Szabolcs három műszakban dolgozik egy autóalkatrészeket gyártó üzemben, havi munkabére a különböző bérpótlékok, illetve túlórák miatt minden hónapban változik. Kata irodai asszisztensként, hétfőtől péntekig, napi nyolc órában dolgozik, munkabére minden hónapban ugyanannyi. Péter szintén általános munkarendben, napi nyolc órában dolgozik, esetében azonban előfordul, hogy havonta körülbelül egyszer szombatra is elrendel a munkáltató munkavégzést. Hármuk esetében azonos, hogy valamilyen hiba csúszott a munkáltató bérszámfejtésében és bizonyos hónapokban magasabb összegű munkabért kaptak kézhez, mint amennyi megillette volna őket. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? És köteles a munkavállaló visszafizetni a tévesen kapott összeget?

Jelenleg hatályos büntetőjogunk több olyan okot is tartalmaz, amelyek fennállása az elkövető büntethetőségét kizárja, vagy korlátozza. Ilyen ok például az, ha az elkövető gyermekkorú, kóros elmeállapotú, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt áll. Szintén büntethetőséget kizáró, illetve korlátozó ok az úgynevezett jogos védelem is. De mi is az a jogos védelem?

Amikor munka mellett munkavállalóként el szeretnénk végezni egy új képzést, tanfolyamot, amellyel szakami ismereteinket bővítjük, jó lehetőségnek kínálkozik az, hogy a tanfolyam költségeinek finanszírozása érdekében tanulmányi szerződést kössünk munkáltatónkkal. Persze erre csak akkor van lehetőségünk, hogyha a munkáltatónk is partner abban, hogy az általunk kiválasztott tanfolyammal mélyítsük el szakmai ismereteinket. Kevésbé vagyunk ugyanakkor boldogok akkor, hogyha munkáltatónk maga mondja azt, hogy valamilyen általa választott képzést kell elvégeznünk, amelynek témája adott esetben teljesen kívül eshet érdeklődési körünkön. Kell-e, illetve lehet-e kötni tanulmányi szerződést ez utóbbi esetben?

Napjainkban még mindig sok félreértés, tévhit merül fel ha az öröklés szabályairól van szó. Gyakoriak a félreértések akörül, hogy ki örököl, valamint lehet-e adósságot örökölni, illetve azzal kapcsolatosan is, hogy mi a feladata a közjegyzőnek a hagyatéki eljárás során. Jelen cikkünkben négy gyakori tévhitet oszlatunk el.

A jó idő beköszöntével a legtöbb munkavállaló elkezdi tervezni nyári szabadságait, illetve egyre többen vesznek ki egy-egy nap szabadságot munkahelyükön, hogy családjukkal, barátaikkal kiránduljanak, vagy éppen elutazzanak valahová. Érdemes azonban számolgatni azt is, hogy munkavállalóként hány nap szabadságra vagyunk jogosultak és az év hátralévő részével is tervezni, hiszen az őszi szünet vagy a karácsonyi ünnepek alatt ismételten előfordulhat, hogy szabadságra kívánunk menni. De pontosan hány nap fizetett szabadság jár a munkavállalók számára?

A várandósság minden kimama számára egy nehézségekkel teli, ám csodálatos időszak. A legtöbb várandós hölgy azonban a várandósság időszakának nagyobb része alatt tud és akar is dolgozni. Esetükben rendkívül fontos, hogy a munkajogi szabályok olyan környezetet teremtsenek meg számukra, amelyek foglalkoztatásuk mellett saját, illetve magzatuk testi épségét, egészségét is biztosítják. Jelen cikkünkben 5 olyan fontos, munkajogi szabályra kívánjuk felhívni figyelmüket, amelyek a várandós munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódnak.

Júlia 2020 decemberében szerződést kötött egy vállalkozóval, egy új építésű ingatlan felépítésére, illetve megvásárlására. A szerződés értelmében a vállalkozónak az ingatlant 2022 év végéig kellett volna birtokba adnia, ám ez a mai napig nem történt meg. Ádám lakásában a múlt héten egy, a szolgáltatónál felmerült ok miatt 5 napig nem volt sem internet, sem televízió szolgáltatás. Géza vállalkozása pedig különböző különleges alapanyagokat rendelt egy beszállítótól, ám azokat a szerződésben rögzített határidő után kapták kézhez. Mindhárom történetben hasonló, hogy kimutatható, összeszerű kár nem érte egyiküket sem, ám mindannyian úgy érzik, a késedelem, illetve a felmerült kellemetlenségek miatt valamilyen összegű anyagi kompenzáció megilleti őket. A késedelem, kellemetlenség kompenzációja lehet a kötbér, ám az nem mindig és minden körülmények között követelhető.

Furcsa és egyben ijesztő élethelyzet az, amikor kiderül, hogy a munkáltatónk személyében változás következik be és belátható időn belül nem az fog minket foglalkoztatni, akivel eredetileg erre munkaszerződést kötöttünk. Pedig napjainkban egyre gyakoribb az, hogy egyes cégeket felvásárolnak, vagy éppen két vállalkozás dönt az egyesülés mellett. Milyen kötelezettségei vannak egy ilyen helyzetben a munkáltatóknak és mit tehetnek a munkavállalók?

A legtöbb esetben egyértelműnek tűnik, hogy a gyermekek örökölnek szüleik halála esetén. Bizonyos esetekben azonban előfordul, hogy az örökös akaratán kívül nem részesül az elhunyt hagyatékából. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy az örökös milyen esetekben esik ki az öröklésből.

Úgy gondoljuk, nem lehet elég olyan cikket írni, amelyben arra hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy mindennapjaink során nagyon körültekintően kell eljárnunk azért, hogy ne váljunk csalás áldozatává. Az elmúlt időszakban ismét terjednek a különböző SMS üzeneteken keresztül elkövetett csalások, amelyek jelentős, a legtöbb esetben visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a károsultak számára. Jelen cikkünkben néhány jó tanáccsal kívánunk szolgálni, amelyet érdemes megfogadni annak érdekében, hogy ne váljunk csalás áldozatává.