Kevesen tudják, de jelenlegi jogszabályaink alapján minden beteg számára van arra lehetőség, hogy betegjogi képviselőhöz forduljon akkor, hogyha úgy érzi, valamelyik egészségügyi szolgáltatótól nem megfelelő ellátást kapott vagy egyéb problémák merültek fel kezelése során. Jelen cikkünkben arra kívánunk választ adni, hogy kik is azok a betegjogi képviselők, milyen jogosítványokkal rendelkeznek és miben tudnak a beteg segítségére lenni.

A gyermek megszületése előtt rengeteg körülményt kell rendezni a szülők életében, és önmagában sok feladatot jelent a kicsit születése előtt minden szükséges bútort, felszerelést beszerezni. Természetesen az anyagiak ebben az időszakban pláne nem elhanyagolhatók, így érdemes tisztában lenni az alapokkal: mikor jár a CSED, mikortól illeti meg az anyát a GYED, mik a feltételei ezeknek az ellátásoknak? Bejegyzésünkben a hasznos alapvetéseket vázoljuk a CSED és GYED témakörében, a teljesség igénye nélkül.

Valamennyien tapasztaljuk a kötelező társadalombiztosítási rendszer előnyeit, azt azonban nyugodtan kimondhatjuk, hogy ennek szabályai rendkívül szerteágazók, és egyáltalán nem könnyen átláthatók. Bejegyzésünkben a társadalombiztosítással és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos alapvetéseket frissítjük fel.

Idén novemberben jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter, hogy 2021. nyarán, emelkedni fog a CSED összege a bruttó bér 100%-ára, mely megemelkedett összeggel kívánják támogatni a gyermeket vállaló családokat.

A családi pótlék az egyik leginkább közismert családtámogatási forma ma Magyarországon, amit az állam nyújt a kisgyermekes családok számára. Sokszor felmerül azonban a kérdés, hogy a családi pótlék, mint havi rendszerességű támogatást meddig kaphatják a szülők, az az, meddig jár a családi pótlék?

A bejelentett, stabil foglalkoztatási jogviszony – legyen az bármilyen szférában vagy formában – elsődlegesen napi megélhetésünket biztosítja. Emellett kulcsa annak is, hogy bizonyos élethelyzetekben számíthassunk a társadalombiztosítás ellátásaira, szolgáltatásaira – például, ha megbetegszünk vagy balesetet szenvedünk. Az egészségügyi szolgáltatási járulék szabályai 2020. július 1. napjától az alábbiak szerint alakulnak.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy amikor a munkaszerződés módosítására kerül sor, és teljes munkaidő helyett részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra a munkavállaló, azzal pontosan mit vállal az öregségi nyugdíjjal összefüggésben. Későbbi nyugdíjazást jelent, vagy csak kevesebb nyugdíjat? Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy a részmunkaidőben történő munkavégzés milyen összefüggésben van a nyugdíjszámítás és a nyugdíjjogosultság kérdésével.

A legújabb változások elsődlegesen azokat érintik, akik maguk fizetik a havi fix összegben meghatározott egészségbiztosítási járulékot maguk után.

Munkavégzés közben is előfordulhat, hogy valaki, munkavállalóként balesetet szenved. Ennek különösen a társadalombiztosítási ellátás szempontjából is jelentősége van. Most az üzemi baleset és azon belül is az úti balesetre vonatkozó jellegzetességeket tekintjük át.

A gyermekét egyedül nevelő szülőket a Munka Törvénykönyve különleges bánásmódot igénylő csoportként kezeli. Ez azt jelenti, hogy több helyen eltér az általános szabályoktól, ahol a munkajogi előírások nem a munkáltató mérlegelésétől teszik függővé a munkavállalót védő rendelkezések alkalmazását. A törvény alkalmazásában gyermekét egyedül neveli a szülő, ha gyermekét saját háztartásában neveli, és nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él, és nincs élettársa.