De egy nehézség, egy megpróbáltatás, egy tortúra akkor is vár ránk, amitől sokan rettegnek, és ilyen esetben biztosan át kell esni rajta. Úgy bizony, mai cikkünkben a közművek átírásáról lesz szó. Egyébként az utóbbi időben, köszönhetően az elektronikus eljárásoknak, már nem olyan macerás a közműátírás, mint korábban.

No de mik is a közszolgáltatások, és vajon inkább jogunk, vagy kötelességünk őket beköttetni?

Először is tudni kell, hogy közmű-szolgáltató a felhasználók részére közmű-szolgáltatást nyújt, és közmű-szolgáltatás nyújtása céljából a szolgáltatást igénybe venni kívánók rendelkezésére áll. Ennek kereteit egy üzemeltetési szerződésben határozzák meg az illetékes önkormányzattal. Tehát egyfelől jogunk van rácsatlakozni a közműszolgáltatásokra, ugyanakkor ez kötelességeket is ró ránk.

Egyrészt lehet kötelességünk a közművekre rácsatlakozás bizonyos feltételek esetén (pl. ivóvíz és szennyvíz hálózatra). Sőt a szolgáltatás igénybevételéhez bizonyos műszaki előfeltételt még teljesítenünk is kell (pl. villanyóra szekrény kapcsán). Ugyanakkor, ha a műszaki feltételeket teljesítettük, a közműszolgáltató nem tagadhatja meg a szolgáltatás bekötését.

Mikor kell átíratni a közműveket?

Logikusan akkor, ha az ingatlan a tulajdonunkba kerül, például adásvétel, ajándékozás, vagy öröklés esetén. Nem minden tulajdonszerzés esetén szorít minket a határidő, ugyanis míg a legtöbb esetben 15 napon belül be kell jelentenünk a tulajdonos változást, úgy az előző tulajdonos halála esetén erre 180 napunk van.

Mi a helyzet több tulajdonos esetén? Nos logikus, hogy ha közös tulajdonba kerül az ingatlan, akkor a közművek az egyik tulajdonos nevére kerüljenek, ugyanakkor azok karbantartása, annak költségei, a műszaki feltételek teljesítésének kötelessége, a kárelhárítás, kárveszély viselése minden tulajdonost egyaránt terhel.

Mit tegyünk az átírás előtt?

Amire feltétlenül szükségünk lesz, az egy birtokbaadási jegyzőkönyv, amelyen rajta szerepel az előző tulajdonos aláírása, és két tanú is. Ilyen jegyzőkönyvet bármikor letölthetünk az internetről, nem egy bonyolult okirat. A lényeg, hogy az ingatlan adatait, az átadás időpontját és a mérőórák állását tartalmazza.

A mérőórákat közművenként elkülönítve, az órák számával, és aktuális állásával kell rögzíteni, és érdemes fotót is készíteni. Fotókat nem kell csatolni a jegyzőkönyvhöz, de egy későbbi jogvitában még jól jöhet.

Nem csak a mérők állása miatt fontos az átadás időpontja, hanem fontos tudni, hogy a kárveszély is ekkor száll át ránk. Ez azt jelenti, hogy az átadás pillanatáig a korábbi tulajdonos felelős az esetleges károkért, azt követően pedig mi.

Szükségünk lesz még az előző tulajdonos nyilatkozatára, amelyben a közművekre vonatkozó tulajdonjogáról lemond, és hozzájárul a mi tulajdonjogunk bejegyzéséhez.

Mi a helyzet öröklés esetén?

Ha az ingatlan az előző tulajdonos halála után, örökösként kerül a tulajdonunkba, akkor fontos tudni, hogy a tulajdonjog a halál pillanatával szállt át ránk, így a terhek viselését is onnantól kell számítanunk. Ezt úgy értsük, hogy a hagyaték átadására csak később kerül ugyan sor, de az örökség már az örökhagyó halálának pillanatában átkerül az örökös tulajdonába. Nincs tehát olyan időszak, amikor senki nem tulajdonos, és senki ne lenne köteles az ingatlan terheit viselni. Ezért tehát örökösként, a hagyatéki eljárás alatt is tegyünk meg mindent a hagyaték megóvása érdekében. Vagyis a felesleges költségek elkerülése, a hagyaték megóvása, a károk kiküszöbölése érdekében fizessük be a közműveket, és minden egyéb műszaki kötelességünknek (pl. vízvezeték fagyásveszély elkerülése) tegyünk eleget.

Örökösként jogerős hagyatékátadó végzéssel fogjuk tudni elintézni a tulajdonosváltozás kapcsán szükséges teendőket.

Mi az átírás menete?

A közművek átírásához már nem szükséges teljes szabadnapokat kivennünk, mert azt már elektronikusan is el lehet intézni. Kis türelem azért nem árt, ugyanis a felületet nem napi szinten használók számára (márpedig ki vesz naponta házat?) elég bonyolult lehet, de megoldható a kezelése. Előfordul, hogy valamit 2-3 alkalommal be kell pötyögni, és nem sikerül csatolni bizonyos mellékleteket, de második-harmadik nekifutásra biztos menni fog.

Az elektronikus bejelentéshez igazából csak egy ügyfélkapu regisztráció kell. Na meg egy kis kudarc és monotóniatűrő képesség is kell hozzá, de tényleg sokat lendít az eddigi gyakorlaton. Különösen azért, mert egy küldéssel több szolgáltatóhoz is el tudjuk juttatni a bejelentésünket, és nem kell minden szolgáltatót külön megkeresünk.

Az e-bejelentő felületet az alábbi linken lehet elérni.

Persze intézhetjük hagyományos módon, a közműszolgáltatóhoz személyesen befáradva, vagy a kérelmet meghatalmazott útján eljuttatva. Ilyenkor figyeljünk arra, hogy a meghatalmazás mindenre (is) kiterjedjen, de különösen a közművek átírására, mert néhol elég szőrszálhasogatóan kezelik a meghatalmazásokat. Lehetőleg szerepeljenek benne az adataink, a meghatalmazott adatai, az ingatlan és a mérőóra adatai, valamint az, hogy a meghatalmazás kifejezetten a közművek átírására jogosítja fel a meghatalmazottat. Ezen kívül, ha olyan ügyintézőt fogunk ki, akkor legyen rajta királyi pecsét, közjegyzői hitelestés, apostille, legyen benne a világ fővárosainak listája, a Nap-Föld távolság centiméterre pontosan, a másodfokú egyenlet megoldóképlete, az aranycsapat tagjainak teljes névsora a tartalékokkal együtt… talán így el is fogadják majd.

Amit nem árt tudni, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a tulajdoni lapot és az adásvételi szerződést az elektronikus bejelentés során már nem kérik el, de bármikor felszólíthatnak minket arra, hogy igazoljuk a tulajdonjogunkat.

Reméljük fenti cikkünkkel segítettünk eligazodni a közművek átírásának csodálatos világában.

Amennyiben szeretne biztos jogi háttérrel rendelkezni és érdekli a szolgáltatásunk, töltse ki az alábbi adatlapot, mi visszahívjuk!