Amikor jogászként egy új, várhatóan peres ügyben első alkalommal konzultálunk az Ügyféllel szinte mindig felmerül kérdésként: meddig fog az eljárás elhúzódni? Nos, ennek a kérdésnek a megválaszolásához a legtöbb esetben legalább jósoknak kellene lennünk, hiszen egyáltalán nem tudjuk, hogy miként fog alakulni az eljárás, milyen magatartást fog tanúsítani a perben az ellenérdekű fél, vagy éppen hány szakértő kirendelésére lesz szükség az ügyben. Horrorfilmbe illő történeteket pedig szinte mindenki hallott már családi, ismeretségi körben tíz évig tartó válóperekről vagy éppen nyolc évig tartó kártérítési ügyekről. Egy idén január elsejétől hatályba lépett törvény, illetve az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet azonban némi vigaszt nyújthat ezen elhúzódó peres eljárásban szenvedő feleknek, illetve reményeink szerint ösztönözni tudja a bíróságokat arra, hogy ésszerű időn belül meghozzák az ügyben döntésüket.

Sokszor illetik kritikával a különböző, országos akciók keretei között megtartott nagy leárazásokat, mint például a Black Friday-t, vagy éppen a Glamour napokat. A kritikák leginkább arról szólnak, hogy ezen akciók kereti között a kereskedők nem is akciós áron árulják a termékeket, pusztán az árcédulára ragasztanak rá egy hangzatos, mínusz 20, 30, vagy éppen 50 százalékos árengedményt hirdető matricát. Egy május 28-án hatályba lépett jogszabály változás miatt azonban a jövőben ilyen jellegű megtévesztésre már biztosan nem lesz lehetősége a kereskedőknek.

A „whistleblowing” angol kifejezés egyszerűen megfogalmazva a munkavégzés során tapasztalt, közérdeksértő, jogellenes, potenciálisan károkozó, vagy erkölcsileg kifogásolható magatartások bejelentésére szolgáló eljárást jelent. Ezen eljárások segítséget nyújthatnak a munkáltatónál tapasztalható nem megfelelő viselkedések, jelenségek feltárására olyan esetekben, amikor a szokásos kommunikációs csatornákon az nem vagy csak nehezen működne. A bejelentők általában tartanak attól, hogy bejelentésük miatt különböző hátrányokkal kell szembenézniük, ezért fontos, hogy a nemzeti jogalkotás támogassa őket abban, hogy merjenek bejelentéssel élni a nemkívánatos jelenségekkel szemben. A jogsértéseknek számos formája lehet: korrupció, csalás, szakmai mulasztás vagy hanyagság is akár.

Tekintettel arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, olyan jogszabályi változásoknak is meg kell felelünk, amelyeket alapvetően nem az Országgyűlés hozott meg. Ilyen változásoknak tekinthetőek az Európai Unió által alkotott jogszabályok is. Ezen jogszabályok közül a rendeletek teljes egészében alkalmazhatóak és alkalmazandóak külön, nemzeti átültetés nélkül is. Az irányelvek azonban olyan, valamennyi uniós ország számára kötelezően elérendő célkitűzéseket fogalmaznak meg, melyek esetében szükség van arra, hogy azokat a nemzeti jogszabályi környezetbe beillessze az Országgyűlés egy külön megalkotandó jogszabállyal. 2022 nyarán két, munkajog területét érintő változásra készülhetünk fel két Uniós irányelvvel összefüggésben.

Jelen cikkünkben egy nem mindennapi munkajogi jogvitát kívánunk bemutatni. Ügyfelünk – nevezzük őt most Annának – egy boltban dolgozott, eladó munkakörben. Anna munkahelyén, a helyi ABC-ben frissen sütött pékárut is forgalmaztak, melyek a zárás előtt egy órával akciósan, 50%-os árengedménnyel értékesítettek. Amennyiben azonban a pékáruból zárásra is maradt meg, úgy azt az eladóknak egy zacskóba össze kellett szednie, és az üzlet raktárhelyiségébe kellett eltennie. Az üzletben kialakított íratlan szabály volt, hogy az üzletben árusított termékből a dolgozók csak annak kifizetése és a blokk bemutatását követően fogyaszthattak.

Legyen szó akár egy közlekedési balesetről, akár egy jogellenes munkaviszony megszüntetésről, a sérelemdíj kérdésköre gyakran felmerül. Kevesen tudják azonban pontosan, hogy mi is az a sérelemdíj, mikor járhat és milyen összegre számíthatunk. Jelen cikkünk célja, hogy ezen kérdésekre érthető válaszokat adjunk.

A jó idő beköszöntével egyre több lehetőség nyílik, hogy szabadtéren különböző rendezvényeket, összejöveteleket tartsunk, ilyeneken részt vegyünk. Az ilyen, szabadtéri rendezvények egy csoportját a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések, azaz tüntetések vagy demonstrációk jelentik. Ezen rendezvények célja ugyanis speciális, arra szolgálnak, hogy a polgárok különböző politikai folyamatokat kritikával illessenek, tiltakozásukat fejezzék ki azzal kapcsolatosan, avagy éppen kiálljanak amellett. Jelen cikkünk célja áttekinteni azon legfontosabb szabályokat, amelyek meghatározzák ezen rendezvények megtartásának szabályait.

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, valamint minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. Alaptörvényünk azt is kimondja, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Magyarországon nem megengedett a terhességmegszakítás, amennyiben bizonyos körülmények fennállnak. A rendelkezés sokkal inkább azt hivatott kifejezni, hogy az államnak olyan szabályozást kell megalkotnia, amely megfelelő védelmet tud biztosítani a magzat számára is.

Napjainkban gyakorlatilag szinte elképzelhetetlen, hogy az esti híradóban be ne számolnának akár egy, de inkább több bűncselekményről is. Ezen híradásokban viszonylag kevés szó esik a bűncselekmények áldozatairól, az általuk igénybe vehető segítségekről. Talán ebből adódik az is, hogy sok ember számára az Áldozatsegítő Szolgálat, mint az állam által létrehozott szervezet ismeretlennek számít.

Az eutanázia görög eredetű szó, amit leginkább kellemes, vagy jó halálként lehet lefordítani. A fogalom a gyógyíthatatlan beteg halálának előidézését vagy meggyorsítását jelenti, amelynek célja a beteg szenvedéseinek megrövidítése. Az eutanázia szabályozása nem egységes az egyes európai államokban sem, illetve vannak olyan jogrendszerek is, ahol nincs kifejezetten erre vonatkozó intézkedés, jogszabály, ezért az eutanáziát vagy öngyilkosságnak, vagy gyilkosságnak tekintik.