Amióta világ a világ, rendszeresen előfordul, hogy valamely cég fizetésképtelenné válik, azaz nem alkalmas arra, hogy a vele szemben fennálló tartozásokat, követeléseket határidőben, vagy azon túl kiegyenlítse. Az ilyen esetekben jellemzően vagy hivatalból, vagy a hitelező kérelmére fizetésképtelenségi eljárás indul. A kérdés az, hogy a hitelező, akinek követelése áll fenn egy ilyen gazdasági társasággal szemben, miként tud fellépni? Most ezekről a szabályokról ejtünk szót.

Biztos mindenkinek van olyan ismerőse, aki naponta oszt meg nyilvánvalóan alaptalan híreket, mindenféle ismeretlen oldalakról. Azt gondolhatjuk, mi sosem futhatunk bele ilyenbe, mert a mi szűrőnk jól működik, de időnként előfordul, hogy a szemfülesebbek radarja alatt is elcsúszik pár valótlan hír.

Ahhoz, hogy ebben a rendkívül érdekes témában elmerüljünk, először azt kell tisztáznunk, hogy mit nevezünk közhiteles nyilvántartásnak. Közhitelesnek, az olyan állami nyilvántartásokat tekintik, amelyek hitelesen tanúsítják az abban bejegyzett jogok és tények fennállását. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ellenkező bizonyításáig az abban bejegyzett jogok és tények fennállását vélelmezni kell.

Mindenkivel előfordult már, hogy elhagyta valamilyen holmiját. Az elvesztett tárgyak vonatkozásában számos kérdés szokott felmerülni, mely kérdések vonatkozásában a köznyelv rengeteg hiedelmet, téves információt ismer.

Jelenleg hatályos büntetőjogunk több olyan okot is tartalmaz, amelyek fennállása az elkövető büntethetőségét kizárja, vagy korlátozza. Ilyen ok például az, ha az elkövető gyermekkorú, kóros elmeállapotú, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt áll. Szintén büntethetőséget kizáró, illetve korlátozó ok az úgynevezett jogos védelem is. De mi is az a jogos védelem?

Amikor munka mellett munkavállalóként el szeretnénk végezni egy új képzést, tanfolyamot, amellyel szakami ismereteinket bővítjük, jó lehetőségnek kínálkozik az, hogy a tanfolyam költségeinek finanszírozása érdekében tanulmányi szerződést kössünk munkáltatónkkal. Persze erre csak akkor van lehetőségünk, hogyha a munkáltatónk is partner abban, hogy az általunk kiválasztott tanfolyammal mélyítsük el szakmai ismereteinket. Kevésbé vagyunk ugyanakkor boldogok akkor, hogyha munkáltatónk maga mondja azt, hogy valamilyen általa választott képzést kell elvégeznünk, amelynek témája adott esetben teljesen kívül eshet érdeklődési körünkön. Kell-e, illetve lehet-e kötni tanulmányi szerződést ez utóbbi esetben?

A kötbér a szerződések egyik fontos eleme, amely előfordulhat a különböző üzleti megállapodásokban. Gyakran azonban a szerződő felek nem tulajdonítanak kellő figyelmet ennek a fogalomnak, és csak a szerződéskötés után derül ki, hogy milyen jogi következményekkel járhat a kötbérfizetés elmulasztása vagy a szerződésszegés. Ezért érdemes alaposan megismerni a kötbér szabályait, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket, és megfelelően fel tudjuk készülni a szerződéskötésre. Ebben a cikkben áttekintjük a kötbér fogalmát, a jogi következményeit, a megelőzési lehetőségeket és azt, hogy mikor és milyen esetekben járhat a kötbér. Emellett tippeket és tanácsokat is adunk a kötbérrel kapcsolatosan, hogy segítsünk hatékonyan kezelni a szerződéses helyzeteket.

A társas együttélés szabályait sajnos sokan elég nagyvonalúan kezelik, ebből pedig problémák adódhatnak azok között, akik kénytelenek egymást szomszédi viszonyban elviselni. A szomszédok zavaró tevékenységeiről már számos cikkünk született korábban, azonban jelen írásunkban kifejezetten arra helyeznénk a hangsúlyt, hogy mit tudunk tenni a szomszéd zavaró háziállatai ellen. Gyakorta érkezik be hozzánk olyan panasz, hogy a szomszédban tartott – általában kutyák – ugatása rendkívül zavarja a lakókat és szeretnék, ha ez ellen lehetne tenni valamit. Arról szerencsére már leszokóban vannak az emberek, hogy a szomszéd lakásban síró gyereket akarják jogi eszközökkel elhallgattatni, de az állatok által keltett zajok még ma is mindig sok vitát szülnek.

Az elővásárlási jog egy tipikusan olyan jogintézmény, melyről rengeteg ember hallott már, viszont pontos tartalmával, illetve szabályaival nincs teljesen tisztában. A cikk célja bemutatni az elővásárlási jog legfontosabb szabályait, illetve lehetséges buktatóit.

A jó idő beköszöntével a legtöbb munkavállaló elkezdi tervezni nyári szabadságait, illetve egyre többen vesznek ki egy-egy nap szabadságot munkahelyükön, hogy családjukkal, barátaikkal kiránduljanak, vagy éppen elutazzanak valahová. Érdemes azonban számolgatni azt is, hogy munkavállalóként hány nap szabadságra vagyunk jogosultak és az év hátralévő részével is tervezni, hiszen az őszi szünet vagy a karácsonyi ünnepek alatt ismételten előfordulhat, hogy szabadságra kívánunk menni. De pontosan hány nap fizetett szabadság jár a munkavállalók számára?