Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Egyéb
  • Eutanázia szabályozása Magyarországon

Eutanázia szabályozása Magyarországon

2022. május 04.

eutanázia, visszautasítás joga, önrendelkezés, egészségügy
Az eutanázia görög eredetű szó, amit leginkább kellemes, vagy jó halálként lehet lefordítani. A fogalom a gyógyíthatatlan beteg halálának előidézését vagy meggyorsítását jelenti, amelynek célja a beteg szenvedéseinek megrövidítése. Az eutanázia szabályozása nem egységes az egyes európai államokban sem, illetve vannak olyan jogrendszerek is, ahol nincs kifejezetten erre vonatkozó intézkedés, jogszabály, ezért az eutanáziát vagy öngyilkosságnak, vagy gyilkosságnak tekintik.

Az eutanázia fajtái

Az eutanázia különböző fajtái között tehetünk különbséget aszerint, hogy közvetlen vagy közvetett módon, szándékoltan vagy szándékolatlanul, cselekvéssel vagy mulasztással valósul-e meg. Ennek alapján megkülönböztethetünk:

  • Aktív, közvetlen, szándékolt eutanáziát, amikor egy személy közvetlen beavatkozással (saját kezűleg) meggyorsítja vagy előidézi egy másik személy halálának bekövetkeztét, annak kívánságára (pl. méreginjekció beadása).
  • Aktív, közvetett, szándékolt eutanáziát, ami valójában öngyilkosságban való közvetett közreműködés, az öngyilkosság segítése (pl. méreg beszerzése a betegsége miatt öngyilkosságra készülő számára, aki a mérget maga veszi be).
  • Aktív, közvetlen, nem szándékolt eutanáziát. Ez is aktív, közvetlen beavatkozás, de a célja a gyógyítás vagy fájdalomcsillapítás, és nem a halál. Az eljárás során azonban számításba veszik azt a lehetőséget, hogy a beavatkozás a halál gyorsabb bekövetkezésével járhat. Pl. A beteg elviselhetetlen fájdalmának enyhítése céljából intenzívebb fájdalomcsillapítás, melynek eredményeképp megszűnik vagy csökken a fájdalom, de a halál esetleg hamarabb bekövetkezik, mint a beavatkozás nélkül. Ezt az eljárást nem szándékolt jellege miatt sokan nem is sorolják az eutanázia körébe.
  • Passzív eutanáziát, másképpen fogalmazva „meghalni hagyást”. Ez az életfenntartó vagy életfunkciókat helyreállító (újraélesztő) eljárások elmulasztását, illetve abbahagyását jelenti.

 

Magyarországi szabályozás

A magyar jogrend jelenleg a passzív eutanáziát ismeri el, az emberi méltóság részeként meghatározható önrendelkezési jog, egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben való nevesítésével. Magyarországon tehát jelenleg nem engedélyezett az aktív eutanázia egyetlen formája sem, a gyógyíthatatlan betegeket kizárólag az ellátás visszautasításának jog illeti meg, bizonyos körülmények fennállása esetén.

Az egészségügyben érvényesülő önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. A beteget tehát bizonyos korlátok között megilleti az ellátás visszautasításának joga is. Kivétel ez alól, ha a beavatkozás elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.

A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek.

A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Ilyen nyilatkozatot szintén a fenti okirati formában tehet a beteg. Ebben az esetben ugyanakkor a nyilatkozat csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy az említett feltételek fennállnak. Szükséges továbbá, hogy a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítsa a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe. A bizottság tagjai egyébként a beteg kezelőorvosa, egy – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő -, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos. A beteg pedig nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.

Bármelyik visszautasításról is legyen szó, az egészségügyi intézményben meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok feltárását és a döntés megváltoztatását, személyes beszélgetés keretei között. Ennek során a beteget részletesen kell tájékoztatni betegségéről, annak jellegéről, az igénybevehető kezelésekről, illetve a beavatkozás elmaradásának következményeiről.

A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

Nyilatkozat a jövőre nézve

Sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon van-e lehetőségük arról nyilatkozni, hogy amennyiben a jövőben cselekvőképtelenné válnának, akkor ki legyen az a személy, aki dönt arról, milyen beavatkozások elvégzésére kerüljön sor, illetve milyenekre nem. Az említett törvény lehetővé teszi ezt, tehát a cselekvőképes személy későbbi cselekvőképtelensége esetére megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni. Ezen nyilatkozatát ugyanakkor közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban kell rögzíteni, írásképtelensége esetén pedig két tanú együttes jelenlétében megtenni.

Összefoglalás

A jelenleg hatályos magyar szabályozás tehát csak a passzív eutanáziát ismeri el, tehát azt az esetet, amikor a beteg életét megmentő vagy fenntartó kezelések visszautasítására kerül sor. A törvény ugyanakkor szigorú feltételekhez köti a visszautasítás jogának gyakorlását annak érdekében, hogy a beteg önkéntes elhatározásából, a következmények ismeretében hozza meg döntését.

Amennyiben érdekli, végrendelet témájában itt olvashat részletesebben.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Bálint Boglárka
  • Kategóriák: Egyéb
  • Címkék: egészségügy, eutanázia, önrendelkezés, visszautasítás joga
  • Cikktípus: Szakmai cikk

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2022. május 04. ( 1 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés A termékszavatosság II.rész
Következő bejegyzés Végrehajtási eljárás - mikor szűnik meg?

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Egy férfi két kezével széthúzza üres zsebeit.

Esettanulmányok

Ügyfelünk autóbuszvezetőként dolgozik egy vidéki önkormányzatnál hosszú évek óta. Az önkormányzat 2017-től kezdődően nem akarta megfizetni Ügyfelünknek a garantált bérminimum emelt összegét, mivel Ügyfelünk saját maga nem tudta alátámasztani, hogy mi alapján jogosult ezen járandóságra. Ekkor Társaságunkhoz fordult és felvilágosítást kért.

A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás előzetes bejelentkezés alapján.   Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép