomszédunk a mi telkünkön jár keresztül, vagy ki kell alakítanunk egy közösen használt kocsibeállót, magánutat, udvarrészt stb. De mi van akkor, ha nekünk nincs rendes bejáratunk? Ugye akkor egyből más szemszögből látjuk a dolgot. Ott van az a remek telek, gyümölcsös, nyaraló, vagy akár házikó, és nem tudunk behajtani a közútról. Vagy nem oldható meg máshogyan az, hogy a vizet bevezessék a telkünkre, csak a szomszédon keresztül. Ezesetben mi is elvárnánk, hogy a szomszéd teret adjon nekünk. Nemde bár?

Nézzük csak meg, mi a szolgalmi jog.

Pontosabban, ahogy a Ptk. fogalmaz: telki szolgalom.

Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.

Na bontsuk csak elemeire ezt hosszú a szabályt, mert már én is elveszítem a fonalat!

Egyrészt tehát egy ingatlanról, és egy másik ingatlan mindenkori birtokosáról van szó. Tehát a szolgalmi jog az ingatlanhoz, és a tényleges birtokláshoz kapcsolódik, nem pedig egyik vagy másik tulajdonos személyéhez. Azaz mindegy, hogy a nagypapánk alapította, vagy pedig mi, és az is, hogy eladjuk-e a telket vagy sem. A szolgalmi jog ugyanis a telekhez kapcsolódik, és nem szűnik meg akkor, ha a telek tulajdoni viszonyai megváltoznak. (Akkor viszont megszűnhet, ha a birtokviszonyok már nem indokolják: pl. mert létesült új út, vagy telekalakítással megoldódott a helyzet. De erről később.)

Kétféle telekről beszélhetünk: az uralkodó és a szolgáló telekről. Az uralkodó telek a szolgalmi jog jogosultja, míg a szolgáló telek a kötelezettje.

A szolgalmi jog tehát a szolgáló telket terheli, és az uralkodó telek mindenkori birtokosát illeti.

Mi lehet pontosan a szolgalmi jog tárgya?

Nos gyakorlatilag minden, ami egy telek, illetve annak használata során felmerülhet. A jogszabály nem tesz kizárólagos felsorolást, hanem nyitva hagyja a kérdést. Megnevez pár gyakori jelenséget (pl. átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása) de ez csak példálózó felsorolás. Hozzáteszi ugyanis, hogy bármely más hasonló cél, amely az ingatlan birtokosának előnyös. Sőt, nem csak jogosultságot lehet így szerezni, hanem kötelezni lehet a szomszédot, hogy valamely jogával ne éljen (pl. ne kerítse el az adott részt) vagy valamitől tartózkodjon (pl. ne építse be azt a szakaszt).

Szolgalmi jog három módon jöhet létre.

Jogszabály alapján:

Jogszabály az alábbi esetben keletkeztet szolgalmi jogot: Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.

Ilyen esetben, amennyiben a szomszédunk nem hajlandó a szolgalmi jog alapítására, bírósági úton is követelhetjük a szolgalmi jog bejegyzését a fenti szabályra hivatkozva.

Szerződéssel vagy egyoldalú jognyilatkozattal:

Két – vagy több – szomszédos telek tulajdonosa közös megállapodással, szerződéssel létrehozhat szolgalmi jogot. A szerződésben meghatározzák, hogy mely telek az uralkodó, melyik a szolgáló, és pontosan mire terjed ki a jogosultság. Ezt követően bejegyeztetik a földhivatalba, és a jog onnantól – mint megbeszéltük – a telekhez kötődik.

Egyébként, ha úgy alakulnak a tulajdoni viszonyok, hogy ez indokolt lehet, akkor az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat.

Elbirtoklással:

Gyakran jön létre a telki szolgalom szokás, vagy tartós gyakorlat alapján. Mint említettük, inkább a tényleges birtokviszonyokhoz, a birtoklás jogához kapcsolódik, mintsem a tulajdonos személyéhez, így könnyen ki tud alakulni szokásjogi alapon. (Mindig is arra jártunk…)

Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozik.

Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.

Mi van akkor, ha emiatt a telkem értéke csökken?

A szolgalmi jog nem lehet önállóan forgalom tárgya, ami logikus. Nem lehet csak úgy adni venni. Viszont, ha a szolgalmi jog miatt a telek értéke csökken, akkor az értékcsökkenést a szolgalmi jog kötelezettje követelheti a jogosulton.

Hogyan szűnik meg?

Ha egyszer rásütötték a telekre, akkor sosem szabadulunk meg tőle? Akkor sem, ha kiépült az út, vagy már rég más a telkek elhelyezkedése? Dehogynem! A szolgalmi jog is meg tud szűnni.

A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az az ingatlan mindenkori birtokosa ingatlanának rendeltetésszerű használatához már nem szükséges.

A szolgalom megszűnik, ha a jogosult – bár ez módjában állt – tizenöt éven át nem gyakorolta vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák.

Vagyis megszüntetheti a bíróság, ha már nem indokolt a fenntartása. Persze kérelemre, nem magától fogja egy bíró nézegetni a helyi telekalakításokat. A bíróság jogerős ítélete alapján törlik a szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásból. Ugyanez a helyzet akkor is, ha arra hivatkozunk, hogy a szomszéd 15 éve nem gyakorolja ezt a jogát, pedig megtehette volna. És nyilvánvaló, hogy ha mi gátoltuk abban, hogy ezen jogát gyakorolja (vagy a éveken át kórházban feküdt és nem is tudta volna gyakorolni) akkor nem veszíti el a jogosultságát.

Megszűnhet egy lemondó nyilatkozattal is. A féleértések elkerülése érdekében: a jogosult tud lemondani a jogáról, a kötelezett nem tud a kötelességéről. Szóval a szomszéd telket az én telkem terhére illető szolgalmi jogról én nem tudok lemondani. Fontos, hogy ilyen esetben a szolgalmi jogot szintén töröltetni kell a tulajdoni lapról.