Azt már a jogalkotó is tudta, hogy egy gyerek sok gonddal jár, több gyerek pedig még több gonddal. Pont ezért a jelenleg hatályos magyar munkajogi szabályozás, a háztartásban nevelt gyermekek után plusz szabadnapokat ad a szülőknek, hogy kipihenhessék a gyerekekkel járó fáradalmakat. Egy hagyományos apa-anya-gyerekek felállásban nem kérdéses, hogy a pótszabadság miként vehető igényben, azonban az egyre jobban elterjedő mozaikcsaládok esetén felmerül a kérdés, hogy melyik gyerek számít jogilag a pótszabadság tekintetében és melyik nem.

Gyakran hallhatjuk, hogy a haszonélvezeti jog a tulajdonjognál is erősebb. Bizonyos esetekben ez valóban így is van, ezért érdemes tisztázni, hogy milyen jogai vannak a haszonélvezőnek a tulajdonossal szemben.

A nyári időszakban rengeteg ifjú pár mondja ki a boldogító igent, mely után következik az összeköltözés, a családalapítás, a közös vagyon gyűjtögetése. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a házasságkötésnek milyen vagyonjogi vonzatai vannak, pontosan mi lesz közös, és mi nem.

Áron feleségével és három gyermekével él egy vidéki családi házban. Édesanyja sajnos évekkel korábban megözvegyült, s egészségi állapota is súlyosan romlani kezdett. Saját magát eltartani nem volt képes, így Áron úgy döntött házastársával és testvérével, hogy otthoni ápolót fogadnak hozzá. Édesanyja nyugdíja azonban korántsem fedezi a költségeket. Ki köteles az eltartására?

Nem ritka, hogy kiskorú gyermekek csak egyik szülőjükkel, akár más hozzátartozóval, esetleg családi barátok szüleinek kíséretében utaznak külföldre. Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy ilyen esetekben hogyan kerülhetjük el az esetleges félreértéseket a rutinellenőrzéseket külföldi hatóságokkal.

Napjainkban sajnos egyre gyakoribbak a válások. Egyes statisztikai számítások szerint minden 10. felnőtt ember elvált a házastársától. Ilyenkor számos jogi vetületű kérdés merül fel a felek között, mint például kié legyen a gyermek feletti felügyelet joga? Ki maradjon a lakásban és hogyan osszák meg az együttélés alatt keletkezett vagyont? Jelen cikkünkben a közös használatú lakásra vonatkozó jogi szabályozást és lehetőségeket ismertetjük. 

Előző cikkünkben, melyet ide kattintva olvashatnak, a kiskorú gyermekek részére járó tartásdíjra vonatkozó szabályokat ismertettük. Méltánytalan lenne azonban, ha a jogi szabályozás csak a kiskorú gyermekek számára biztosítaná a tartásdíjat a szülők elválása esetén, hiszen ezzel hátrányos helyzetbe kerülnének azok a nagykorú gyermekek, akiknek szándékában állna továbbtanulni, de a korlátozott anyagi lehetőségek miatt ezt nem tudnák megtenni. 

Napjainkban sokat hallani, hogy a házasságok jelentős része valamilyen okból válással végződik. Ilyenkor a gyermekelhelyezés kérdése mellett a gyermektartásdíj fizetése is felmerül. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni abban, hogy melyikükkel éljen a gyermekük, a bíróság hoz döntést a kérdésben. Ezt követően pedig annak a félnek kell a gyermektartásdíjat fizetnie, aki nem él egy háztartásban a gyermekkel.

Sokakban felmerül a kérdés, kit is tekint a jog az újszülött gyermek édesapjának. Az édesanya személye rendszerint egyértelmű, de a mai bonyolult kapcsolatokat tekintve az édesapák kérdése már némileg összetettebb. A jogi - oly sok terület mellett - ez is szabályozza. 

A nyár elhozza számunkra a meleget, a nyaralást és sokak számára a házasságot, hiszen ez az évszak a főszezonja az esküvőknek. Ennek kapcsán sok párban felmerül, hogyan viseljék nevüket miután összekötötték életüket. Jelen cikk célja a lehetséges változatok áttekintése.