Tapasztaltabb sofőrök számára is nagy kihívást jelent a KRESZ szabályainak pontos ismerete és alkalmazása. A KRESZ szabályok és az életszerűség ugyanis nem mindig egyeztethető össze könnyedén. Különösen igaz ez az előzés szabályaira, főként az általunk említett autópályák esetében.

Azt hiszem nem túlzás azt állítani, hogy minden gépjármű tulajdonos egyik rémálma, hogy saját hibáján kívül baleset részese lesz és a károkozó nem áll meg a helyszínen. Szerencsére a legtöbb esetben a közlekedési baleset után megáll mindkét fél, kitöltik az európai baleseti bejelentő lapot és a biztosítókon keresztül rendezésre kerül a vétlen fél kára. Mi a teendő azonban akkor, hogyha ez nem így történik? Mire érdemes figyelnünk a helyszínen? És egyáltalán van bármi esély arra, hogy a vétlen károsult kártérítést kapjon?

Tavaly a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében kormányrendelet tiltotta a szilveszterkor használatos tűzijátékok és hasonló termékek árusítását és közterületen történő felhasználását. Idén egyelőre még nem jelent meg olyan rendelet vagy egyéb jogszabály, amely ilyen tiltást alkalmazna. Idén tehát valószínűleg ismételten a tűzijátékot árusító bódék és konténerek veszik át a fenyőfaárusok helyét a bevásárlóközpontok parkolóiban. Fontos azonban, hogy nem mindenki vásárolhat bármilyen pirotechnikai eszközt és nem mindegy mikor használják fel azokat.

Egy közlekedési baleset sose kellemes élmény. Még inkább nem az, amikor annak bekövetkezésében teljes mértékig vétlenek vagyunk. A helyzetet tovább fokozza, ha kiderül, hogy a károkozó gépjármű nem rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással annak ellenére, hogy az kötelező lenne számára. Mit tegyünk ebben az esetben a helyszínen? És ki fogja megtéríteni a kárunkat?

Bár az igazi hó Magyarországon még várat magára, a téli sportok szerelmesei a környező országokban már találnak nyitva lévő sípályát. Ehhez számtalan előkészületre van szükség: a sportfelszerelés átvizsgálása, a gépjármű felkészítése és az utasbiztosítás megkötése is ide tartozik. Ez utóbbival kapcsolatosan szerencsére sokan már rendkívül tudatosan keresik a megfelelő biztosítást. Jelen cikkünkben azoknak kívánunk néhány szemponttal segíteni, akik a biztosítások világában kevésbé rutinosan mozognak.

Igazán kellemetlen és kétségbeejtő érzés az, amikor az ember elhagyja a pénztárcáját, okmánytartóját irataival együtt. Az első sokk után az emberek a közösségi oldalak segítségét kérik, bejárják korábbi útvonalaikat, érdeklődnek a környékbeli boltoknál, ügyfélszolgálatoknál. Szerencsés esetben ezek a próbálkozások eredményre vezetnek, rosszabb esetben viszont kénytelenek vagyunk gondoskodni az okmányok pótlása iránt.

A világjárvány jelentősen megnövelte azon munkavállalók számát, akik otthonról végzik munkájukat, ez kétségtelen tény. Rengetegen vannak azonban akik vagy sose végezték otthonról munkájukat, vagy pedig már visszatértek munkahelyükre. Az ingázás, legyen szó akár tömegközlekedésről, akár gépjárművel történő közlekedésről, drága mulatság. Éppen ezért felmerülhet a kérdés, hogy a munkáltató köteles-e az utazás költségeit, vagy azok egy részét viselni a munkavállaló helyett?

A legtöbb nagyobb, átfogó törvényünk és törvénykönyvünk elején találhatunk olyan szabályokat, amelyek általános jellegű rendelkezéseket fogalmaznak meg. Elképzelhető, hogy egy-egy konkrét jogvita esetén eszünkbe se jutna a jogvita megoldását ezen általános szabályok között keresni, azonban általános jellegük ellenére ezen szabályok igenis dönthetnek el vitás eseteket.

November 25-e már 1981 óta a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. A statisztikák szerint minden 5. nőt ért már élete során fizikai és/vagy szexuális bántalmazás a partnere részéről. Ez jelenleg Magyarországon több mint 760 ezer nőt jelent. Jelen cikkünk célja, hogy megemlítsünk néhány olyan lehetőséget, amely segítséget jelenthet mindazon nők számára, akik jelenleg is bántalmazó kapcsolatban élnek.

Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy akár vak személy részére is ki lehet állítani úgynevezett mozgáskorlátozott parkolási igazolványt. A KRESZ rendelkezései szerint ugyanakkor az ilyen igazolványt az is jogszerűen igénybe veheti, aki a vak személyt szállító jármű vezetője, az igazolvány igazi jogosultját nem feltétlenül a sofőr ülésben kell keresnünk.