Ki jogosult gyermeknevelési támogatásra?

Gyermeknevelési támogatásra a szülő és a gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – jogosult. A támogatásra az jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. Fontos, hogy míg a GYES-re a szülő jogán a nagyszülő is jogosultságot szerezhet, addig a GYET-et a nagyszülő nem igényelheti.

A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A jogosultság akkor szűnik meg, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét és ezzel a kiskorú gyermekek száma három alá csökken.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladóan folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Fontos kitétel a jogszabályban, hogy saját háztartásban kell a gyermeket nevelni, tehát a szülőnek arra a gyermekére tekintettel nem lehet támogatást igényelnie, aki adott esetben a másik szülőpárnál került elhelyezésre. Szintén nem lehet igényelni olyan gyermek esetén, aki tanulmányait bentlakásos intézményben végzi. A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot nem érinti viszont a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezése, tehát az iskolába és óvodába járás.

Mikor nem jár gyermeknevelési támogatás?

Nem jár gyermeknevelési támogatás annak a személynek, aki olyan gyermek után igényli a gyermeknevelési támogatást, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el. A támogatás ismét igényelhető, amint a gyermek visszahelyezésre került a családba.

Nem lehet igényelni gyermeknevelési támogatást annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. Bár álláspontom szerint ez elég egyértelmű tekintettel arra, hogy a börtönből elég nehéz saját háztartásban nevelni bárkit is.

Fontos, hogy az igénylő nem részesülhet rendszeres pénzbeli ellátásban. ( A teljesség igénye nélkül, ide tartozik a táppénz, a CSED, a GYED, a nyugdíj, az öregségi járadék, a rokkantsági járadék, özvegyi járadék stb. A részletes felsorolást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja tartalmazza)

A kivétel:

A gyermeknevelési támogatást viszont lehet folyósítani a mellette végzett kereső tevékenység után járó táppénz, baleseti táppénz, továbbá a járási hivatal által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díj mellett.

Bejelentési kötelezettség

A gyermeknevelési támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban jelenteni kell, ha az ellátásra jogosult rendszeres pénzbeli ellátásban részesül, előzetes letartóztatásba veszik, illetve megkezdi szabadságvesztés büntetését.

Jelezni kell, ha az ellátásra jogosult három hónapnál hosszabb időt egybefüggően külföldön tölt, illetve ha a jogosult bejelentett adatai megváltoznak (név, fizetési számlaszám, lakcím).

Nyilvánvalóan jelezni kell, hogyha a gyermek, aki után az ellátást folyósítja az állam, kikerül a jogosult háztartásából, illetve azt is be kell jelenteni, ha további 3. éltévét be nem töltött kiskorú kerül a háztartásba.

Be kell jelenteni, ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha az a heti 30 órát nem haladja meg, illetve ha a keresőtevékenységet az otthonában folytatja.

Mindezeken túlmenően jelenteni kell az EGT tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét.

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után.

A gyermeknevelési támogatás összege

A gyermeknevelési támogatás havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerülhet levonásra. Ez az összeg jelenleg 28.500 Ft. Az összeg független a nevelt gyermekek számától, tehát ugyanúgy 28.500 Ft jár három gyermek után, mint nyolc gyermek után.

Gyermeknevelési támogatás iránti kérelem

A gyermeknevelési támogatás igénylését többféleképpen is meg lehet tenni. Aki nem szereti az online ügyintézést, az személyesen is benyújthatja erre vonatkozó igényét az illetékes kormányhivatalnál. A kérelmet ügyfélkapun is be lehet nyújtani a „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására” című formanyomtatvány kitöltésével. A formanyomtatvány tartalmazza az igénybejelentéshez benyújtandó iratok körét. A támogatás igénylése illetékmentes.

Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

Felmondási védelem

Többször adódnak félreértések a munkajogi szabályozással összefüggésben. A felmondási védelem az Munka Törvénykönyve alapján a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságra terjed ki. Ez az időszak azonban a törvény szabályozása szerint a gyermek három éves koráig illeti meg a szülőt.

Ha tehát a gyermek már elmúlt három éves, viszont a gyermeknevelési támogatás mellett a szülő nem kíván visszamenni dolgozni, akkor a munkáltató jogszerűen szüntetheti meg a szülő munkaviszonyát.