A várandósság bejelentése
Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy arra vonatkozóan nincs konkrét jogszabály, hogy a munkavállaló mikor köteles jelezni várandósságának tényét a munkáltató felé. A munkajogban alapelv, hogy a felek kötelesek egymást tájékoztatni a munkaviszonyt érintő lényeges változásokról, a várandósság pedig mindenképp ilyen változásnak minősül. A váradós munkavállalókat védő szabályok miatt azonban a legtöbb esetben célszerű minél hamarabb tájékoztatni a munkavállalót a várandósságról.
Felmondási tilalom
Közismert szabály, hogy a várandós munkavállaló munkaviszonya felmondással nem szüntethető meg, mellyel részletesebben egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelménye
A felmondás alatti védelmen túlmenően azonban a munkáltatónak figyelembe kell vennie azt is, hogy a várandósság alatt a munkavállaló egészségi állapota „megváltozott”. Erre tekintettel a munkáltatónak fel kell mérnie, hogy a munkavállaló által ténylegesen végzett munka megfelel-e egészségi állapotának, s amennyiben nem, úgy változtatnia kell a munkafeltételeken, illetve a munkaidő-beosztáson. Abban az esetben, hogyha ezen módszerek nem elegendőek, úgy a munkáltatónak másik, a munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani. Ez a kötelezettség akkor terheli a munkáltatót, hogyha munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján nem foglalkoztatható a munkavállaló munkakörében. A munkavégzés alól pedig fel kell menteni, ha a kismama egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. Ha a munkavállaló elfogadja a felajánlott munkakört, akkor ő a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely az eredeti munkaszerződése szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Amennyiben viszont a munkavállalót felmentik a munkavégzés alól, úgy a felmentés idejére alapbére illeti meg. Ez alól kivétel, hogyha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadta el a munkavállaló.
A munkaidő-beosztás szabályai
A munkaidő-beosztással kapcsolatosan speciális szabályok vonatkoznak a kismamákra. A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy számukra éjszakai munkavégzés nem rendelhető el. Szintén nem rendelhető el számukra készenlét, illetve rendkívüli munkaidő. Fontos továbbá, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetükben csak hozzájárulásukkal lehet alkalmazni, heti pihenőnapjaik pedig egyenlőtlenül nem oszthatóak be. Mindezen szabályok azt szolgálják, hogy a kismamák elegendő időt tudjanak fordítani a regenerálódásra, számukra a munkavégzés minél kevésbé legyen megterhelő, illetve életük ezen szakaszában kiszámítható legyen, mikor végeznek munkát.
Egyéb fontos rendelkezések
Fontos továbbá kiemelni, hogy a várandós munkavállaló csak hozzájárulása esetén foglalkoztatható átmenetileg más helységben, mint ami munkaszerződésében szerepel.
Az anyák ezen túlmenően egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosultak azzal, hogy ebből két hetet kötelesek igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen, a felek azonban ettől a szabálytól megállapodásukkal eltérhetnek.
Érdemes kiemelni továbbá, hogy a kismamák mentesülnek a munkavégzés alól a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálat tartamára. Főszabály szerint ez a mentesség kizárólag a vizsgálat időtartamára korlátozódik és csak akkor, ha a vizsgálaton való megjelenés csak munkaidőben lehetséges.
Összegzés
A várandós munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok elszórtan találhatóak meg a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyvében. A szabályokat összeolvasva azonban kijelenthetjük, hogy a jogalkotó számára is kiemelt jelentőségű feladat volt az, hogy egyrészt lehetővé tegye a várandós munkavállalók foglalkoztatását, másrészt viszont védje is őket egészségük megóvása érdekében.