Feljelentés megtétele után a feljelentés elbírálására jogosult szervnek korábban három döntési lehetősége volt: a feljelentést elutasíthatta, a feljelentést alapján nyomozást rendelhetett el, valamin feljelentés kiegészítés elrendeléséről dönthetett. Az új Büntetőeljárásról szóló törvény azonban nevesített egy negyedik döntési lehetőséget: előkészítő eljárás lefolytatását.

Rengeteg család és háztartás mindennapjait keseríti meg, hogy a közvetlen szomszédságban nem megfelelő tüzelőanyaggal fűtik a kazánt, kályhát. A probléma összetett, számos esetben súlyos szegénység áll a háttérben, ugyanakkor a felmérések szerint sokan egyszerűen nincsenek tudatában annak, hogy a szó legszorosabb értelmében éveket vesznek el saját és mások élethosszából a szabálytalan égetéssel, fűtéssel okozott légszennyezettség révén.

A járványügyi helyzetre tekintettel már a 2020-as év nagy része is úgynevezett veszélyhelyzetként telt, így a lakosság gyorsan megtanulta, hogy nagyon kell figyelni a gyorsan változó rendeleteket, amik napról napra valóban más szabályokat állapíthatnak meg a mindennapokra. Bejegyzésünkben áttekintjük, hogy pontosan hogyan is szabályozza az Alaptörvény a veszélyhelyzetet.

2021. február 7. napjától kezdve egy hónapon át lehet kitölteni azt a kérdőívet, melynek célja az állampolgárok véleményének kikérése az állatvédelem tárgykörében. A néhány perc alatt kitölthető kérdőív két sarkalatos pontja a felelős állattartás és a hatályos jogszabályi környezet megfelelősége, illetőleg egyaránt foglalkozik a házi kedvencek és a haszonállatok helyzetével. Tekintsük át most röviden, hogy jelenleg milyen főbb szabályok irányadók az állatokkal való bánásmód vonatkozásában!

A közösségi média térhódítása meglehetősen tág teret biztosít a véleménynyilvánításnak, s mint oly sok mindennek, ennek is megvannak a maga árnyoldalai. A köznapi szóhasználatban gyakran keverednek az ezzel kapcsolatos tényállások, jogintézmények megnevezései, amik nem csekély zavart eredményeznek. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy milyen jogágak foglalkoznak a véleményszabadsággal és annak határaival, és miben különböznek a vonatkozó szabályok.

Az olyan menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást végző járművek vezetőire, akik a menetrend szerinti szolgáltatást 50 km-t meg nem haladó útszakaszon végzik, nem vonatkozik a járművezetők vezetési és pihenőidejét szabályozó 561/2006 EK rendelet.

Ügyfelünkkel szemben végrehajtást indított egy társaság, korábban már megfizetett adóssága miatt. Mint kiderült, a társaság egyszerűen nem könyvelte le megfelelően a befizetett összeget, és a jogerős ítélet alapján neki járó követelést azonnal végrehajtás útján érvényesítette.

Manapság egyre többen döntenek úgy, hogy vagyonuk sorsáról haláluk esetére maguk rendelkeznek, és nem bízzák a törvényes öröklési szabályokra a hagyaték átszállását. Az elhatározás mögött több ok húzódhat meg, például az a szándék, hogy érzelmi okokból bizonyos vagyontárgyak meghatározott személyekhez kerüljenek, vagy éppen az élettársat hozzák hasonló helyzetbe, mint a túlélő házastársat. A végrendelet tételét ugyanakkor számos tévhit övezi – oszlassuk el ezeket!

Jogerős bírósági ítélet alapján megállapított fizetési kötelezettség esetén az alperes/adós az ítéletben megjelölt határidőn belül köteles teljesíteni. A szűknek tűnő határidő okán részletfizetési kedvezmény kérhető a bíróságtól, valamint egyezséget lehet kötni a felperessel/hitelezővel a teljesítés részleteivel kapcsolatban. Ezek hiányában azonban a kötelezett nem jogosult egyoldalúan részletfizetési kedvezményt biztosítani magának. Ilyen esetben jogszerű a vele szemben indított végrehajtási eljárás.

A hidegebb idő beköszöntével sokan úgy kívánnak segíteni a kóbor, vagy éppen vadon élő állatoknak, hogy azokat az utcán, közterületeken etetik. Ide tartozik a városi galambok etetésétől kezdve, az énekesmadaraknak való eleség kitételén át a kóbor macskák és kutyák etetéséig terjedő tevékenységek. Jelenlegi cikkünk célja, hogy megvizsgáljuk, vonatkozik-e bármilyen jogi szabályozás a kóbor és vadon élő állatok etetésére vonatkozóan.