Egy hagyatéki eljárás akár hónapokig is elhúzódhat, főleg akkor, hogyha az örökösök között vita van a hagyatékba tartozó vagyontárgyak, vagy éppen annak megosztásával kapcsolatosan. Napjainkban a hagyaték részét képezi általában valamilyen bankszámla, folyószámla is, sőt sajnos az sem ritka, hogy az elhunytnak és házastársának közös számlája van. A haláleset miatt a közeli rokonok eleve szembesülnek a temetés költségeivel, ezen túlmenően pedig a felmerülő napi költségeket továbbra is fizetni kell. Jelentős problémát tud okozni, hogyha az a pénzösszeg, amely a kiadásokat fedezni tudná az elhunyt személy számláján található meg.

Napjainkban egyáltalán nem ritka, hogy valaki nem abban az országban él, lakik és dolgozik, mint amelyikben született. Az élet és halál természetes körforgásából adódik az is, hogy előfordulhat: valaki nem abban az országban hal meg, mint amely országnak állampolgára. Hazánk vonatkozásában a leggyakrabban előforduló eset, hogy az örökhagyó valamelyik Európai Uniós tagállamban veszíti életét. Mi az eljárás abban az esetben, hogyha az örökösök másik tagállamban élnek mint az örökhagyó? Hol fogják lefolytatni az eljárást? És melyik ország joga lesz az irányadó?

Az életben számtalan olyan előfordulhat, amikor laikus emberként elveszünk a jogszabályok tömkelegében és ügyvédhez kell fordulnunk. Legyen szó akár egy közlekedési balesetről, ahol nem fizet a biztosító, akár válásról, akár egy ingatlan megvásárlásáról vagy éppen egy vitatott, velünk szemben támasztott követelésről. Mégsem mondhatjuk azt, hogy az átlagemberek számára mindennapi tevékenység lenne az ügyvédekkel történő konzultáció, így sok esetben merül fel kérdésként, hogy melyik ügyvédet válasszák? És ha megvan a kiválasztott ügyvéd, hogyan készüljenek fel a konzultációra? Jelen cikkünkben ezen kérdések megválaszolásához adunk néhány tippet.

Egy 2021-es felmérés alapján Magyarországon körülbelül 3 millió kutya él. Ez a szám azt jelenti, hogy nagyjából minden második háztartásban él egy eb. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy hányan tartanak macskát, nyulat, hörcsögöt, papagájt vagy éppen degut láthatjuk, hogy a legtöbb ember járt már állatorvosnál kiskedvencével. Mi történik ugyanakkor, hogyha az állatorvos hibázik és maradandó károsodást szenved kiskedvencünk, vagy rosszabb esetben elpusztul? Felelősségre vonható ezért az állatorvos? És hova tudunk fordulni ilyen esetben? Jelen cikkünkben az állatorvosok polgári jogi felelősségének egyes kérdéseit tisztázzuk.

Egy házasság megromlása esetén a válás során a házastársaknak, illetve a bíróságnak számtalan kérdésben kell döntenie. Szerencsés esetben a házastársak a főbb kérdésekben meg tudnak egyezni és a házasságot a bíróság egyezségük alapján bontja fel. Kevésbé ideális esetben a bíróság feladata a házasság felbontása és a járulékos kérdések rendezése. Általában ekkor merül fel kérdésként, hogy kinek és mikor van joga arra, hogy a házastársak kiskorú gyermekével kapcsolatot tartson.

A munkavállaló és a munkáltató között fennálló jogviszony egyik igen kényes eleme a munkabér. Bár napjainkban sajnos többször előfordul, hogy a munkavállaló munkabérét nem, vagy csak késve kapja kézhez, arra is lehet találni példát, hogy a munkáltató véletlenül magasabb összegű munkabért fizet, mint amennyi valójában járna a munkavállaló számára. ez utóbbit nevezzük jogalap nélkül kifizetett munkabérnek.

Sándor még életében úgy döntött, hogy balatoni nyaralóját legkedvesebb unokájának ajándékozza halála esetére. Gábor fiát, Norbertet lepte meg egy gyönyörű vitorláshajóval 20. születésnapjára. Éva testvérének ajándékozta már rég nem használt gépjárművét, míg Nóra élettársának szerzett örömöt egy drága órával. Ezek mögött a meglepetések mögött minden esetben egy ajándékozási szerződés áll, amit a felek nem feltétlenül foglalnak külön írásbeli okiratba. Mindegyik esetben felmerül azonban a kérdés, hogy terheli-e ajándékozási illeték a jogügyleteket? Jelen cikkünkben a családon belüli ajándékozás illetékéről szedtünk össze fontosabb szabályokat.

Bár még javában tombol a nyári kánikula, az idei évből már csak körülbelül 5 hónap van hátra. A legtöbb munkavállalónak az év közeledtével már számolgatnia kell szabadságait, mennyi maradt még az idei évben, illetve hány nap szabadságot tud még kivenni? Egyáltalán hány nap szabadsággal kell számolni egy évben? Van-e lehetőség a szabadságok 2023-ra történő átvitelére? És előfordulhat-e, hogy nem tudja kivenni a szabadságát akkor, amikor ő szeretné? Jelen cikkünkben öt gyakori kérdést válaszolunk meg a fizetett szabadsággal összefüggésben.

A hétköznapi szóhasználatban gyakran keveredik a megbízás és a meghatalmazás fogalma. Sokan nem is tudják, hogy e két jogi fogalom között igen jelentős különbség van, egyáltalán nem azt takarja mindkét szó. Éppen ezért magánszemélyként eljárva sem mindegy, hogy valaki meghatalmazást ad számunkra valamilyen ügyben, vagy éppen megbíz valamilyen ügy ellátásával.

Amikor egy lakást veszünk bérbe, akkor szinte már megszokott, hogy az első havi lakbéren felül kifizetünk egy bizonyos összeget „kaucióként”, jogi szakszóval óvadékként. Az már többnyire a felek megállapodásán múlik, hogy ennek az összegnek a bérlet megszűnésekor mi lesz a sorsa, az visszajár-e a bérlőnek, esetleg annak összegét beszámítják a felek az utolsó havi lakbérbe, illetve rezsiszámlákba. Az óvadék célja azonban elsődlegesen az, hogy amennyiben a kibérelt lakásban kárt okoz a bérlő, úgy annak helyreállításához legyen megfelelő fedezet a bérbeadó kezében. Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy jelenleg hatályos jogszabályaink értelmében bizonyos feltételek teljesülése esetén akár a munkáltató is kérhet hasonló jellegű óvadékot a munkavállalótól, amit munkavállalói biztosítéknak nevezünk.